Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén

Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 215. §-a (1) bekezdése b) pontjának előírásaegyértelmű: beszerzési ár alatt kizárólag az az ellenérték értendő, amelyet aviszonteladó a különbözet szerinti adózás tárgyának minősülő, annak alapjáulszolgáló termék (jelen esetben gépjármű) beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Kereskedés országhatáron kívül

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság valamely uniós országban új és használt gépjárművet vásárol, és azt egy másik, Magyarországon kívüli országban adja el. Van-e speciális szabályozás erre?
Részlet a válaszából: […] A közlekedési eszközök beszerzésére, értékesítésére azÁfa-tv. több speciális rendelkezést is tartalmaz. Indulásképp javaslom az APEHáltal kiadott 25. számú – az új közlekedési eszközök közösségi beszerzéseirőlszóló – tájékoztató füzetben foglalt legfontosabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
Részlet a válaszából: […] A válasz kiindulópontját a 2003/22. Adózási kérdés határozzameg. Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése 9. pontjának g) alpontjaalapján a kereskedelmi képviselet az áfa vonatkozásában telephelynek minősül.Ugyanakkor a kereskedelmi képviselet az 1997. évi CXXXII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Közreműködés gépkocsi értékesítésében

Kérdés: Hogyan dokumentálja és könyvelje a márkakereskedő cég a közreműködésével történő használtgépjármű-értékesítést, amelynél az adásvételi szerződést két magánszemély (az eladó és a vevő) kötötte meg, a használt gépjárművet a vevő csak hitelből tudja megvenni, amit a bank közvetlenül a márkakereskedő cégnek folyósít?
Részlet a válaszából: […] Mivel a használt gépjármű értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződést két magánszemély (az eladó és a vevő) köti meg, de a márkakereskedő cég közreműködésével, feltétlenül kell, hogy legyen a márkakereskedő cégnek külön-külön írásbeli megállapodása mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tanulmányút költségeinek személyi jövedelemadózási szempontból történő minősítésénél a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra vonatkozó szabályokból kell kiindulni. A külföldi kiküldetés az az eset, amikor a magánszemély a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
1
2