92 talált cikk a használati díj kifejezésre

Kérdés:

A víziközmű-szolgáltató társaság részére adott önkormányzatok a tulajdonukban lévő eszközök után használati díjat számláznak, amelynek fejében a víziközmű-társaság rekonstrukciós munkákat lát el. A rekonstrukciós munkák felvételére 2024-től újabb forrás áll rendelkezésre a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 23.) EM rendelet 2. számú melléklete értelmében. Lehetséges-e, hogy egy megvalósult rekonstrukció részben kiszámlázásra kerüljön a használati díj fejében kompenzált összeggel, részben pedig átadható legyen a Fejlesztési Alap terhére térítésmentesen? A számviteli törvény nem tiltja annak a lehetőségét, hogy „egy rekonstrukciós munkát” (mint egy adott eszközt) két forrásból finanszírozzanak, részben az önkormányzatok által kiszámlázott használati díj fejében elvégzett rekonstrukciós munkák kompenzálásával kiszámlázva, részben térítésmentes átadással a Fejlesztési Alapból?

Kérdés: A társasház kültéri közös területén engedélyezte a társasházi lakások tulajdonosai számára betonozott aljzattal rendelkező, zárt tárolóbokszok létesítését. A tárolóbokszok a lakástulajdonosok tulajdonában vannak, a beszerzésük és telepítésük a tulajdonosok saját költségén történt. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai az egységnyi tulajdoni hányadon alapuló közös költség meghatározott százalékának megfelelő összeget fizetnek a társasház folyószámlájára. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai által fizetett összeg közös költségnek vagy bérleti díjnak, esetleg valamilyen más jogcímen fizetett összegnek minősül? Amennyiben nem közös költség, abban az esetben az a társasház részéről a vállalkozási tevékenység bevételei közé sorolandó? Ez utóbbi esetben a társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége a bokszok tulajdonosai részére?

Kérdés: A társaság társasház megépítésébe kezdett, amely társasház lakásait és parkolóit a társasház megépítését követően adja a vevők birtokába. A társaság már több vevővel kötött adásvételi szerződést a társasház megépítése alatt, mely vevők vételárrészleteket fizettek a társaságnak. Mivel a vételárrész-megfizetések mögött a birtokba adásig nem áll fenn termékértékesítés, így a vevők által fizetett vételárrészek előlegként kezelendők. A társasház építése még nem fejeződött be, így a lakások és parkolók birtokba adása sem történt meg. Viszont a társaság a társasházhoz a társasház részeként megépült tároló használati jogát is értékesíteni akarja a vevők felé. Tenné ezt akként, hogy azon vevők, akik lakást és/vagy parkolót vásároltak, azok kaphatnak tárolóhasználati jogot. Azaz a tárolóhasználati jog önmagában nem forgalomképes, csak a megvásárolt lakással együtt. A lakás adásvételi szerződésében nem szerepel a tároló használati joga, erről külön szerződés született, a tároló kapcsán földhivatali bejegyzés sem fog történni. A használati jog a birtokba adással egyidejűleg nyílik meg. Ebben az esetben, ha a lakás birtokba adása előtt a tároló vételára megfizetésre kerül, akkor ebben az esetben a tároló vonatkozásában megfizetett vételár tekinthető-e előlegnek annak okán, hogy a birtokba adás még nem történt meg?

Kérdés: A 9704-es kérdés (Áramszámla áfájának megosztása, elektromos gépjárműtöltés) vonatkozásában merült még fel egy kérdés. Az áramszolgáltató külön számlán számlázza havonta a rendszerhasználati díjakat. Ennek áfája teljes mértékben levonható, vagy figyelembe kell venni olyan módon az áfalevonást, mint ahogy az adott havi áramszámlánál (ami külön érkezik) tettük?

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Ha cégautót használ a munkavállaló, abban az esetben milyen adózási kötelezettséggel jár, és mik az ehhez szükséges dokumentációk (kötelező-e útnyilvántartást vezetni, vagy a kiküldetést hasonlóan a saját autóshoz kell nyilván tartani? Sorszámozottnak kell-e lennie? Mik a formai követelmények? Kérem, segítsenek ebben, mert sehol nem találok erre egyértelmű választ, vagy használható kész nyomtatványt.

