Találati lista:
1. cikk / 22 Faktorálás költségeinek az elszámolása
Kérdés: Szállítói számlák faktorálására egy bankkal kötöttünk szerződést. A konstrukció menete: a bank utal a szállítónak, cégünk pedig 30 napon belül ezt az összeget visszautalja a banknak. A faktorálásért az alábbiakat fizetjük:
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?
2. cikk / 22 Követelések faktorálása
Kérdés: Az általunk könyvelt cég vevőköveteléseit bankjával faktoráltatja. A faktoring és követelésvásárlási szerződés értelmében a faktor típusa: korlátozott visszkereset, illetve csendes faktor. A korlátozott visszkereset azt jelenti, hogy a vevő-nemfizetés visszkereset nélküli, csak korlátozott esetben élhet a bank a visszaengedményezés jogával (pl. szerződésszegés, háború stb.). A csendes faktor azt jelenti, hogy a vevők nem tudják, hogy követelésünk faktorálásra került, olyan „technikai” számlára utalnak, ami a cégkivonatban is szerepel saját bankszámlaként. A vevők nem kapnak értesítést a faktorálásról, illetve az év végi egyenlegközlőt is tőlünk kapják. Több szakmai anyagot is átnézve találtam olyat, ahol könyvelési tételként a faktorált követelést ki kell vezetni a könyvekből, és egyben elő kell írni a faktorcéggel szembeni követelésként (T 86 – K 31 és T 36 – K 96). Csendes faktor esetén is szükséges a vevőkövetelés kivezetése? Ha kivezetjük, akkor hogyan tudunk adni év végén egyenlegközlőt vevőink felé, akik nem is tudnak a faktorálásról? Jelenleg úgy könyvelünk, hogy a faktorált követelést kivezetjük a 311-ről, és ezzel egy időben könyveljük a 314-re mint faktorált követelést, technikai számla beiktatásával. Így elkülönül a faktorált követelésünk, de továbbra is nálunk kerül kimutatásra, így év végén és év közben is tudunk egyenlegközlőt kiállítani a teljes követelésünkről.
3. cikk / 22 Követelések faktorálása
Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
4. cikk / 22 Faktorálás és engedményezés
Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
5. cikk / 22 Faktorálás visszkereset nélkül
Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!
6. cikk / 22 Faktorálás
Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
7. cikk / 22 Engedményezés vagy faktorálás
Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
8. cikk / 22 Faktorálás költségeinek elszámolása
Kérdés: A faktorcég részünkre kiállított számlája bankköltséget és kiegészítő finanszírozási díjat tartalmaz áfával növelten. Ezeket az egyéb szolgáltatásokra könyveltem. Az áfát visszaigényelhetem?
9. cikk / 22 Követelés értékesítése faktorcégnek
Kérdés: Cégünk faktorcégnek értékesíti követeléseit. A számviteli elszámolásnál először nettó árbevételként könyveljük, majd a követelés értékesítését követően egyéb bevételként. A társasági adó megállapításakor, a jövedelemminimum számításánál így kétszeresen vesszük figyelembe ugyanazt a bevételt. Helyesen járunk el?
10. cikk / 22 Visszterhes faktorálás
Kérdés: Társaságunk visszterhes faktorálási szerződést kötött a bankkal. Ez azt jelenti, hogy a bank megfinanszírozza a vevőkövetelés 80 százalékát, levonva ebből a faktordíjat. A vevő a banknak teljesít, és ezzel egy időben a bank átutalja a maradék 20 százalékot. Ha a vevő nem teljesít, akkor a bank visszaköveteli az általa átutalt összeget. Kérdés, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell-e könyvelni a faktorálásra átadott összeget?
