Termék vagy szolgáltatás

Kérdés: Egy külföldi cég megrendelte tőlünk, hogy az általa szerkesztett anyag alapján nyomtassuk ki a könyvüket és szállítsuk ki részükre. A könyvnyomtatást megrendeltük egy nyomdától. A nyomda által számlázott összeget szolgáltatásként kell könyvelnünk? Amikor értékesítjük a könyveket, akkor termékátadás történik, és mi az átadott könyveket számlázzuk. Mi a helyes elszámolás a számvitelben? A könyv nálunk áru, értékesítéskor pedig elábé? A nyomda szolgáltatását hogyan tudom áruként készletre venni?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy nem szabad aszolgáltatásnyújtást a termék-előállítással összekeverni.A kérdés szerint a külföldi cég az általa szerkesztett anyagkönyv alakban történő nyomtatását rendelte meg. Nem könyvet vásárolt a kérdezőcégtől, csak a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Nyomdaipari termékek "alvállalkozói"

Kérdés: Több, a kérdéssel foglalkozó Számviteli Levelek átolvasása után sem tudunk egyértelmű választ találni az alábbi kérdésre: Nyomdaipari termékeket gyártó vállalkozás vagyunk. Tevékenységünk során gyakran veszünk igénybe – egyes részfeladatok elvégzéséhez, mint pl. a kötés, fűzés – alvállalkozókat. Az alvállalkozó által számlázott összeggel az iparűzési adó alapja csökkenthető? Egyes, interneten olvasható vélemények szerint az iparűzési­adóalap-csökkentés az alvállalkozói teljesítmények értékével kizárólag a Ptk.-ban nevesített szerződéstípusok esetén lehetséges. Helytálló ez a vélemény?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, helytálló. De nézzük meg ajogszabályi hátterét is!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1)bekezdése határozza meg az iparűzési adó alapját. E szerint a nettó árbevételtaz adóalap megállapítása során – többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Közhasznú társaság iparűzési adója

Kérdés: Ügyfelünk közhasznú társaság volt, társasági szerződésének módosítása révén nonprofit kft.-ként működik tovább, változatlanul közhasznú besorolással. A 2009. évi csekély mértékű vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettsége keletkezett kamatbevételből. Jól értelmezzük-e az 1990. évi C. tv. 3. §-ának (2) bekezdését, hogy emiatt 2010-ben iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik? Ha igen, akkor az iparűzésiadó-alapba csak a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel tartozik bele, és a közhasznú tevékenységből származó árbevétel nem része az iparűzésiadó-alapnak? A kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit kft.-nek kell-e kommunális adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 3. §-ának(2) bekezdése értelmében többek között a közhasznú, kiemelkedően közhasznúszervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben mentes – ahelyi adónemek közül kizárólag – a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Távmunkát végzők számításba vétele

Kérdés: Cégünk 2011. évtől megszünteti egyik telephelyét, és az ott dolgozókat távmunkásként kívánja alkalmazni. A távmunkában dolgozókat az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál hol kell figyelembe venni? A munkaszerződés módosításában a munkavégzés helye a lakcíme lesz, a székhelyet esetleg szerepeltetni kell? Ennek – szerintem – a legnagyobb jelentősége az iparűzési adó megosztásánál van. A munkaszerződés módosításában még mit kell leírni? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] A távmunkában dolgozók statisztikai számbavételérevonatkozóan nincs külön előírás. Így a távmunkában dolgozókat is az általánoselőírások szerint (a KSH által kiadott Útmutató a munkaügyi statisztikaiadatszolgáltatáshoz című útmutatóban foglaltaknak megfelelően) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Konferenciaszervezés költségei

