Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi természetes személy munkavállalójára, tagjára, foglalkoztatottjára. Ebből következően a foglalkoztatónak társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Egyéni ügyvéd "átalakulása"

Kérdés: Az egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakulásának milyen számviteli, adózási, adóeljárási szabályai vannak?
Részlet a válaszából: […] Az Ütv. az egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakulásáról nem rendelkezik. Ugyanakkor az Szja-tv. 49/A. §-a hasonló adózási feltételeket ír elő arra az esetre, ha az egyéni ügyvéd belép egy ügyvédi irodába, vagy ügyvédi irodát alapít, és ott folytatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Áttérési szabályok: bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. alapján adóalanyiság akkor választható, ha az adóévre ésszerűen várható (jelen esetben 2003-ban), a törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel a 15 millió forintot nem haladja meg.A 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész nyilvántartása

Kérdés: Milyen értéken kell nyilvántartani a vevőnél a vásárolt üzletrészt, ha a vételár nagyobb, mint az üzletrész névértéke, illetve ha a vételár kisebb, mint az üzletrész névértéke?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ha a vételár eltér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkező, speciális minősítéssel (pl. hitelintézeti) rendelkező könyvvizsgálók a törvény egyéb feltételeinek való megfelelés esetén adózhatnak-e az egyszerűsített vállalkozói adó rendszerében?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában megfogalmazott feltétel értelmében nem választhatja az evát az az adózó, aki (amely) evás adóalanyként olyan tevékenységet folytatna, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez való bejelentés vagy e szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Off-shore cég belföldi vásárlása

Kérdés: Ha egy külföldön tevékenységet végző társaság vásárolna árut gazdasági társaságunktól, elvesztené-e a jogállását, mert megsértette a Tao-tv. 4. §-a 28/b) pontjának előírását?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 28/b) pontja szerint a külföldön tevékenységet végző társaság kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerződő fél nem minősül belföldi személynek, és a teljesítés helye a szerződés szerint és ténylegesen is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Társas vállalkozás magánszemély tagjának jövedelme (eva)

Kérdés: Az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenység többek között a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az eva alatt nincs költségelszámolás, ennek ellenére ilyen jövedelemnek minősül-e a tagnak fizetett összeg a személyes közreműködés alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv.-ben megfogalmazott feltétel – a tevékenység ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el – önmagában arra a körülményre utal, hogy az adott tevékenységgel összefüggő juttatás nem osztalékként került kifizetésre. (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
Részlet a válaszából: […] A végleges tőkekivonás adófizetési kötelezettségére az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Az itt szereplő szabály kimondja, hogy a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Áttérési szabályok és a bevétel (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. alapján adóalanyiság akkor választható, ha az adóévre ésszerűen várható (jelen esetben 2003-ban), a törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel a 15 millió forintot nem haladja meg.A 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Gt. 243. §-a előírásából kell kiindulni. A hivatkozott Gt. előírás alapján: Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
56
57
58
65