Szt. változásai a csatlakozás időpontjával

Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-nek a csatlakozás időpontjától hatályos előírásait a 2003. évi LXXXV. tv. már tartalmazza. Ezen változások a számlát helyettesítő okmány megszűnéséhez; a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei beszámolóinak közzétételéhez, letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Részesedésszerzés (eva)

Kérdés: A részesedésszerzésre milyen új szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A 2004. évtől akkor választható az eva, ha a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett, és akkor sem, ha új tagok nem szereztek összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Tulajdoni részesedés (eva)

Kérdés: Evázó társaságunkba beléphet-e új tag, akinek a részesedése nem fogja meghaladni az 50 százalékot? Az Eva-tv.-ben nem találtam rá tiltást, csak az 50 százalékot meghaladó új tulajdonos esetére, de egy adótanácsadó azt az információt adta, hogy semmilyen változás nem lehetséges. Az lenne tehát a kérdésem, hogy ez igaz-e, és ha igen, honnan kellene kiolvasnom?
Részlet a válaszából: […] A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévre akkor választhatja az Eva-tv. szerinti adóalanyiságot, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem szerzett ötven százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Megkötött szerződések átvállalása

Kérdés: Egyéni vállalkozó megkötött szerződéseit hogyan tudja egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság átvállalni (követelés, kötelezettség átengedése-átvállalása)? Milyen feltételekkel oldható meg a probléma?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. alapján a szerződéses pozícióban történő változás egy időben megvalósuló engedményezéssel és tartozásátvállalással lehetséges. (Engedményezéssel a szerződéses pozícióval járó jogok, tartozásátvállalással az azzal járó kötelezettségek "kerülnek át" a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Tőkeemelés külső tőke bevonásával az rt.-nél a Gt. 245-252. §-aiban foglaltak figyelembevételével történhet. Itt utalni kell a Gt.-t módosító 2003. évi XLIX. törvény előírásaira is. Közgyűlési határozatban kell rögzíteni a nem pénzbeli hozzájárulás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] A külföldi pénzértékre szóló (deviza)követelések, kötelezettségek elszámolásánál az ezekre vonatkozó általános előírások mellett az Szt. 60., 64-65., 68. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni.Az elszámolás módjára számos esetet lehetne bemutatni. Terjedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Célelőirányzatból kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.
Részlet a válaszából: […] A vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának általános feltételeiről szóló 104/2001. Korm. rendelet valójában nem adja meg a kérdésben szereplő támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat. Az adott időszakban hatályos, az agrártámogatások igénybevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az alaptőke (a jegyzett tőke) leszállításának a jogi feltételeit a Gt. 258-264. §-ai tartalmazzák. Az alaptőke leszállítható tőkekivonással is. A Gt. 264. §-a alapján a részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany gazdasági társaságokra (kft., bt., kkt.) vonatkoznak a Gt. előírásai. A Gt. 141. §-ának (4) bekezdése szerint a kft.-nél akkor van lehetőség az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Bankszámlanyitási kötelezettség (eva)

Kérdés: A 2003. évben evát választó rendelkezik lakossági folyószámlával. Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia ugyanazon pénzintézetnél az évi várhatóan nyolcszori szja-eü-hozzájárulás átutalása miatt, és azt pluszköltséggel fenntartani? Ugyanakkor az Art. ismeri a "bankszámla nyitására nem kötelezett adózót", aki postai úton is teljesítheti kötelezettségét. Kik ők?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 12. §-ának (5) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az adó és az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. Továbbá azt is tartalmazza, hogy az esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
1
57
58
59
67