Kérdés: Hogyan kell 2023–2024. évben szabályosan könyvelni a vízdíjszámlán szereplő csatornadíjat, szennyvízelvezetési díjat? Nem tekinthető-e a vízdíj felmerüléséhez szorosan kapcsolódó költségnek a szennyvízelvezetési díj? A szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatásról, annak díjazásáról a 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról rendelkezik. Eddigi eljárás szerint a vízdíj anyagköltségként, a szennyvízelvezetési díj egyéb igénybe vett szolgáltatásként került elszámolásra. Amennyiben továbbra is az eddigi elszámolást indokolt alkalmazni, elvárható-e a bérbeadótól, hogy külön tételben számlázza tovább részünkre a vízdíjszámla tartalmaként meghatározott vízdíjakat és szennyvízelvezetési díjakat?

Kérdés: Szíveskedjenek szakmai állásfoglalást adni a háztartási méretű kiserőműveknél (HMKE) többlettermelésként jelentkező, a villamosenergia-hálózatba visszatáplált áram számviteli elszámolásáról. Részletezve: Havi szaldós elszámolás esetén, amennyiben a HMKE-rendszernél a hónapot tekintve többletbetáplálás nem történik – tehát a hálózatból vételezett energia több, mint a HMKE által visszatáplált energia –, az energiaszolgáltató nettó számlát állít ki, a felhasznált energia mennyiségét csökkenti a visszatáplált energia mennyiségével. Az így nettósított számlát cégünk költségként könyveli. Abban az esetben, ha a betáplálás meghaladja a villamos hálózatból vételezett energiát, a szolgáltató csak rendszerhasználati díjat számláz, áramdíjat nem, a többletbetáplálást cégünknek kell a szolgáltató felé számlázni. Az általunk kiállított számlát árbevételként könyveljük. Helyes ez az elszámolás? Ugyanaz a HMKE által termelt energia egyszer költségcsökkentő, máskor árbevétel? Amennyiben számlázunk, terméket vagy szolgáltatást értékesítünk?

Kérdés: Adott cég franchise-jogot értékesít. A joghoz kapcsolódó jószág ki van mutatva a szellemi termékek között, ezen belül tartozik hozzá egy névhasználati jog. A jog megvásárlásánál a feltételeket szerződésben rögzítették, eladáskor a 92. számlacsoportba könyveltük az első nagyobb részletet, majd a hozzákapcsolódó havi díjak is itt kerülnek kimutatásra. A szerződésben változás áll be, és emiatt a partner visszaszámláz a kezdeti vételárból (bérleti díjból) egy nagyobb összeget, franchise-jog-visszavásárlás címen (ez szerepel az általa kiállított számlán). Ebben az esetben nekünk ezt az 52-es számlacsoportban, esetleg a 8-asok között kellene kimutatni, vagy más lenne a helyes eljárás számviteli szempontból? Utóbbi esetben hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Ha egy társaság kávéfőző gépeket és vízgépeket bérel, mi ennek a helyes kezelése az egyes adónemekben? A kávé, tej, víz, cukor stb. adózásra kerül, mint repi és egyes juttatás. De mi a helyzet a bérelt gépekkel? A gépeket üzleti partnerek és saját dolgozók megvendégelésére is használjuk. Helyesek-e az alábbi megállapítások?
– Ha nem vezetünk nyilvántartást a vendég és saját dolgozó fogyasztásáról, akkor az áfa teljes összege nem levonható.
– Ha vezetünk nyilvántartást, akkor a vendégekre eső bérletidíj-részből az áfa levonható.
– Ha nem vonjuk le az áfát, mert nem a vállalkozás érdekében merült fel, akkor a taoalapot is meg kell növelni a bruttó értékkel.
– Vagy a gépek bruttó bérleti díja is a repi/egyes juttatás része, tehát további adó merül fel (szja és szocho)?
Ha viszont a bérleti díj is adóköteles repi/egyes juttatás, akkor minden más, ún. jóléti költség, ráfordítás is adóköteles? Pl. mikró, hűtő, konyhabútor, edzőterem.

Kérdés: Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?