Vásárolt megmunkálóközpont lízingbe vétele

Kérdés:

Társaságunk 2024. 03. 26-án vásárolt egy megmunkálóközpontot (160.000 euró). Eredetileg úgy volt, hogy saját finanszírozású beruházás lesz, emiatt a 161. Befejezetlen beruházásra lett könyvelve. Később sikerült egy lízingcéggel megállapodni, és utófinanszírozásban lízingszerződést kötni. 2024. 05. 16-án szállították le cégünkhöz a megmunkálóközpontot, és ezen a napon ki is kellett számláznunk a megmunkálóközpontot a lízingcégnek változatlan áron. A gép a lízingcég tulajdonába került, mi havonta lízingdíjat (bérleti díjat) fogunk fizetni a lízingcégnek. Hogyan könyveljem az értékesítést? Mert ez nem egy aktivált tárgyi eszköz, hanem befejezetlen beruházás volt. Azon a napon, amikor megérkezett a gép cégünkhöz, ki is kellett állítani a számlát az értékesítésről.

Részlet a válaszából: […] A megkeresésben leírtak nem minden esetben jogszerűek a megfogalmazás szerint. A megmunkálóközpontot nem akkor kell könyvelni, amikor megvásárolták, hanem akkor, amikor azt birtokba vették. Feltételezhetően a cég általi tényleges átvétel időpontja nem 2024. 03. 26-a volt, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Euróban kötött kölcsönszerződés forintátutalással

Kérdés: A kft. a tárgyévben kezdte meg a működését. Az indulással kapcsolatos forrásigényt a tulajdonosok tagi kölcsön formájában biztosítják, amelyre kölcsönszerződést kötöttek, a kölcsön keretösszegét pedig euróban határozták meg. A kft. a könyveit forintban vezeti. A keretszerződés alapján nyújtott kölcsönösszegek egy részét a tulajdonosok a szerződésnek megfelelő euróban utalták át a cégnek, azonban számos alkalommal forintot utaltak a cég forintszámlájára. A közleményben feltüntetésre került, hogy a tulajdonos mennyi eurónak gondolta ezt a kölcsönt, amit jellemzően a Google Finance által megadott aznapi árfolyammal forintosított, majd utalt. A kft. a számviteli politikájában az MNB középárfolyamát választotta. Ezeket az utalásokat nyilvántarthatjuk-e egyáltalán devizás kötelezettségként a hivatkozott 10 keretszerződés keretében? Ha igen, milyen euróösszegben? A közleményben megadottak szerint, vagy az utalás napja szerinti MNB-középárfolyammal kell visszaosztani a beérkezett forintösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően – tulajdonosonként kölcsönszerződést kell kötni, kölcsönönként a Ptk.-ban előírt tartalommal, függetlenül attól, hogy euró vagy forint kerül átutalásra. A kft. által választott árfolyam lehet az MNB, illetve az EKB által közzétett, hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Alapkezelő által felszámított jutalék

Kérdés: Egy befektető nagy összegű eurót ad portfóliókezelésbe egy külföldi banknak azzal, hogy csak és kizárólag a külföldi bank alapkezelője által kezelt befektetési alapokba fektetheti a pénzt. Az alapkezelő ezért jutalékot fizet a befektetőnek, ami meg is jelenik a kivonaton. Ez a jutalék a pénzügyi műveletek bevétele vagy egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a külföldi bank alapkezelője azért fizet a befektetőnek, mert a befektető az alapkezelő által kezelt alapokba fektet. Szerintünk ez nem jutalék, hanem üzletszerzésért fizetett összeg (az alapkezelő oldaláról végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Euróátvezetés egyik bank számlájáról a másik bank számlájára

