Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

16 találat a megadott faktorálás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Követelések faktorálása
Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd - amikor a vevő neki teljesített - utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]nem fizet, a faktor visszaengedményezi a követelést. A Ptk. szerinti engedményezés valójában adásvétel, az engedményezéssel a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába. Ebből következően - mint a kérdésből is kitűnik - a faktorálás valójában finanszírozási célokat szolgál.Így a faktoringszerződés nem más, mint egy "kölcsönszerződés", amelynek a sajátossága az, hogy a faktorcég (a kölcsönt nyújtó) esedékességkor elsőként nem az adóstól (a kérdező cégtől), azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal szemben csak akkor lép fel, ha a kötelezett nem teljesít (ez utóbbi esetben az adós visszafizeti a kölcsönt, annak megfizeti a kamatát, visszakapja a követelése feletti rendelkezési jogot).A faktoráláshoz kapcsolódó számviteli elszámolások:Mivel a faktorálás nem adásvétel, a faktorált követelés nem megy át a faktorcég tulajdonába, így azt az adósnál (a kérdező cégnél) a könyvekből nem szabad kivezetni, de az analitikus nyilvántartásban a faktorálás tényét fel kell jegyezni, és természetesen a faktorcég nem veheti követelésként nyilvántartásba. (A Ptk. szerint a faktorcégnek a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeznie!)Ahhoz azonban, hogy a faktor jogosult legyen a követelést behajtani, az adósnak (a kérdező cégnek) a faktorcég rendelkezésére kell bocsátania a faktorált követelésre vonatkozó adatokat, a követeléshez kapcsolódó garanciákat, tájékoztatnia kell a kötelezettet arról, hogy a faktorcégnek köteles teljesíteni.A Ptk. szerint a faktorcég meghatározott pénzösszeget (ezt nem lehet előlegnek tekinteni) fizet, amelyet az adósnál (a kérdező cégnél) a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt: T 384 - K 4512.A faktordíj a faktorcég pénzügyi szolgáltatásának ellenértéke, ezért azt az egyéb szolgáltatások költségei között indokolt kimutatni, jelen esetben a faktorcéggel szembeni kötelezettséget növelő tételként: T 532 - K  4512.Amikor a faktorcég felé a kötelezett (a vevő) teljesített,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8180
2. találat: Faktorálás és engedményezés
Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszból: […]követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába. Ebből következően a faktorálás valójában finanszírozási célokat szolgál.A faktoringszerződés valójában nem más, mint egy kölcsönszerződés, amelynek a sajátossága az, hogy a hitelnyújtó (a faktor) esedékességkor elsőként nem az adóstól, azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal szemben csak akkor léphet fel, ha a kötelezett nem teljesít (ez utóbbi esetben az adós visszafizeti a kölcsönt, annak megfizeti a kamatát, visszakapja a követelés feletti rendelkezési jogot). Az engedményezésre vonatkozó szerződés viszont olyan, mint az adásvételi szerződés, a követelés véglegesen az engedményes tulajdonába megy át.A faktorszerződéshez kapcsolódó számviteli előírások:Mivel a faktorálás nem adásvétel, a faktorált követelés nem megy át a faktor tulajdonába, így azt az adósnál a könyvekből nem szabad kivezetni, de az analitikus nyilvántartásban a faktorálás tényét fel kell jegyezni, és természetesen a faktor nem veheti azt nyilvántartásba. Ahhoz azonban, hogy a faktor jogosult legyen a követelést behajtani, az adósnak a faktor rendelkezésére kell bocsátani a faktorált követelésre vonatkozó adatokat, a követeléshez kapcsolódó garanciákat, tájékoztatni kell a kötelezettet arról, hogy a faktornak köteles teljesíteni.Könyvelés az adósnál:A Ptk. szerint a faktor meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt: T 384 - K 4512.Amikor a faktor felé a kötelezett teljesít, a befolyt pénzösszeg a faktornál van, amelyről a faktor az adóst értesíti. A pénzkölcsön törlesztése - a faktor elszámolása alapján - beszámítással megtörténhet: T 4512 - K 311; elszámolásra kerülhet a kamat is vagy beszámítással: T 8731 - K 311, vagy külön tételben történő megfizetéssel: T 8731 - K 384.Ha a kötelezett nem teljesített, és a faktor a követelést visszaengedményezi, akkor az adós a kapott kölcsönt visszafizeti: T 4512 - K 384, és a kamatot megfizeti: T 8731 - K 384. Ezzel egyidejűleg a követelés analitikus nyilvántartásában törölni kell a faktorálásra való utalást.Könyvelés a faktornál:- a faktorált követelés nyilvántartásba vétele a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban;- a pénzkölcsön nyújtását, a fizetendő kamatot, illetve a visszafizetett pénzkölcsönt és a megfizetett kamatot a reá vonatkozó általános előírások szerint könyveli;- a kötelezettől befolyt pénzösszeget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6908
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Faktorálás visszkereset nélkül
Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!
