Behajthatatlan követelés vagy értékvesztés visszaírása

Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának c) alpontja szerint, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, illetve a d) pont szerint a felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Erdőkezelő könyvelési feladatai

Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
Részlet a válaszából: […] ...az erdőkezelő számára. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a tárgyidőszakot követő időszakban felmerülő költségek fedezetét a tulajdonos úgy is biztosíthatja az erdőkezelő számára, hogy az erdőkezelő az (5) bekezdésben foglalt kifizetés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Fogorvosi ellátás finanszírozásának elszámolása

Kérdés: A NEAK a honlapján a fogorvosi ellátás finanszírozásának elemeiként az alábbi díjakat nevesíti: fix díj, kiegészítő díj, teljesítménydíj, jogviszony-ellenőrzési díj, sürgősségi rendelkezésre állási díj. Ez összhangban van a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 23. §-ában foglaltakkal. Mivel ezek a NEAK által megállapított díjak az egészségügyi szolgáltatás ellenértékei, így az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, valamint iparűzésiadó-alapot képez. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a fent nevesített díjakon túl támogatás jogcímen is finanszíroz, mint a 25/A. § bértámogatás, 23. § (13)–(14) bekezdése rezsitámogatás, 25/C. § praxistámogatás. Ezek a támogatások a költségek fedezetére szolgálnak, így az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján költségeket (ráfordításokat) ellentételező – visszafizetési kötelezettség nélkül – igényelt támogatásnak, juttatásnak, azaz egyéb bevételnek minősül. A „díj” jogcímen történő finanszírozás az értékesítés árbevételeként könyvelendő-e, vagy a „támogatás” jogcímen történő finanszírozási elemek szintén az árbevétel részét képezik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni … a teljesített szolgáltatások … – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. A fogorvosi ellátás mint szolgáltatás ellenértékének tekintendő a fix díj, a kiegészítő díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.

Mely mezőgazdasági támogatások adómentesek?

Kérdés: Mely mezőgazdasági támogatások felelnek meg az Szja-tv. 1 melléklet 4.37.b pontban foglaltaknak? Idetartozónak sorolhatók-e a földalapú támogatáson kívül az alábbiak: KAP ST-DP13 – Hízottbika-tartás támogatás, a KAP ST-DP12 – Anyatehéntartás támogatás, a termeléshez kötött közvetlen anyatehéntartás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS), Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatások? Hol lehet a folyósított támogatások Szja-tv. szerinti adómentes továbbadási feltételeknek megfeleltetését, a támogatások ezen csoportba történő besorolását ellenőrizni? A továbbadandó támogatások személyi jellegű egyéb kifizetéséhez a TG-határozat elegendő?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás tagja kap a társas vállalkozástól, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás címén. Csak a társaság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Pótbefizetések részletekben történő befizetése

Kérdés: Amennyiben a társaság a pótbefizetést részletekben rendelte el (havonta fizetnek a tagok X összeget), akkor hogyan kell könyvelni? Mindenhol úgy olvasom, hogy csak a tényleges befizetés mehet a lekötött tartalékra (T 38 – K 414). A be nem fizetett, de megszavazott összeg pedig T 413 – K 414-re. De akkor még akár évekig sem áll helyre a negatív saját tőke. A társaság nem folytat tevékenységet, de van hiteltörlesztése, és ezzel a részletekben történő befizetéssel tudja azt teljesíteni. Hogyan tudjuk bizonyítani a cégbíró felhívására, hogy a tagok rendezik a saját tőkét, ha a határozatban szereplő pótbefizetésből csak a tényleges befizetés jelenik meg a lekötött tartalékon? A megszavazott, de meg nem fizetett összeg előírása: T 413 – K 414, viszont nem hat a saját tőkére.
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét. Ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Fióktelep elszámolásai

Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdések vonatkozásában az USA LLC-t szükséges megkérdezni. A kérdésekre adandó válaszhoz elegendő a megkeresés utolsó 15-20 sora.A kérdésekre adandó válaszok előtt indokolt a figyelmet felhívni a következőkre:– az USA LLC nem anyavállalat, az külföldi székhelyű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Ausztriai ingatlan költségeinek a fedezete

Kérdés: Az egyik kft.-nknek Ausztriában is van ingatlanja, amelynek vannak költségei, és időnként van bevétele. A bevételek nem fedezik a költségeket, ezért a jegyzett tőkéből fizetjük, illetve hitelből. Emiatt az ingatlannak a fenntartása csak költségeket jelent. Azt tudjuk, hogy az adóbevallást az ingatlan hasznosítása esetén ott kell bevallani, de nincs annyi bevétel, hogy abból tudjuk finanszírozni. Hogyan tudjuk ezt a kft. magyarországi cégéhez könyvelni? Bevétel kevés van, kiadás nagyon sok. Hogyan tudjuk ezeket az ausztriai költségeket és bevételeket összehozni, Magyarországon hogyan tudjuk érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésre az tud érdemi választ adni, aki a fiókteleppel kapcsolatos számviteli előírásokat ismeri.A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére aláírt egyezményt az 1976. évi 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Lakásszövetkezet áfakötelezettsége

Kérdés: A lakásszövetkezet köteles-e a tulajdonosok részére számlát adni a havonta befizetendő összegről, és milyen részletezettséggel? Amennyiben a lakásszövetkezet az áfakörbe bejelentkezett, akkor mely gazdasági eseményekre kötelezett áfát felszámítani, illetve mely tevékenységekre van áfalevonási lehetősége? Épületberuházás esetén az áfaelszámolás hogyan működik a lakásszövetkezetnél?
Részlet a válaszából: […] ...tagjait érintő feladatokat. Ezért a lakásszövetkezet az elfogadott költségvetés alapján a tagok részére a közös költségek fedezetére havonta fizetendő díjat (amit jellemzően közös költségnek neveznek) állapít meg (pénzügyileg rendezett bevétel), amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Kilépő tag részére adott osztalékelőleg osztalékká válhat-e?

Kérdés: A kilépő tag 2024. január 31-én lépett ki. 2023-ban osztalékelőleget kapott. A két tag közötti megállapodásban az alábbi szerepel: „2023. évben kifizetett osztalékelőlegre tekintettel az osztalék kifizetését csak abban az esetben tagadhatja meg és írhatja elő a visszafizetési kötelezettséget, amennyiben az osztalék fizetését a jogszabály kifejezetten kizárja.” Az „A” kft. eredménye alapján az osztalékelőleg osztalékká válására volt fedezet az eredménytartalék terhére is, és az éves beszámoló elfogadásakor is született döntés, mely magasabb összegű volt, mint a felvett osztalékelőleg összege. Az osztalékról szóló határozat időpontjában már csak egy magánszemély tulajdonossal és egy ügyvezetővel rendelkezett az „A” kft. Az osztalékelőleg válhat-e osztalékká, vagy azt a jogszabályok kifejezetten kizárják?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti kilépő tag azért lép ki – egyéb információk alapján –, mert az üzletrészét teljes összegében az „A” kft. visszavásárolta. A Ptk. 3:174. §-a, az Szt. 38. §-a alapján a visszavásárlás feltétele, hogy csak a törzstőkét meghaladó vagyonból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Kapott támogatás egyszeres könyvvitelt vezető egyesületnél

Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatást konkrét beruházás megvalósítása érdekében, vagy a támogatott meghatározott tevékenysége többletköltségeinek a fedezetére, vagy egyéb célból (és az milyen cél) adta. A támogatott cél megvalósulásával, a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.
1
2
3
81