37 talált cikk a gyakorlati képzés kifejezésre

Kérdés: Egy kft. – amely nem minősül duális képzőhelynek – gyakorlatigényes alapképzési szakban tanuló hallgatót (informatikus) alkalmazna, a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás keretében a tanuló gyakorlati ideje alatt. A tanulóval hallgatói munkaszerződést kívánnak kötni, miszerint a minimálbér összege illetné meg havonta a diákot. Hallgatói munkaszerződést csak duális képzőhellyel lehet-e létesíteni, és jól feltételezzük-e, hogy a vázolt esetben nem keletkezik biztosítás, ezáltal sem szja-t, sem tb-t, sem szochót nem kell fizetni?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) ia) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ami a 2025-ös évben havonta 69.792 forintot jelent. Nálunk jelenleg több tanuló duális képzés folyik, és az utánuk érvényesíthető taokedvezmény kiszámításához szeretnék segítséget kérni. Ha egy tanuló szakképzési munkaszerződése 2025. 06. 16-tól 2025. 07. 17-ig tartott, akkor az utána szóló taokedvezményt hogyan kell kiszámolni? A törvényben leírtakat úgy értelmezem, hogy minden megkezdett hónap után jár a 69.792 Ft taokedvezmény, tehát ebben az esetben 139.584 Ft vehető figyelembe majd adóalap-csökkentésként? Ha nem, hogyan kell kiszámolni a tanuló után járó adóalap-csökkentést?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű, társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság duális képzés keretében tanulókat foglalkoztat. A társaság a szakképzési terv alapján a teljes gyakorlati képzést vállalja. A következő időszaktól kezdve a gyakorlati képzés megosztott lebonyolítása érdekében (a gyakorlati képzés bizonyos elemeit átadva) megbízási szerződést kötöttek, az együttműködési megállapodás keretében a szakiskolával. A szerződésben rögzítik, hogy a megbízó (duális képzőhely) megbízza a megbízottat (szakképző intézmény) különböző tevékenységek ellátásával. A megbízott szakiskola a tevékenységek ellátását tanulónként fix havi díj ellenében végzi. A megbízó minden hónap 10-ig elkészíti a KRÉTA rendszerből a bizonylatot a tanórák megtartásáról. A teljesítési igazoláson feltünteti az adójóváíráshoz figyelembe vehető iskolai szakmai napok számát és a munkahelyi napok számát. A megbízási szerződés alapján átvállalt gyakorlati napokról az iskola tesz bejegyzést a KRÉTA rendszerben. A kérdés arra irányul, hogy a társaság (duális képzőhely) és a szakmai iskola között kötött megbízási szerződés ismeretében az iskolában töltött szakmai napok vonatkozásában a társaság (duális képzőhely) igénybe veheti-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a tanulók után?

Kérdés: Főállású kataadóalany 2023. szeptembertől felnőttképzési jogviszonyt létesített. Ez nem zárja ki őt a kataadózás alól?

Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?

Kérdés: Egy kft., amely február 22-én 3 db nagy értékű szemüveget vásárolt a kft. tagja részére, aki a kft.-ben nem ügyvezető, és nem is dolgozik a cégben, csak tag. Mindhárom szemüvegszámla mögötti látásvizsgálaton az szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító, többfókuszú szemüveg használata javasolt. Ez a szemüvegjuttatás elszámolható-e adómentesen a kft. részéről? Ha nem, akkor milyen terhei vannak?

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.

Kérdés: Egyik ügyfelünk kizárólag tanulószerződéssel foglalkoztat szakmunkás-tanulókat, akik a szerződés szerint havonta változó időtartamot töltenek el a cégnél. A szakképzési hozzájárulás számításakor az éves összeget 12-vel vagy pedig 365 nappal kell visszaosztani? Ha az adott hónapban a szakmunkás csak egy napot dolgozott, akkor is érvényesíthetjük a teljes havi összeget? Vagy csak a ténylegesen ledolgozott napra lehet elszámolni az egy napra jutó összeget?