Gépkocsivezető napidíja nemzetközi közúti árufuvarozásban

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként foglalkoztatott munkavállalóink részére napi 25 euró napidíjat szeretnénk adni. A 168/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében leírtak alapján igazolás nélkül elismert költségként, adómentesen elszámolható a napi 25 euró, ha a napidíj mellett csak a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával igazolt költségeket számoljuk el. Kérdésünk lényege: Mi számít "gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó költségnek"? A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos autópályadíj és parkolási díj elszámolható-e, elismert költségnek számít-e az adómentesen juttatott 25 euró mellett?
Részlet a válaszából: […] ...nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításbanfoglalkoztatott gépkocsivezető és árukísérő munkavállaló külföldi kiküldetés(külszolgálat) címén kapott bevételéből (napidíjából) igazolás nélkül elismertköltségként napi 25 eurónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Szállítási költségek figyelembevétele

Kérdés: Társaságunk alapanyagának jelentős hányadát logisztikai céggel szállíttatja be a gyártás telephelyére. Az alapanyaggyártó számláját anyagköltségként, a szállító cég számláját igénybe vett szolgáltatásként könyveljük. Helyesen járunk-e el? Vagy a szállítási költséget is el lehet számolni anyagköltségként? A helyi iparűzési adó szempontjából nem mindegy!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülésiértéke az eszköz megszerzése érdekében a raktárba történő beszállításigfelmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.Így az eszköz raktárba történő beszállításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...munka,– a külföldön végzett munka, ha a magyar munkáltatómunkavállalója a munkát külföldön kiküldetésben végzi,– vízi vagy légi fuvarozó járművön szolgálatot teljesítőmunkaviszonya, ha a jármű magyar lobogó vagy felségjel alatt közlekedik (másfuvarozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik, ekkor kella bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Gyakorlatilag minden szükséges bizonylatot – számla,fuvarokmány – felsorolt, amely az adókötelezettség keletkezésének időpontjábanrendelkezésükre áll a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Láncértékesítés esetén az áfa

Kérdés: Szlovák "A" cég partnerünk terméket ad el nekünk, melyet egyenesen egy harmadik cégnek, "C" kft.-nek szállítunk. Cégünk ("B" kft.) és a "C" kft. Magyarországon bejegyzett, magyar adószámos cég, "A" társaság Szlovákiában bejegyzett, szlovák adószámos cég. "A" társaság "B"-nek, "B" társaság "C"-nek számláz. A fuvart "C" kft. szervezi és fizeti. Milyen áfamegállapítás terheli a számlázásokat? Hogyan változik a válasz, ha "A" vagy "B" szervezi a fuvart?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítési helyet, azaz a termék feladási helyét annál azértékesítésnél kell figyelembe venni, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a fuvar.Ha a fuvar megrendelője a végső vevő, azaz "C" kft., akkor a "B" és "C" kft.-kközötti értékesítés teljesítési helye – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Bérelt fuvareszközök javításának közvetítése

Kérdés: Társaságunk főtevékenységként vasúti áruszállítással foglalkozik. A megrendelőink Közösségen belüli vállalkozások, és a szállítások is Közösségen belülinek számítanak. A fuvareszközöket jellemzően béreljük, vagy a megrendelő tulajdonába tartoznak. Amennyiben a szállítási útvonalon ezek az eszközök meghibásodnak és javításra szorulnak, ezeket a költségeket a megrendelő viseli. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben a javítási szolgáltatást (mely nálunk közvetített szolgáltatás) áfásan kell számlázni, vagy közösségi értékesítésnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...adóalanynyilvántartásba vételi helye határozza meg, ha ez nem azonos a szolgáltatástényleges teljesítésének helyével, és a terméket elfuvarozzák abból atagállamból, amelyben a szolgáltatást ténylegesen nyújtották. Tehát az Áfa-tv.15/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Csekély összegű támogatás – fuvarozás, szállítmányozás

Kérdés: A társaság kisvállalkozásnak minősül. Fő tevékenysége nemzetközi árufuvarozás és szállítmányozás. 2006-ban új telephelyet vásárolt a kft., amelyen épületek és egyéb építmények találhatók. Az épületek egy része irodaként működik. Különálló épületet bérbe adnak raktározás céljából. Igénybe vehető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, amely "de minimis"-támogatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […]

A 2006-ban hatályos közösségi rendelet (a 69/2001/EK rendelet) 1. cikkének előírása szerint a közlekedési (szállítási) ágazatba tartozó vállalkozás csekély összegű támogatást nem vehet igénybe.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Külföldi autópályadíj elszámolása

Kérdés: A bt. főtevékenysége árufuvarozás és szállítmányozás. A társaság beltagja a férj, aki a tevékenységet végzi. Amikor az árut Magyarországról szállítja, több országon keresztül kell mennie. Az úton autópályadíjat kell fizetnie. Erről nyugtát, tikettet kap, ami csak a dátumot és euróban a pályadíjat tartalmazza. A cég nevére szóló számlát nem lehet kérni. A cég a nevére kiállított nemzetközi fuvarlevéllel tudja bizonyítani, melyik autópályán haladt. Számla hiányában nem számolhatjuk el az autópályadíjat? Az összegyűjtött nyugták, tikettek alapján az euró átszámítása után költségtérítésként fizesse ki a cég a beltag részére az autópályadíjaknak megfelelő összeget?
Részlet a válaszából: […] ...alapbizonylata az autópályadíj vonatkozásábanis a cég nevére szóló számla. Nyilvánvalóan, ha ilyen bizonylatot a nemzetköziárufuvarozás teljes útszakaszára nem lehet – különböző okok miatt – kapni,akkor valamilyen más módon, hiteles formában kell azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Német anyacég megrendelésére végzett megmunkálás

Kérdés: A német anyacég magyar leányvállalata (kft.) az Áfa-tv. 15. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott megmunkálást végez az anyacég vagy más közösségi tagállam adóalanya megrendelésére. A megmunkálandó alkatrészeket a megrendelő bocsátja rendelkezésére, és a megmunkált terméket minden esetben el is szállíttatja Magyarországról, legtöbbször saját telephelyére, de lehet, hogy más német céghez vagy más tagállamba viteti el. A kimenő számlák a német megrendelő nevére szólnak, az áru kiszállítását CMR fuvarokmány igazolja. Az Áfa-tv. 15/A. §-ának (12)–(13) bekezdéseiben előírtak szerint áfa hatályán kívüli teljesítésről van szó akkor is, ha a szállítási cím nem a megrendelő tagállamában van?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás megrendelőjét adóalanyként nyilvántartásba vették. Erendelkezés azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a terméket nemfuvarozták el abból a tagállamból, amelyben a szolgáltatást ténylegesennyújtották [Áfa-tv. 15/A. §-ának (13) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Személygépjármű értékesítése német vevőnek

Kérdés: Cégünk új személygépjárművek értékesítésével foglalkozik. Ha Közösségen belüli magánszemélynek vagy közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak értékesítünk új személygépkocsit, azt áfásan vagy áfa nélkül tegyük meg?
Részlet a válaszából: […] ...azt az értékesítésközvetlen következményeként másik tagállam területére, de még az Áfa-tv.értelmében vett Közösség területére fuvarozzák, szállítják el (tehát nem a vevővezeti, veszi ki), adómentes Közösségen belüli értékesítésnek minősül. Az, akiaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
1
15
16
17
23