Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételből, egyes tevékenységek szerint különböző mértékben, meghatározott költséghányad levonásával állapítja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Egészségügyi szolgáltató szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A kft. fő tevékenysége villanyszerelés, egyéb tevékenysége háziorvosi ellátás. A háziorvos a kft. alkalmazottja és tagja, de a tevékenységét munkaviszonyban látja el. Az OEP-pel szerződése van, a kft. magánrendelőt is üzemeltet. Az asszisztensnő alkalmazott, de kiküldetésként is kap juttatást. Ki után kötelezett a kft. szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] Nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a 2019. évi LXXX. számú, új szakképzési törvény 105. § (1) bekezdés g) pontja alapján az Eütv. 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót - feltéve, hogy az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Kkv-besorolás innovációs járulékhoz

Kérdés: Kérem segítségüket az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához az alábbi esetben: "A" vállalkozásnak van egy 11%-os részesedése a "B" vállalkozásban, melynek van egy "C" vállalkozásban lévő 50%-os üzletrésze. A létszámadatok 2017-2018 átlagában: "A" vállalkozás 102 fő, "B" vállalkozás 10 fő, "C" vállalkozás 8 fő. A mérlegfőösszeg és az éves árbevétel a három vállalkozás együttes adatának 100%-át figyelembe véve sem éri el a kisvállalati kategória felső határát. A létszámadatok ismeretében "C" vállalkozás 2019. január 1. napjától innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rendelkezésre álló információ alapján a Kkv. tv. 4. § (2) bekezdése szerint B és C vállalkozás - feltéve, hogy a szavazati jog azonos a részesedési aránnyal - partnervállalkozásnak minősül. Ezenkívül sem A és B vállalkozás, sem A és C vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
Részlet a válaszából: […] A választ adó feltételezi, hogy a kérdező nem mérlegképes könyvelő, és ennek megfelelően válaszol.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Egyéni vállalkozó nyílt végű gépkocsilízingje

Kérdés: Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel. Mivel elektromos a gépkocsi, a cégautóadót nem kell megfizetnie. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült javítási, üzemanyag- stb. költségeket, a havonta fizetendő áfát és az értékcsökkenést hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezzük, hogy olyan nyílt végű lízingről van szó, amelynek keretében a futamidő alatt az eszköz jogilag a lízingbeadó tulajdonában marad, de a lízingbevevő egyéni vállalkozó könyveiben szerepel, és így amortizációt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Könyvvizsgálatra már nem kötelezett cég

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz 2017 áprilisában nem lehet más, mint az, hogy nem lehet eltekinteni! A céggel kapcsolatos céginformáció szerint a 2016. évet - a kérdés szerint - könyvvizsgáló fogja ellen ő rizni, és ez fontos információ a cég partnerei számára. Nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Kkv-minősítés a Kkv-tv. szerint

Kérdés: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmezésében kérem a segítségüket.
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
Részlet a válaszából: […] a) A külföldi vállalkozó a 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) előírása szerint partner vállalkozás. Ennek megfelelően a külföldi vállalkozó magyar kft. adatai nélküli konszolidált beszámolójában szereplő árbevétel-, mérlegfőösszeg- és létszámadatok 50 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Beszámolókészítés, könyvvizsgálat

Kérdés: Adott három kft. 2013-2014. évi nettó árbevétele, mérlegfőöszege, foglalkoztatottak száma, jegyzett tőkéje, a tulajdoni hányadok kft.-nként külön-külön. A kérdések az egymás közötti kapcsolat minősítésére, az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló készítésére, a kötelező könyvvizsgálatra vonatkoznak. Az adatokra a szükséges mértékben, a részletkérdésekre a válaszban térünk vissza.
Részlet a válaszából: […] 1. Az "A" kft. a "B" és "C" kft. anyavállalata, mivel a "B" kft.-ben 66 százalékos, a "C" kft.-ben 70 százalékos tulajdoni hányaddal egyedül rendelkezik, a szavazatok száma a tulajdoni hányadokhoz igazodik. [Szt. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának a) pontja.] Az előbbiekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
1
2
3
4