Cégautóadó a gépjármű-kereskedő cégnél

Kérdés: 2012. 04. hónapban vásároltunk egy új személygépkocsit továbbértékesítési céllal. A készletek között vettük állományba. Ezt az autót 2012. 08. hónapban átminősítettük a tárgyi eszközök közé, mert bérbeadás útján jobban tudjuk hasznosítani. Saját névre forgalomba helyeztük. Melyik hónaptól vagyunk kötelezettek cégautóadót fizetni? Cégünk használt gépjárművek értékesítésével is foglalkozik. Főleg új gépjármű beszámítása során vesszük meg azokat. A beszámítást követően a forgalmi engedélybe is bekerülünk, mint tulajdonos. Ezeket az autókat a használtgépkocsi-készletek között tartjuk nyilván. Az autók nem kerülnek a forgalomból kivonásra, költséget, értékcsökkenést nem számolunk el. Van-e ezen autókra cégautó­adó-fizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A cégautóadóval kapcsolatos előírásokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) tartalmazza. A törvény alapján cégautóadó-köteles az a személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll. Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi továbbszámlázása

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég (aki a különbözeti adózást választotta továbbértékesítéseire) továbbértékesítési céllal vásárolt egy használt személygépkocsit alanyi adómentes cégtől. A cég a számláján nem tüntetett fel áfát. Hogyan kell ezt számláznunk továbbértékesítés esetén? Különbözeti áfásan, vagy adó alól mentesen?
Részlet a válaszából: […]  A kérdéses termék továbbértékesítésekor a használtingóságokra vonatkozó különbözeti áfa speciális szabályai nem alkalmazhatók.Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében aviszonteladó általi értékesítés esetében az adó alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén

Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 215. §-a (1) bekezdése b) pontjának előírásaegyértelmű: beszerzési ár alatt kizárólag az az ellenérték értendő, amelyet aviszonteladó a különbözet szerinti adózás tárgyának minősülő, annak alapjáulszolgáló termék (jelen esetben gépjármű) beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címke:

Kereskedés országhatáron kívül

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság valamely uniós országban új és használt gépjárművet vásárol, és azt egy másik, Magyarországon kívüli országban adja el. Van-e speciális szabályozás erre?
Részlet a válaszából: […] A közlekedési eszközök beszerzésére, értékesítésére azÁfa-tv. több speciális rendelkezést is tartalmaz. Indulásképp javaslom az APEHáltal kiadott 25. számú – az új közlekedési eszközök közösségi beszerzéseirőlszóló – tájékoztató füzetben foglalt legfontosabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
Részlet a válaszából: […] A válasz kiindulópontját a 2003/22. Adózási kérdés határozzameg. Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése 9. pontjának g) alpontjaalapján a kereskedelmi képviselet az áfa vonatkozásában telephelynek minősül.Ugyanakkor a kereskedelmi képviselet az 1997. évi CXXXII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Közreműködés gépkocsi értékesítésében

Kérdés: Hogyan dokumentálja és könyvelje a márkakereskedő cég a közreműködésével történő használtgépjármű-értékesítést, amelynél az adásvételi szerződést két magánszemély (az eladó és a vevő) kötötte meg, a használt gépjárművet a vevő csak hitelből tudja megvenni, amit a bank közvetlenül a márkakereskedő cégnek folyósít?
Részlet a válaszából: […] Mivel a használt gépjármű értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződést két magánszemély (az eladó és a vevő) köti meg, de a márkakereskedő cég közreműködésével, feltétlenül kell, hogy legyen a márkakereskedő cégnek külön-külön írásbeli megállapodása mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tanulmányút költségeinek személyi jövedelemadózási szempontból történő minősítésénél a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra vonatkozó szabályokból kell kiindulni. A külföldi kiküldetés az az eset, amikor a magánszemély a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:
1
2