Részlet a válaszból: […]faktorálócéggel. Ha nem faktorálás, akkor viszont követelésengedményezés, méghozzá ellenérték fejében.Nézzük meg a követelés-faktorálás, illetve a követelés-engedményezés könyvelési tételeit:Faktorálás esetén a Ptk. szerint a faktor meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál (a követelést átengedőnél) a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt (T 384 - K 4512). A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni (nem történt értékesítés), de az analitikus nyilvántartáson fel kell jegyezni, hogy a rendelkezési jogot a faktornak átengedték.Amikor a faktor felé a követelés kötelezettje teljesít, a befolyt pénz a faktornál van, amelyről a faktor az adóst értesíti. A pénzkölcsön törlesztése - a faktorszerződés alapján - beszámítással megtörténhet (T 4512 - K 311), elszámolásra kerülhet a kamat is, vagy külön tételben történő fizetéssel (T 8722 - K 384), vagy - ha a követelés összege több, mint a kölcsön összege - beszámítással (T 8722 - K 311).Ha a kötelezett az esedékességkor nem teljesít, a faktor jogosult visszkereseti jogának érvényesítésére, azaz visszaengedményezi a követelést, és erről értesíti a kötelezettet. Az adós köteles a kapott pénzkölcsönt visszafizetni (T 4512 - K 384) és a kamatot megfizetni (T 8722 - K 384), a követelés analitikus nyilvántartásán a faktorálásra utalást törölni.A követelés engedményezése - a kérdésben leírt esetben - ellenérték fejében történő engedményezésként (követelésértékesítésként) számolandó el. Könyvelése az engedményezőnél (a kérdező társaságnál):- a követelés eladási ára (a kérdés alapján megegyezik a kötelezettet terhelő összeggel):[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6818
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Engedményezés vagy faktorálás
Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet a válaszból: […]végleges jelleggel eladták, térítés nélkül átadták, valójában adásvétel;- a követelés faktorálása a faktoringszerződéssel a követelés behajtására történő felhatalmazás, a behajtásra kerülő követelés pénzügyi rendezésének megelőlegezése pénzkölcsön nyújtásával, kamat és faktoringdíj felszámításával, valójában kölcsönszerződés.A Ptk. szerinti követelés engedményezése esetén a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába, az ellenérték meghatározása során nyilvánvalóan tekintettel vannak az esedékességig (késedelem esetén a követelés kiegyenlítéséig) hátralévő idő kockázatára, az eredeti vevő fizetőképességére, és nem utolsósorban az engedményes esetleges többletköltségeire. A kockázatokból adódó veszteség - ez esetben - az engedményezőnél a szerződés létrejöttekor kimutatásra kerül (a számviteli elszámolás során a 962. és 862. számlák egyenlegeként megjelenő összegben).A faktoringszerződés esetében a követelés nem megy át a faktor tulajdonába, az az eredeti adós általi pénzügyi rendezéskor (ha teljes összegében kiegyenlítették) kivezetésre kerül, ha pedig várhatóan nem kerül kiegyenlítésre, azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6727
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Faktorálás
Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszból: […]teljesíteni fog, a faktorálás ezért elsősorban azért szükséges a követelés átruházójának, mert a hosszú fizetési határidő likviditási problémát jelent számára (és ezért még kamatot is fizet). Ez esetben egyértelmű, hogy a faktoringszerződés nem más, mint egy kölcsönszerződés, amelynek a specialitása az, hogy a hitelnyújtó esedékességkor elsőként nem az adóstól, azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal szemben csak akkor léphet fel, ha a kötelezett nem teljesít.Az előbbiekhez kapcsolódóan a követelés engedményezése azt jelenti, hogy az adós a faktor rendelkezésére bocsátja az adott követelésre vonatkozó adatokat, a követeléshez kapcsolódó garanciákat, tájékoztatják az engedményezésről a kötelezettet, arról, hogy a faktornak köteles teljesíteni. [Ez esetben azonban a faktoringszerződés szerinti adós az adott követelést nem vezetheti ki a könyveiből az engedményezéssel egy­idejűleg!]Az új Ptk. csak a faktor számára ír elő nyilvántartásba vételi