972 talált cikk a fordulónap kifejezésre

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató ügyfél esetében a fordulónapot követően, de a mérlegkészítés előtt megérkezett földalapú támogatást az egyéb követelések vagy az aktív időbeli elhatárolások közé kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunk leállította gyártási tevékenységét, üzemi működését 2025-ben. Az üzemben termelő gépek működése leállt. Elszámolható-e ezen tárgyi eszközökre értékcsökkenés, és át kell-e sorolni őket a készletek közé, ha a társaság nem tervezi az üzem közeljövőben történő eladását?

Kérdés: Egy kft. a 2025. évben K+F-be kezdett, amihez támogatást kapott a költségek fedezésére. Közvetlen önköltségei összege 2025-ben 10 M Ft volt. Az év elején kapott 6 M Ft támogatási előleget, amivel 2025 decemberében elszámolt, tehát az előleg felhasználását jóváhagyták. Az előleget átvezette bevételre (479 – 96). A projekt nem zárult az év végén, és aktiválni szeretnék a befejezetlen K+F-et, ami kísérleti fejlesztésből állt. Jól gondoljuk-e, hogy az összemérés elvét figyelembe véve nem aktiválható a támogatott összeg, hanem összesen 4 M Ft-ot lehet a 112-be aktiválni? Ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha az előleggel történő elszámolás a 2026. év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt történt volna meg?

Kérdés: A gazdasági társaság átalakulása során (társaságiforma-váltás történik, kft.-ből zrt.-vé) a jogutód részvénytársaság alakulásának a napja a bejegyzési kérelemben 2027. 01. 01. lesz. (Az átalakulás bejegyzési kérelme 2026. november első felében kerül a Cégbíróságra benyújtásra.) Mindezek alapján, kérem, határozzák meg a következő dátumokat:
– a jogelőd társaság záró beszámolójának fordulónapja;
– a végleges átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg fordulónapja;
– a jogelőd társaság megszűnésének napja;
– a jogelőd társaság záró beszámolója közzétételének határideje;
– a végleges átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg közzétételének határideje.

Kérdés: A társaság befektetési szolgáltatójánál az értékpapírszámlán év végén lévő szabad pénzt a társaság beszámolójában pénzeszközként vagy követelésként kell kimutatni?

Kérdés: Adott „A” és „B” társaság. Az „A” társaság ázsiós tőkeemelést hajt végre a „B” társaságnál. A „B” társaság sajáttőke-szerkezete a tőkeemelés előtt 3000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék. A tőkeemelést követően a saját tőke szerkezete: 4000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék, 4000 E Ft tőketartalék. Korábban az „A” társaság nem volt tagja a „B” társaságnak. A „B” társaság nyereségesen működik, a saját tőkéje veszteség folytán nem csökkent. Az „A” társaság könyveiben a befektetett pénzügyi eszközök között a befektetés 5000 E Ft értéken szerepel. Indokolt-e az értékvesztés elszámolása az „A” társaságnál? A jelenlegi részesedés a jegyzett tőkében 25%. A tőkeemelést követően az „A” társaság részesedése a saját tőkéből 2500 E Ft.

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A 2025. évben a lucerna termése erősen veszteséges volt, amelynek fő oka a területet sújtó aszály miatti hozamcsökkenés. Az elemi kár azonban nem került bejelentésre. A lucerna, amelyet jellemzően az állattenyésztésben takarmányként hasznosítunk, önköltsége jelentősen meghaladta a piaci árat. Hogyan kell megfelelően eljárni? A növénytermesztés ráfordításaként a lucernára vonatkozóan elszámolhatunk-e értékvesztést – elemi kár bejelentése nélkül – a tárgyévben a piaci ár értékéig, és ezután állapítva meg a takarmánykénti értéket? Vagy önköltségi áron szükséges takarmányként számolnunk, amelynek eredményeként egy magasabb készletérték realizálódik a növendék állatok értékében, és majd itt vizsgálandó, hogy a növendék állatokkal kapcsolatban szükséges-e a mérlegfordulónapon az értékvesztés elszámolása? A lucerna egy része értékesítésre kerül a tárgyévben. Ebben az esetben szükséges-e értékvesztés elszámolása?

Kérdés: A kft.-ben három személy végez tevékenységet munkaviszonyban. A munkavégzéshez mobiltelefonra van szükségük. Az egyik személy gyakran van úton munkaügyben, emiatt két mobiltelefont használ, egyet az irodában, egyet a közlekedési eszközön. Ennek megfelelően négy telefonszámra van előfizetése a kft.-nek. A havi összes telefonköltség húszezer és harmincezer forint között mozog, melyet a kft. az előírásoknak megfelelően számol el. A technikai fejlődésnek megfelelően két-három évenként újabbra cserélik a készülékeket, de az elavultakat, amelyek már nulla nettó értéken szerepelnek, óvatosságból, biztonsági tartalékként még két-három évig megőrzik. (Ezekhez, mint fentebb írtuk, nem tartozik előfizetés.) Így például a 2025. év végi leltárban a tárgyi eszközök között hét darab mobiltelefon szerepel, melyből három darabnak még van nettó értéke, négy darabnak már nincs. A leírtak figyelembevételével megsért-e a kft. bármilyen számviteli előírást azzal, hogy az adott évi leltárban több mobiltelefon van, mint ahány munkavállaló dolgozik a társaságban?