981 talált cikk a fordulónap kifejezésre

Kérdés: Munkavégzés során a mezőgazdasági permetezőgép árokba borult, több tíz millió forintos kár keletkezett. A biztosító a kár egy részét megtérítette. A permetezőgép helyreállításával kapcsolatos költségeket karbantartási költségként vagy egyéb ráfordításként kell kimutatni?

Kérdés:

A társaság eladási céllal 2025. 03. 18-án 32.245 db befektetési jegyet vásárolt 1,1677 euró/db áron. 397,95 forintos MNB-árfolyamon vettük nyilvántartásba a 374. főkönyvi számlán. 2025. 12. 31-én átértékelésre került az euróösszeg 385,40 forint árfolyammal számolva. Így a nyilvántartás szerinti értéke 14.511.268 forint lett. 2026. 03. 10-én eladott 5920 darabot 1,1826 euró/db áron, amelyet a FIFO szerint MNB-árfolyamon vezettünk ki forintban: 2.694.401 forintért [384,86×7000,99 euró]. Kérem, hogy főkönyvi számlákon mutassák be a kivezetést! Külön kezelendő a darabár szerinti különbözet és az árfolyamok miatti különbözet? Hogyan ellenőrizhetem vissza magamat, hogy helyesen került-e kivezetésre az összeg?

Kérdés:

A cég az euróbankszámláján befektetési céllal rendelkezik. A bank a lekötendő összeggel megterheli a számlát, egyúttal jóváírásra kerül az összeg a lekötéshez kapcsolódó számlán. A futamidő végén az előző tétellel megterhelésre kerül a lekötéshez kapcsolódó számla, és jóváírják azt a bankszámlán. Ez esetekben milyen árfolyamot kell használni? Az egyes átvezetéseknél keletkezhet-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: A kft. az ingatlant 2025. októberig bérbeadás útján hasznosította. Azóta az ingatlan nem került bérbeadásra, és nem szolgál semmilyen bevételszerző tevékenységet. A tulajdonos kft. ezt az ingatlant értékesíteni kívánja. A 2025. évi beszámolóban nem került átsorolásra a készletek közé. Megteheti-e a társaság, hogy ezen ingatlant 2026. 01. 01. időponttal sorolja át a készletek (áruk) közé?
Másik kérdés: a kft. több ingatlannal rendelkezik, és azt tervezi, hogy alkalmazza a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést. Ebben az esetben azt minden ingatlanra alkalmaznia kell, vagy választhat, hogy melyik ingatlanra szeretné?

Kérdés: Adott egy „A” társaság, amely rendelkezik ingatlan vagyonnal, és az adott adóévben ezt az ingatlant apportként átadja a „B” társaságnak, később ennek a „B” társaságnak a vagyoni részesedését megszerzi egy harmadik társaság még az adott adóévben. Mivel a „B” társaságban az adott évben apportként megszerzett ingatlan nem szerepel az utolsó rendelkezésre álló beszámolóban, és így az ingatlanok mérlegértéke nem éri el az ltv.-ben meghatározott arányt, így nem tekintendő ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak. Tekintve, hogy az ltv. 18. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azon ingó és vagyoni értékű jogokat, amelyek megszerzése illetékkötelezettséget keletkezhet, az egyéb vagyoni betét megszerzése utána ezen kötelezettséggel nem kell számolni. Jól gondoljuk, hogy ha a harmadik társaság megszerzi a „B” társaság vagyoni részesedését, és az előzőekben felsorolt dolgok megtörténnek az adóévben, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A társaság devizanemváltást hajt végre, forintról euróra, a számviteli törvény 145–146. §-a alapján. Az áttérés napja az üzleti év mérlegfordulónapja (2026. szeptember 30.), és az áttérést követő naptól (2026. október 1.) történik a könyvvezetés euróban. A cégbírósági bejegyzés (létesítő okirat módosítása, jegyzett tőke devizaneme) tekintetében mely dátum tekintendő helyesnek: szeptember 30., mint a mérlegfordulónap, vagy október 1., mint az új devizanemben történő működés első napja?