kötelezettséget, az adós számára nem. A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a biztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illeti meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésén alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. (A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem könyvviteli nyilvántartás!)A szabályozás diszpozitív jellegéből adódóan sajátos a számviteli elszámolás is.Számviteli elszámolás az adósnál:A Ptk. szerint a faktor meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt (T 384 - K 4512). A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni, de az analitikus nyilvántartáson fel kell jegyezni, hogy a rendelkezési jogot a faktornak átengedték.Amikor a faktor felé a kötelezett teljesít, a befolyt pénz a faktornál van, amelyről a faktor az adóst értesíti. A pénzkölcsön törlesztése - a faktorszerződés alapján - beszámítással megtörténhet (T 4512 - K 311), elszámolásra kerülhet a kamat is, vagy külön tételben történő fizetéssel (T 8722 - K 384), vagy - ha a követelés összege több, mint a kölcsön összege - beszámítással (T 8722 - K 311).Ha a kötelezett az esedékességkor nem teljesít, a faktor jogosult visszkereseti jogának érvényesítésére, azaz visszaengedményezi a követelést, és erről a kötelezettet is értesíti. Az adós köteles a kapott pénzkölcsönt visszafizetni (T 4512 - K 384) és a kamatot megfizetni (T 8722 - K 384).A visszaengedményezés számviteli elszámolása az adósnál:- a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6725
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Faktorálás költségeinek elszámolása
Kérdés: A faktorcég részünkre kiállított számlája bankköltséget és kiegészítő finanszírozási díjat tartalmaz áfával növelten. Ezeket az egyéb szolgáltatásokra könyveltem. Az áfát visszaigényelhetem?
Részlet a válaszból: […]áfát. Nyilvánvaló, hogy a jogtalanul felszámított áfa nem vonható le, nem igényelhető vissza. Az áfával növelt bankköltséget helyesen az egyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni.Értelmezhetetlen a kiegészítő finanszírozási díj. A finanszírozás díja a kamat, amelyet kamatráfordításként kell a pénzügyi műveletek ráfordításai között elszámolni. A kamatra nem lehet áfát felszámítani. Ha mégis felszámították, akkor azt nem lehet levonni, nem lehet visszaigényelni.A faktorcég által a tevékenységéért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6035
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Visszterhes faktorálás
Kérdés: Társaságunk visszterhes faktorálási szerződést kötött a bankkal. Ez azt jelenti, hogy a bank megfinanszírozza a vevőkövetelés 80 százalékát, levonva ebből a faktordíjat. A vevő a banknak teljesít, és ezzel egy időben a bank átutalja a maradék 20 százalékot. Ha a vevő nem teljesít, akkor a bank visszaköveteli az általa átutalt összeget. Kérdés, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell-e könyvelni a faktorálásra átadott összeget?
Részlet a válaszból: […]nyújt (könyvelési tétel: T 384 - K 451), a faktordíj pedig ennek a kamata, amelyet a pénzügyi műveletek ráfordításai között kamatráfordításként kell elszámolni (T 872 - K 384). (Ha a faktordíjjal csökkentett összeg kerül átutalásra, akkor T 384, 872 - K 451.) Formailag a bank azt a látszatot kelti, mintha a követelést megvette volna, hiszen a vevő a bankhoz fizet. Ennek ellentmond azonban az a tény, hogy ha a vevő nem fizet, a bank visszakövetelheti az általa átutalt összeget (persze a faktordíjként levont összeget nem fizeti meg!). Akkor fizeti a bank a hiányzó 20 százalékot, ha az hozzá befolyt. A társaság által így megkapott összeget kell a T 384 - K 451 könyvelési tétellel a könyvekben rögzíteni. Mivel a vevő a banknak a 100%-ot megfizette, a társaságnak a bank felé nincs tartozása, de nincs a vevővel szemben sem követelése, ezért a kölcsönszámlát és a vevőszámlát össze kell vezetni (T 451 - K 311). A leírtakból következik, ha a vevő a banknak a vele szembeni követelés teljes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4722
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Visszterhes faktorálás
Kérdés: Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?
