Átértékelési különbözet miatti adóalap-növekedés

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontjában előírt adóalap-növelési kötelezettséget? Ha például a beolvadó 80 millió forinttal felértékelt saját vagyona 160 millió forint, a jogutódnak (a beolvasztónak) 3 évi egyenlő részletekben mekkora összeggel kell növelnie az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. hivatkozott előírása szerint az adóalapot az összevont pozitív átértékelési különbözettel kell 3 adóévben, egyenlő részletekben növelni. Az új Szt. 137. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben (könyvekben) értékkel kimutatott eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Veszteséges bt. megszüntetése

Kérdés: Évek óta veszteséges bt. végelszámolással megszüntetheti-e tevékenységét? Tartozása nincs (köztartozása sem), csak tagjaival szemben. Eszközei még nem amortizálódtak teljes mértékben.
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok (ideértve a bt.-t is) megszűnésének társasági szabályait a Gt. 53-57. §-ai, illetve sajátosan a bt.-re a Gt. 104-105. §-ai tartalmazzák. A Gt. 57. §-ának (1) bekezdés szerint: ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden: igen!Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint: az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint engedélyhez kötött (PSZÁF) pénzügyi szolgáltatás az üzletszerűen végzett hitel és kölcsön nyújtása. A Hpt. 2. számú mellékletének I. része tartalmaz értelmező rendelkezéseket a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való második döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás

Kérdés: Ha a reklámszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági társaság külföldi székhelyű, a reklámot szolgáltató vállalkozó pedig belföldi, és belföldi építményen helyezi el a reklámot, a tevékenység exportnak számít-e, vagy áfaköteles? Ha áfaköteles, ki és hogyan igényelheti azt vissza?
Részlet a válaszából: […] Szakmai szempontból helyesen a válasz: se nem export, se nem áfaköteles a külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás. Kétségtelen, hogy végeredményét tekintve burkolt 0 kulccsal való adózással állunk szemben: a szóban forgó szolgáltatás az Áfa-tv. 15. §-a (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Gmk átalakulása

Kérdés: Cégünk 2000. február 1-jén gmk-ból jogutódlással kft.-vé alakult át. A cégbejegyzést a cégbíróság elutasította, de fellebbezéssel éltünk. A fellebbezés elbírálása még nem történt meg. Kérdésem: a társaság törzstőkéjét, amely az eredménytartalékból került átvezetésre, milyen időponttal kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a gmk-nak kft.-vé történő átalakulása során az átalakuláshoz kapcsolódó tételeket csak akkor lehet (és kell!) könyvelni, ha az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént, az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Irodabútor ajándékozása

Kérdés: Egy gazdasági társaság használt irodabútorát munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozójának ajándékozza. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Áfafizetési kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy a szóban forgó bútort leírták-e már vagy sem. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az áfafizetési kötelezettség fennáll, ugyanis a bútor anélkül kerül el a cégtől, hogy valamilyen áfaköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az új Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az eredménytartalék csak az adózott eredmény kiegészítéséhez vehető igénybe, és csak akkor, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
…
63
64
65
66