Külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás

Kérdés: Ha a reklámszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági társaság külföldi székhelyű, a reklámot szolgáltató vállalkozó pedig belföldi, és belföldi építményen helyezi el a reklámot, a tevékenység exportnak számít-e, vagy áfaköteles? Ha áfaköteles, ki és hogyan igényelheti azt vissza?
Részlet a válaszából: […] Szakmai szempontból helyesen a válasz: se nem export, se nem áfaköteles a külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás. Kétségtelen, hogy végeredményét tekintve burkolt 0 kulccsal való adózással állunk szemben: a szóban forgó szolgáltatás az Áfa-tv. 15. §-a (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Gmk átalakulása

Kérdés: Cégünk 2000. február 1-jén gmk-ból jogutódlással kft.-vé alakult át. A cégbejegyzést a cégbíróság elutasította, de fellebbezéssel éltünk. A fellebbezés elbírálása még nem történt meg. Kérdésem: a társaság törzstőkéjét, amely az eredménytartalékból került átvezetésre, milyen időponttal kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a gmk-nak kft.-vé történő átalakulása során az átalakuláshoz kapcsolódó tételeket csak akkor lehet (és kell!) könyvelni, ha az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént, az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Irodabútor ajándékozása

Kérdés: Egy gazdasági társaság használt irodabútorát munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozójának ajándékozza. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Áfafizetési kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy a szóban forgó bútort leírták-e már vagy sem. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az áfafizetési kötelezettség fennáll, ugyanis a bútor anélkül kerül el a cégtől, hogy valamilyen áfaköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A rövid kérdésre a megszokottnál sokkal részletesebben válaszolunk. Tesszük ezt azért, mert ma már Magyarországon mások is foglalkoztatnak külföldieket, és számukra is fontos lehet annak ismerete, hogy egyrészt mit tartalmaznak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Az átalakulás áfája

Kérdés: Kérem, ismertessék az átalakuláshoz kapcsolódó áfaszabályokat!
Részlet a válaszából: […] A megszűnés különös esete az átalakulás, amelyben elképzelhető, hogy egy szervezet (a beolvadó vagy a szétváló) megszűnik. [Kiváláskor szintén nem feltétlenül következik be megszűnés, de az átalakulás egyik formájaként az adómentességi szabályok ilyenkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Kapcsolt vállalkozás: ügyvezető

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két, egymással szerződéses kapcsolatban nem álló vállalkozás, ha az egyikben 33, a másikban 60 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély mindkét vállalkozás ügyvezetője?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. szerint nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról, mivel a magánszemélyre nem terjed ki a számviteli törvény hatálya.A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja 2001-től a kapcsolt vállalkozást akkor értelmezi két személy (ezalatt a magánszemélyt, a jogi személyt, a jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Kapcsolt vállalkozás: közeli hozzátartozók

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban áll-e az egyéni vállalkozó azzal a betéti társasággal, amelynek 90 százalékban a fia, 10 százalékban a vállalkozó a tagja? A Gt. szabályai szerint működhet-e továbbra is az apa egyéni vállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. vonatkozó előírásai szerint ez esetben sem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról.A társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából az egyéni vállalkozó magánszemély és a betéti társaság kapcsolt vállalkozásban vannak egymással, mivel a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Kapcsolt vállalkozás: leányvállalatok

Kérdés: Kapcsolt vállalkozása-e egymásnak az a két társaság, amelyeknek azonos az anyavállalata?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerint az azonos anyavállalat leányvállalatai közötti viszony is a kapcsolt vállalkozás fogalmába tartozik.A Tao-tv. 2001-től hatályos előírása szerint [Tao-tv. 4. §-ának 23/c) pontja] kapcsolt vállalkozásnak minősül két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
…
65
66
67
68