Kérdés: Az általunk könyvelt cég évek óta szervez 3 napos konferenciát. A részvételi díj tartalmazza a szállás, étkezés díját, valamint az idegenforgalmi adót. 2010. évben a természetbeni juttatás és reprezentáció megítélése miatt tételesen számláztunk. A szállás és az étkezés szorosan kapcsolódik a rendezvényszervezéshez, így 25% áfával növelten számláztunk. Felmerült, hogy az étkezést 18% áfával kellene számláznunk, mert nem szorosan kapcsolódik a konferenciához, és külön téríttetjük meg. Kérem, tájékoztassanak a helyes számlázási módról és az áfakulcsok használatáról, mind a szállás, az étkezés és az idegenforgalmi adó vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] A szálláshely-szolgáltatással összefüggő szolgáltatásokkeretében jellemzően az olyan szolgáltatások vehetők figyelembe, amelyek aszálláshely igénybevételéhez szorosan kapcsolódnak. A TEÁOR 55.10 szám alattielő­írás szerint ilyen szolgáltatások lehetnek pl. étel- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Építményadó átvállalása

Kérdés: Megbízónk – mint haszonbérbe vevő – haszonbérleti szerződést kötött ingatlanhasznosításra. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérbe vevő kötelezettsége az ingatlant terhelő építmény­adó és telekadó rendezése. Az önkormányzat a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában hozzájárult, hogy a haszonbérbe vevő átvállalja ezt a kötelezettséget. Az önkormányzat által kiadott határozat alapján a haszonbérbe vevő könyveiben elszámolhatjuk ráfordításként az építmény- és telekadót?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1)bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év első napjánaz építmény tulajdonosa. Hasonlóan fogalmaz a törvény 18. §-a a telekadóvonatkozásában. Ebből az következik, hogy mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy semmilyen adót (így azépítményadót sem) nem lehet továbbszámlázni, így könyvelni sem lehet azt.A rövid válasz indokolása előtt, a válasz szempontjából egynagyon lényeges körülményre kell a figyelmet felhívni. Pénzügyi lízing esetén avevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Hamis bankjegy elfogadása

Kérdés: A hotel üzemeltetésével foglalkozó társaság szállodai szolgáltatást számlázott a vendégnek, aki ezt készpénzben egyenlítette ki. A vendég távozása után derült ki, hogy az ellenértékként kapott 2 db 200 eurós bankjegy hamis volt. Mi ennek a helyes számviteli elszámolása? A szolgáltatásnyújtás elszámolása után a pénztárcsökkenés elszámolása egyéb ráfordítás vagy rendkívüli ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] A válaszban a pénztárhiány számviteli elszámolására adunkválaszt, nem foglalkozunk azzal, hogy a hamis bankjegy elfogadását kizárófeltételeket miként szabályozták, szabályozták-e a pénzkezelési szabályzatban,továbbá milyen feladatai vannak a társaságnak a hamis bankjegy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Kártya értékesítése parkoláshoz

Kérdés: "X" kft. mobiltelefonnal történő parkoláshoz szükséges kártya értékesítésével foglalkozik. A feltöltőkártyák értékesítése a társaság székhelyén kívül több önkormányzat területén történik. Az önkormányzatok területén történő értékesítést nem a vállalkozás saját alkalmazottai végzik, hanem megbízás alapján, jutalék ellenében más társaság végzi. Az X kft.-nek keletkezik-e az összes érintett önkormányzatnál iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. és 37.§-ai alapján a vállalkozásnál az ún. állandó jelleggel végzett tevékenységutáni adókötelezettség a székhely és a telephelyei szerinti önkormányzatoknálkeletkezik. A telephely fogalmát a Htv. 52....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Közvetített szolgáltatás önrevízióval?

Kérdés: A külföldi cég magyarországi leányvállalata kizárólag csak az anyavállalat részére végez Magyarországon marketingtevékenységet. A leányvállalat gazdálkodásának felülvizsgálata során kiderült, hogy az anyavállalatnak kiszámlázásra kerülő marketingszolgáltatás nagymértékben tartalmaz közvetített szolgáltatásokat is, de ezek a közvetített szolgáltatások nem kerültek külön kiszámlázásra. Miután ez jelentős helyi iparűzésiadó-különbözetet jelentene, a leányvállalat szeretné, az elévülési idő adta lehetőséget kihasználva, 5 évre visszamenőleg önrevíziózni a helyi iparűzési adót. Lehetséges 5 évre visszamenőleg az összes közvetített szolgáltatást tartalmazó számlát sztornírozni és újraszámlázni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezésébőlkell kiindulni. Közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevébenvásárolt, és harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, aszerződésben rögzített módon részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
1
10
11
12
16