Kérdés: Ügyfelünk nagyobb devizaösszeget utal át egyik eurószámlájáról a másik banknál vezetett eurószámlájára. Jól gondoljuk, hogy ezen a tranzakción árfolyam-különbözet fog keletkezni? A kimenő összeg a választás szerinti átlagárfolyamon, a bejövő összeg pedig választott bank adott napi középárfolyama szerint kerül forintosításra. Nem választotta az MNB-árfolyamot.
Részlet a válaszából: […] ...kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Ezen előírás lényeges eleme a bekerülés napjára vonatkozó devizaárfolyam. Egyik eurószámláról a másik eurószámlára történő átvezetéskor beszélhetünk-e bekerülésről, illetve kikerülésről, az euró elhagyja-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Devizás bankszámla könyvelése

Kérdés:

Milyen árfolyamon kell könyvelni az olyan gazdasági eseményt, amikor a devizabank pozitív egyenlegből negatív egyenlegbe fordul egyetlenegy terheléssel? Mi a helyzet akkor, ha a bankszámlához tartozik folyószámlahitel, és ha nem tartozik? Alapesetben a választott árfolyam MNB. Amikor pozitív oldalon terhelések vannak, akkor átlagárfolyamot használunk. Számszaki példával szemléltetve: Az egyenleg 30 euró, az átlagárfolyam 370 Ft/euró. A terhelés 40 euró. A választott árfolyam 390 Ft/euró. Akkor milyen árfolyamon kell könyvelni a –40 eurót, ha van folyószámlahitel, ha nincs? Illetve, ha egy könyvelési tételben szeretném könyvelni, vagy ha kettészedve: –30 euró és –10 euró.

Részlet a válaszából: […] ...nem lehet negatív egyenlege, mivel a devizaszámláról nem lehet többet levenni, mint amennyi azon van. Így, ha a devizaszámlán 30 euró van, akkor arról maximum 30 eurót lehet levenni, és mindjárt tegyük hozzá, hogy azon az árfolyamon [a kérdés szerint 370 Ft/euró]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Külföldi utazás, szállás, étkezés elszámolása számla nélkül

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat – ha olyan – megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?
Részlet a válaszából: […] Kérdéseire egyértelmű a válasz: a bankkivonat alapján a kifizetést, a bankszámla csökkenését (kapcsolódóan a bankköltséget) lehet elszámolni, amelyet a könyvvitelben a külföldi cégekkel szembeni követelésként kell kimutatni. A külföldi utazással, szállásfoglalással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Visszaélés-bejelentési rendszer I.

Kérdés:

Olvastam, hogy a vállalkozásoknak 2023. december 17-től visszaélés-bejelentő rendszert kell működtetniük. Mit jelent ez a rendszer, és kire vonatkozik ez a kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztv.). A jogalkotás alapja a 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv volt. Az irányelv célja az uniós jog megsértésével kapcsolatos visszásságok feltárásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Vásárolt euró év végi értékelése

Kérdés: Az egyik vállalkozás ügyvezetője december végén úgy vett eurót, hogy azt február végén előre meghatározott árfolyamon eladja a banknak. Van-e teendő ezzel a devizakészlettel? Át kell-e értékelni a 2023. december 29-i árfolyamra?
Részlet a válaszából: […] ...van, a számviteli törvény vonatkozó előírásait ez esetben is be kell tartani!A december végén vásárolt eurót az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint [a forintért vásárolt devizát (eurót)] a fizetett összegben kell nyilvántartásba venni, és amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Euróban kapott vissza nem térítendő támogatás elszámolása

Kérdés:

A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-ével történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?

Részlet a válaszából: […] ...kapta. Ezért azt feltételezzük, hogy a hazai társfinanszírozást a támogatott tevékenység költségeinek a fedezetére kapta, az eurós támogatást pedig eszközbeszerzésre.Az előlegként kiutalt hazai támogatást mindaddig elő­legként kell kimutatni, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...következik, jogszabállyal nincs alátámasztva az a gyakorlat, mely szerint a forintban jóváhagyott (kötelezettségként előírt) osztalékot euróban fizetik ki. A jogellenes gyakorlatot igyekeztünk kevésbé jogellenessé szelídíteni azzal, hogy a fizetendő osztalékot euróban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
1
2
3
4
50