Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Tőkejuttatás elszámolása

Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem megfelelő. A számviteli előírások szerint (és ehhez kapcsolódik a Tao-tv. szerinti minősítés is) véglegesen pénzeszközt átadni-átvenni lehet, de az így átadott összeget az átadónál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (növelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Üzletrész ajándékozása, öröklése

Kérdés: A kft. üzletrész-tulajdonosa úgy döntött, hogy üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akik résztulajdonosai a kft.-nek. Az ajándékozás ténye az ajándékozás időpontjában és/vagy a későbbiekben milyen adókötelezettséget keletkeztet? A megajándékozottak, vagy az ajándékozó milyen bejelentési, illetve nyilvántartási kötelezettség alá esik? Van-e eltérés az ajándékozás és az öröklés adózási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. üzletrész-tulajdonosa az üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akkor az ajándékozás alkalmával alkalmaznia kell az Szja-tv. 67. §-ának az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályait.A Szja-tv. 3. §-ának 38. pontja szerint értékpapírnak minősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján: ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő 2 évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Adóalany-e az előtársaság?

Kérdés: Az Áfa-tv. szempontjából adóalanynak minősül-e az a gazdasági társaság (bt.), amely hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kíván végezni, és a cégbírósághoz benyújtotta a bejegyzési kérelmét? Jogosult-e az üzlet kialakításához, az árukészlet beszerzésének előzetesen felszámított áfáját visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szempontjából önmagában az a tény, hogy a tevékenység hatósági engedélyhez kötött, az adóalanyiságot nem befolyásolja. Adóalanynak minősül tehát a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytató vállalkozás, ha az adókötelezettségét az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Szt. változásai a csatlakozás időpontjával

Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-nek a csatlakozás időpontjától hatályos előírásait a 2003. évi LXXXV. tv. már tartalmazza. Ezen változások a számlát helyettesítő okmány megszűnéséhez; a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei beszámolóinak közzétételéhez, letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Részesedésszerzés (eva)

Kérdés: A részesedésszerzésre milyen új szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A 2004. évtől akkor választható az eva, ha a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett, és akkor sem, ha új tagok nem szereztek összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Tulajdoni részesedés (eva)

Kérdés: Evázó társaságunkba beléphet-e új tag, akinek a részesedése nem fogja meghaladni az 50 százalékot? Az Eva-tv.-ben nem találtam rá tiltást, csak az 50 százalékot meghaladó új tulajdonos esetére, de egy adótanácsadó azt az információt adta, hogy semmilyen változás nem lehetséges. Az lenne tehát a kérdésem, hogy ez igaz-e, és ha igen, honnan kellene kiolvasnom?
Részlet a válaszából: […] A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévre akkor választhatja az Eva-tv. szerinti adóalanyiságot, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem szerzett ötven százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Megkötött szerződések átvállalása

Kérdés: Egyéni vállalkozó megkötött szerződéseit hogyan tudja egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság átvállalni (követelés, kötelezettség átengedése-átvállalása)? Milyen feltételekkel oldható meg a probléma?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. alapján a szerződéses pozícióban történő változás egy időben megvalósuló engedményezéssel és tartozásátvállalással lehetséges. (Engedményezéssel a szerződéses pozícióval járó jogok, tartozásátvállalással az azzal járó kötelezettségek "kerülnek át" a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Tőkeemelés külső tőke bevonásával az rt.-nél a Gt. 245-252. §-aiban foglaltak figyelembevételével történhet. Itt utalni kell a Gt.-t módosító 2003. évi XLIX. törvény előírásaira is. Közgyűlési határozatban kell rögzíteni a nem pénzbeli hozzájárulás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.
1
57
58
59
68