Fővállalkozó az iparűzési adó hatálya alatt

Kérdés: A fővállalkozó a megrendelő által aláírt szerződés szerinti projektet kizárólag alvállalkozókkal végezteti. Az iparűzési adó hatálya alá a fővállalkozónak is be kell jelentkeznie, vagy csak az alvállalkozóknak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 35. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó. A 36. § alapján adóköteles tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beruházás összegét a kapott számla alapján továbbszámlázzuk a bérbeadónak? A megállapodás alapján a beruházás teljes összegét a bérbeadó megtéríti. Mi a helyes számviteli elszámolása a bérelt ingatlanon végzett beruházás költségének?
Részlet a válaszából: […] A bérbeadóval történt előzetes megállapodás alapján, ha a bérbeadó a beruházás teljes összegét megtéríti, akkor a kivitelezőnek a bérelt ingatlanon végzett munkáinak ellenértékét tartalmazó számlákat elsődlegesen a bérlő által elfogadott – áfa nélküli –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Vevői reklamáció, minőségi csere

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
Részlet a válaszából: […] Hasonló kérdésre a Számviteli Levelek 287. számában az 5901. kérdésre adott válaszban válaszoltunk.Jelen kérdés második és harmadik esete megfelel a hatályos számviteli előírásoknak. Az első esetnél csak a cseretermék önköltsége maradhat az értékesítés önköltségében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Alapítvány térítésidíj-bevétele

Kérdés: Alapítvány napközi otthont működtet, ami alapszabályban rögzített feladata. Az alapítvány nem közhasznú szervezet. A szülők térítési díjat fizetnek az étkezésért és a felügyeletért, erről számla készül. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. A számlázott térítési díj milyen bevételnek minősül? Ha árbevétel, van-e az alapítványnak társaságiadó-, illetve iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A szülők által fizetett térítési díj számlázott ellenértéke nem az alapítvány tevékenységének ellenértéke, így azt az alapítványnál – továbbutalási céllal kapott összegként – az egyéb bevételek között kell kimutatni, majd a napközi otthon részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a bt. 2012 végéig milyen adótörvény hatálya alatt működött. Feltételezzük, hogy az Szt. és a Tao-tv. hatálya alatt, és a kata választásakor megállapította az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az osztalék utáni adót kiváltó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Helyi iparűzési adó eltérő mértékkel

Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 40. §-ának (1) bekezdése az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határát határozza meg. Ebből az következik, hogy annál kisebb mértékű (akár nulla százalék) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Autópályadíj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozást végző társaságnál a helyi iparűzési adó számítása során az autópályadíj közvetített szolgáltatás címén levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából? Kérem, jogszabályi hivatkozást is szívesedjenek megjelölni!
Részlet a válaszából: […]  A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését a helyiadókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának 40. pontja tartalmazza 2011. 11.30-tól. Ez az értelmező rendelkezés volt azonban hatályban 2011. 11. 30. előttis, az 52. § 40. pontjában szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Közvetített szolgáltatáskénti elszámolás

Kérdés: A megbízó az adózót – megbízási szerződéssel – megbízza, hogy az ügyfélkörébe tartozó saját ügyfeleinek átadja a megbízó elérhetőségét, ajánlja a megbízót, ha azok nála pénzügyi, biztosítási szolgáltatás iránt érdeklődnek. Ezért a megbízó megbízási díjat fizet. Amennyiben az adózó közreműködésével létrejött szerződést úgy szüntetik meg, hogy a megbízóval szemben annak üzleti partnerei jutalék-visszaírást alkalmaznak, a visszaírt jutalékot a megbízó jogosult az adózóval szemben érvényesíteni. A fentiek szerinti ügylet során felmerült költségek elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy sem a megbízónál, sem a megbízottnálnem lehet a felmerült költségeket közvetített szolgáltatásként elszámolni, azokegyértelműen az igénybe vett szolgáltatások költségei közé tartoznak, és ígyazok számlázott értékével a helyi iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Közvetített szolgáltatás feltételei

Kérdés: Az adózó mint megbízó megbízási szerződést köt, amelyben megbízza megbízottját, hogy megbízási díj ellenében (amelynek a mértéke az átadott ügyfelek szerződési értékének meghatározott százaléka), részére közvetítési tevékenységet végezzen, a megbízott vállalja, hogy az adózó megbízó tevékenységéhez szükséges üzleti partnereket közvetíti. A megbízott ajánlási és közreműködési díjat számláz. Az adózó az iparűzésiadó-bevallásban ezen költségeket közvetített szolgáltatások értékeként szerepelteti. Szerintünk helytelenül.
Részlet a válaszából: […]  A válaszadó az utolsó mondattal egyetért. A kérdésbenleírtak alapján a felmerülő költségeket, még ha azt ajánlási és közreműködésidíjként számlázzák is, az igénybe vett szolgáltatások költségei között kellelszámolni, és nem a közvetített szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Helyi adó alanyai – vállalkozó

Kérdés: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a törvény alkalmazásában adóalany a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A Htv. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó. A Htv. 52. §-ának 26. pontja határozza meg a vállalkozó fogalmát, de ennek a felsorolásából – értelmezésem szerint – kimaradtak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben leírtak igazak, de nem derül ki abból, hogymindezt miért írta le a kérdező. Talán azért, hogy bizonyítsa, a jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaságnak nem kell helyi iparűzési adótfizetnie? A vállalkozók között szerepel – többek között – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
1
8
9
10
15