Építési telek értékesítése

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt néhány kiigazítás. A kft. átalakulás eredményeként jött létre. A megszűnő társaságtól átvett eszközöket nem tekintjük apportnak (közvetlenül nem a tulajdonosok szolgáltatják nem pénzbeli hozzájárulásként). A négy telken társasházakat kívántak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címke:

Lakóházépítés eladási céllal

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abban az esetben, amikor a társaság félkész épületet (feltételezzük, hogy telket is) vásárol, a befejező munkálatokat generálkivitelezővel végezteti el, a megvalósításhoz hitelt vesz igénybe abból a célból, hogy azt lakóépületként, illetve lakásonként külön-külön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 21.
Kapcsolódó címkék:    

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?
Részlet az állásfoglalásából: […] Olvassa el 6165-ös válaszunkat is!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/A. §-a alapján a mezőgazdasági őstermelő az iparűzési adó alapját egyszerűsített módon határozhatja meg. A 39/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, ha a mezőgazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 7.

Fővállalkozó az iparűzési adó hatálya alatt

Kérdés: A fővállalkozó a megrendelő által aláírt szerződés szerinti projektet kizárólag alvállalkozókkal végezteti. Az iparűzési adó hatálya alá a fővállalkozónak is be kell jelentkeznie, vagy csak az alvállalkozóknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 35. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó. A 36. § alapján adóköteles tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címkék:    

Bérelt ingatlanon végzett beruházás továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beruházás összegét a kapott számla alapján továbbszámlázzuk a bérbeadónak? A megállapodás alapján a beruházás teljes összegét a bérbeadó megtéríti. Mi a helyes számviteli elszámolása a bérelt ingatlanon végzett beruházás költségének?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bérbeadóval történt előzetes megállapodás alapján, ha a bérbeadó a beruházás teljes összegét megtéríti, akkor a kivitelezőnek a bérelt ingatlanon végzett munkáinak ellenértékét tartalmazó számlákat elsődlegesen a bérlő által elfogadott – áfa nélküli –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Vevői reklamáció, minőségi csere

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hasonló kérdésre a Számviteli Levelek 287. számában az 5901. kérdésre adott válaszban válaszoltunk.Jelen kérdés második és harmadik esete megfelel a hatályos számviteli előírásoknak. Az első esetnél csak a cseretermék önköltsége maradhat az értékesítés önköltségében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 25.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítvány térítésidíj-bevétele

Kérdés: Alapítvány napközi otthont működtet, ami alapszabályban rögzített feladata. Az alapítvány nem közhasznú szervezet. A szülők térítési díjat fizetnek az étkezésért és a felügyeletért, erről számla készül. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. A számlázott térítési díj milyen bevételnek minősül? Ha árbevétel, van-e az alapítványnak társaságiadó-, illetve iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szülők által fizetett térítési díj számlázott ellenértéke nem az alapítvány tevékenységének ellenértéke, így azt az alapítványnál – továbbutalási céllal kapott összegként – az egyéb bevételek között kell kimutatni, majd a napközi otthon részére történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a bt. 2012 végéig milyen adótörvény hatálya alatt működött. Feltételezzük, hogy az Szt. és a Tao-tv. hatálya alatt, és a kata választásakor megállapította az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az osztalék utáni adót kiváltó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Helyi iparűzési adó eltérő mértékkel

Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 40. §-ának (1) bekezdése az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határát határozza meg. Ebből az következik, hogy annál kisebb mértékű (akár nulla százalék) is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Autópályadíj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozást végző társaságnál a helyi iparűzési adó számítása során az autópályadíj közvetített szolgáltatás címén levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából? Kérem, jogszabályi hivatkozást is szívesedjenek megjelölni!
Részlet az állásfoglalásából: […]  A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését a helyiadókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának 40. pontja tartalmazza 2011. 11.30-tól. Ez az értelmező rendelkezés volt azonban hatályban 2011. 11. 30. előttis, az 52. § 40. pontjában szabályozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 6.
1
…
9
10
11
…
16