Találati lista:
771. cikk / 960 Vásárolt készletek selejtezése
Kérdés: Cégünk divatáru forgalmazásával foglalkozik. Sok termékünk egy idő után eladhatatlanná válik. Hogyan történik a selejtezés könyvelése, ha a cég az árubeszerzést közvetlenül az ELÁBÉ-ra számolja el, folyamatosan nem vezet készletnyilvántartást, a leltárkészletet év végén vezetjük át a 2. számlaosztályba? A készletselejtezésnek van-e társaságiadó-alapot módosító hatása? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
772. cikk / 960 Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel
Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
773. cikk / 960 Be nem fizetett jegyzett tőkére jutó osztalék
Kérdés: A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?
774. cikk / 960 Termelői csoport támogatásának elszámolása
Kérdés: A termelői csoport 2004. évre támogatást kapott a 81/2004. FVM rendelet szerint. A támogatást beruházásra, forgóeszköz-vásárlásra és működési költség finanszírozására használtuk fel az általunk előirányzott arányban. A támogatást hogyan kell könyvelni? Esetleg a jogcímtől függően más-más számlára?
775. cikk / 960 Osztalékelőleg-fizetés feltétele
Kérdés: Tekinthető-e a szokásos éves beszámoló közbenső beszámolónak, amely alapján osztalékelőleg fizethető?
776. cikk / 960 Saját üzletrész osztaléka
Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)–(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
777. cikk / 960 Értékvesztés nyilvántartása a készleteknél
Kérdés: A készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Át kell-e vezetni az egyedi nyilvántartáson az értékvesztés összegét? Amennyiben át kell vezetni, azt már december 31-ével meg kell tenni, vagy csak a következő év nyitó adataként?
778. cikk / 960 Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója
Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
779. cikk / 960 Készárukészlet piaci értéke, értékvesztése
Kérdés: Cégünk megrendelésre gyárt termékeket, kialkudott elfogadott áron. Év végén az önköltséget a piaci értékre, a kialkudott árra korrigáltuk. Elfogadható-e ezen értékvesztés elszámolása a társasági adóban, ha nem valósul meg a tartósság? Vagy a valódiság elvét követve elfogadható az a tény, hogy ezen termékek ára mindig a kialkudott ár lesz, akár egy év múlva is, ha addig sem viszik el a megrendelt terméket?
780. cikk / 960 Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál
Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