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. egyaránt kisvállalati adóalany. A tervek szerint „B” kft. 2026. 06. 30-i fordulónappal beolvad „A” kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken valósul meg. A Kiva-tv. 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján az egyesülés következtében az adóalanyiság megszűnik, ugyanakkor a Kiva-tv. 19. § (8a) bekezdése szerint az egyesüléssel érintett adózó az egyesülés napját követő 15 napon belül bejelentéssel ismételten választhatja a kivaalanyiságot, amely ebben az esetben az egyesülés napján jön létre. A kérdés az átvevő (fennmaradó) társaság beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozik. Egyes álláspontok szerint az átvevő társaságnak a beolvadás napjával lezárul az üzleti éve, ezért
– 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót kell készítenie és közzétennie;
– majd 2026. 07. 01. – 2026. 12. 31. időszakra egy második beszámolót is kell készítenie és közzétennie.
Más álláspont szerint az átvevő társaság jogfolytonosan fennmarad, könyveit nem zárja le, ezért a 2026. üzleti év nem szakad meg, és elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele. Bizonytalanságot okoz a 26 KIVA kitöltési útmutató 30–31. oldalán szereplő alábbi megfogalmazás: „Annak az átalakuló gazdasági társaságnak, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál, leválásnál a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaság), a következőképpen kell eljárnia. Az ilyen típusú adózó az átalakulás kapcsán az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámolókészítési kötelezettséggel ugyan nem bír, de a lezárt üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.” Kérdések:
1. A beolvadás során fennmaradó átvevő társaságnál a beolvadás napjával lezárul-e az üzleti év?
2. Köteles-e az átvevő társaság a 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót készíteni és közzétenni?
3. Vagy elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele?
4. A 26 KIVA kitöltési útmutatóban szereplő „lezárt üzleti év” kifejezést a beolvadás során fennmaradó átvevő társaság esetében hogyan kell értelmezni?

Kérdés: Az (EU) 2021/2101. irányelv által bevezetett, és a magyar számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 134/D–134/H. paragrafusaiban szabályozott pCbCR jövedelemadóval kapcsolatos információk közzétételére vonatkozóan szeretnénk szakmai iránymutatásukat kérni. Jogszabály szerint, ha a csoport végső, nem EU-s anyavállalata nem biztosítja időben a szükséges információkat, a magyar leányvállalatnak akkor is teljesítenie kell a közzétételi kötelezettségét. Ilyenkor a számviteli törvény lehetővé teszi egy ún. „nem együttműködési nyilatkozat” közzétételét, amely dokumentálja, hogy a leányvállalat kérte az adatokat, de azok nem álltak rendelkezésre. A pCbCR bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy egy nem uniós anyavállalathoz tartozó csoport EU-s jelenlétéből egyetlen kijelölt entitás teljesítse a közzétételi kötelezettséget. Ilyenkor a többi érintett EU-s leányvállalat vagy fióktelep mentesülhet a saját közzétételi kötelezettsége alól?

Kérdés: Ügyfelünk lakások építésével foglalkozik. A vevő fizetett foglalót és vételárrészt, amit le is számlázott az ügyfél. Az önrészen felüli részt banki hitelből rendezi. A bank a folyósításhoz kéri a végszámla kiállítását (előleg és vételárrész levonásával), pedig a birtokba adás hetek múlva történhet csak meg. Hogy kellene ezt kivitelezni, hogy a bank is elfogadja, és szabályszerűen járjon el az ügyfél?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató ügyfél esetében a fordulónapot követően, de a mérlegkészítés előtt megérkezett földalapú támogatást az egyéb követelések vagy az aktív időbeli elhatárolások közé kell könyvelni?