960 talált cikk a fordulónap kifejezésre

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?

Kérdés: Kis tehergépkocsit két éve az értékelési tartalékkal szemben nullára leírtak. Most felújították. Hogyan kell ezt elszámolni az adott esetben? Módosítja az értékhelyesbítés összegét?

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is számlázni kell, ami azt is jelenti, hogy az bevételként jelenik meg. Ugyanakkor az Szt. szerint az aktivált saját teljesítmények értékében kell kimutatni a saját rezsiben előállított eszközöket. Ez azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtti előírásoknak megfelelően a teljesítményértéket árbevételként kell elszámolni?

Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.

Kérdés: Társaságunk rendelkezik külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó kötelezettséggel. A mérleg-fordulónapi értékelések során a nem realizálódott árfolyamveszteség időbelileg elhatárolásra került. A 2003., illetve a 2004. évi mérleg-fordulónapi értékelés során keletkező összevont – jelentős összegű – árfolyamveszteséget öszsze kell-e, illetve össze lehet-e vezetni az előző években az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott – beruházáshoz kapcsolódó – nem realizált árfolyamveszteséggel?

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO 9001/2001 szabvány rendszerének kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázat elkészítésével külső céget bízott meg, amely cég a rendszer kiépítését is vállalja. A pályázaton nyert összeget csak a rendszer kiépítésének végén, a tanúsítvány meglétét követően kapjuk meg. Az ISO-rendszer kiépítésének szerződés szerinti összegét a kiépítés szakaszainak megfelelően részletekben számlázzák. Az ISO-rendszer kiépítésének költségeit számviteli politikánk szerint aktiválni fogjuk. A pályázatírás költsége része lehet-e az aktiválandó értéknek? A kiépítés költségeit – áfa nélkül – a beruházási számlára könyveljük, majd 2005-ben aktiváljuk alapítás-átszervezési költségként a teljes összeget. A pályázaton nyert támogatás összegével milyen könyvelési feladatok adódnak 2004-ben, illetve 2005-ben?

Kérdés: A Gt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként az Szt. szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. A (4) bekezdés szerint: a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult. Az átalakuló társaság könyvvizsgálójaként auditálhatom-e az éves beszámolót, utána ellenőrzi ezt a külső könyvvizsgáló, mint előzetes vagyonmérleget, vagy úgy kell értelmezni, hogy ilyen esetben a szokásos beszámoló egyben átalakulási vagyonmérleg is, amelyhez elegendő a külső könyvvizsgáló ellenőrzése?

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.

Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?