Innovációs járulék naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Cégünk ez évben választott a naptári évtől eltérő üzleti évet. Így 2004-ben két üzleti évet (adóévet) kezdtünk meg: 2004. I. 1-jtől 2004. VI. 30-ig és 2004. VII. 1-jétől 2005. VI. 30-ig. A 2004. (6 hónapos) üzleti évre innovációsjárulék-előírást könyveltünk és előleget is fizettünk. Az APEH szerint azonban a 2004. év első hat hónapját magában foglaló üzleti évre nincs ilyen kötelezettségünk. Ezen válasz alapján, a nem jelentősnek minősülő hibát hogyan javítsuk könyvelésünkben?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az adóhatóságnak nincsigaza. A megváltozott mérlegfordulónapra áttérő társaságok nem kezdővállalkozások, ezért ezen a címen járulékmentesség nem illeti meg őket.Valószínű, hogy az adóbevallást átvevő nem vette figyelembe, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a társaságok átalakulásávalkapcsolatos előírások ismertetése nem fér bele a kérdésre adható válaszkereteibe. A Gt. külön fejezetben (az 59-80. §-okban) foglalkozik a gazdaságitársaság jogutódlással történő megszűnése (átalakulása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás kilépő taggal (eva)

Kérdés: Jelenleg bevételi nyilvántartást vezető evás cég a társaságból kilépő taggal kíván elszámolni. Ebben az esetben milyen kötelezettség terheli a társaságot (eva, áfa, szja), illetve a kilépő tagnak milyen kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. az evaalanyiság megszűnésével kapcsolatosantartalmaz rendelkezéseket. A törvény 18. §-ának (10) bekezdésében foglaltakalapján, ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságadóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] 1. A válasz röviden az, hogy nincs lehetőség.A járulékelőleg-fizetési kötelezettséget a KTIA-tv. 5. §-a szabályozza. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszban külön-külön kell szólni a tőkekivonással megvalósuló tőkeleszállításhoz kapcsolódó, illetve az átalakulás során az új társaság tulajdonosainál jelentkező adóalap-korrekciók lehetőségeiről.A tulajdonos kft. által megvalósított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás II.

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A tulajdonosok magánszemélyek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A kft. eredménytartaléka jelentős. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a tagoknak a kiválással létrejött társaságba jegyzett tőkeként és eredménytartalékként kivitt tőkerész után, ha az új társaságban a tulajdoni hányadok nem változnak, illetve ha változnak, például 40-60 százalékra?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásból kivont jövedelemmel kapcsolatos szja-fizetési kötelezettséget az Szja-tv. 68. §-a szabályozza. Ezen előírás alapján a társas vállalkozásból kivont jövedelmet valójában akkor kell megállapítani, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetés az eva előtti eredmény terhére

Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. arról rendelkezik, hogy az Szt. hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany az Szja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás – egyéni vállalkozó

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában a 1829. kérdésre adott válaszhoz, az egyéni vállalkozó lehet-e a bt. beltagja?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. szerint az adóévben megszerzett bevételt akkor kell az eva alapjánál kétszeresen figyelembe venni, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a Tao-tv.-ben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ez az eset akkor áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
Kapcsolódó címkék:  

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2/A. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján adható válasz a feltett kérdésekre.Az Eva-tv. hatálya alól az Szt. hatálya alá átkerült (visszakerült) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (kht., bt.) a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélynek adott kölcsön

Kérdés: Gazdasági társaság valamely magánszemély tagjának adhat-e kölcsönt rövid vagy hosszú távra, a jegybanki alapkamatot figyelembe vevő kamatfizetési feltételekkel? Ha igen, a több évre adott kölcsönt a befektetett eszközök között kell-e kimutatni? A kft. és a bt. azonosan ítélhető meg?
Részlet a válaszából: […] Nincsen akadálya annak, hogy a gazdasági társaság (akár kft., akár bt.) kölcsönt nyújtson bármelyik magánszemély tagjának. Természetesen, a kölcsönnyújtásnak feltételei vannak.A kölcsönt igénybe vevő magánszeméllyel kötött szerződésben nemcsak azt kell rögzíteni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
57
58
59
70