Részlet a válaszból: […]okmányok, mert a vevő szavatossági kifogást nyújtott be stb.). Ez esetben a korábbi követelésértékesítést sztornírozni kell az egyéb bevételek csökkentésével, a vevőkövetelést pedig az egyéb ráfordítások csökkentésével kell állományba venni, a faktoráláskori könyv szerinti értéken. Ha az ügyfél a követelés "eladási árát" teljes összegében nem kapja vissza, akkor a különbözetet, ha azt a bank nem bontja meg, kamatként (kamatráfordítás a faktordíj is) kell elszámolni. Ha megbontja, akkor annak megfelelően, de ez esetben is a faktordíj kamatráfordítás. A minősítés lehet az is, hogy a bank nem terheli vissza a követelést, hanem - külön szerződés (megállapodás) keretében - eladja az ügyfélnek az általa korábban vásárolt követelést, feltételezhetően az általa korábban alkalmazott vételárnál magasabb összegért (a különbözet a bank tevékenységének az ellenértéke!). Ez esetben az ügyfél a visszavett követelést a vásárolt követelések között veszi állományba a visszavételi áron. Visszavásárlás esetén a korábbi követelésértékesítés adatait nem kell korrigálni. Visszengedményezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4620
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Le nem járt követelés faktorálása
Kérdés: Ügyfelem a le nem járt vevőköveteléseit faktorcég közbeiktatásával kezeli. A faktor a megkapott számlamásolat alapján először a követelés 80 százalékát utalja át. Kérem, hogy egy konkrét példán keresztül szíveskedjenek a könyvelés menetét leírni! Szeretném, ha a tényleges, még ki nem fizetett számlákat saját könyvelésünkben tételesen lehetne látni.
Részlet a válaszból: […]kérdésben leírt esetben - a faktorcéggel kötött megállapodás alapján, az adós, a vevő írásbeli tájékoztatása után - a vevő, az adós a faktorcégnek fizet egy összegben, vagy részletekben törleszti a tartozását. Ettől teljesen független a faktorcég által átutalt 80 százalék. Éppen ezért annak összegével nem a vevővel szembeni követelést kell csökkenteni, hanem az ügyfélnél elő kell írni kapott kölcsönként, a faktorcéggel szembeni kötelezettségként az átutalással egyidejűleg (T 384 - K 4512). Amikor a faktorcég a - lényegében beszedésre, behajtásra átvett - számlamásolat szerinti összeg befolyásáról elszámol, akkor a faktorcég írásban adott elszámolása alapján a vevőkövetelést kimutató ügyfél a vevőszámlával szemben a követelés teljes összegét, illetve annak az elszámolás szerinti összegét átvezeti egy egyéb követelés számlára (T 368 - K 311), majd ezzel a számlával szemben könyveli - a már korábban átutalt összeget (a 80 százalékot), mint a kölcsön törlesztését (T 4512 - K 368), - a faktorcég által felszámított kamatot (T 8722 - K 368), - a faktorcég által felszámított kezelési költséget, faktorálási díjat (T 532 - K 368), - és a még átutalt összeget (T 384 - K 368). Amennyiben a vevő a faktorcéghez tartozása teljes összegét nem utalta át, akkor azt csak akkor lehet behajthatatlan követelésként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4115
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Faktorálás készfizető kezességgel
Kérdés: Cégünk egy vevői számlát megfaktoráltatott. A vevő nem tudta határidőre kifizetni a számla összegét a faktorcégnek, így a faktorálási szerződés értelmében cégünknek készfizető kezesként kellett helytállnia. Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszból: […](1) bekezdése szerint az engedményező (a kérdező cég) az engedményessel (a faktorcéggel) szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel (az adott esetben azért, mert ezt szerződésben vállalta). Ez esetben a fizetett összeget az adóssal szembeni követelésként kell kimutatni (T 368 - K 384). A követelés megfizetésével a Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése alapján a kezesnek keletkezik megtérítési igénye a kötelezettel (az adóssal) szemben, ezért kell nála a pénzeszköz csökkenését az egyéb követelések között az adóssal szembeni követelésként kimutatni. Az érvényesített kezességvállalás miatti követelést mindaddig ki kell mutatni, amíg azt az adós meg nem fizeti, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3068
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést