961 talált cikk az igénybe vett szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelő által vagyonkezelői tevékenységéhez igénybe vett adótanácsadásról befogadott áfás szállítói számla helyes könyvelése a vagyonkezelő könyvelésében, illetve a kezelt vagyon könyvelésében? Ennek a kontírozására szeretnék útmutatást kapni. Ha az adótanácsadói számla, mint szállítói kötelezettség, a vagyonkezelő könyveiben szerepel, de a pénzügyi teljesítés a kezelt vagyon könyvelésében szereplő bankszámláról történik (mert a kezelt vagyon hozamából kell teljesíteni a vagyonkezelői szerződés szerint), akkor ennek a tranzakciónak mi a helyes könyvelése a kezelt vagyon könyveiben, milyen főkönyvi számla áll szemben a bankszámlával, valamint mi történik a vagyonkezelő könyveiben szereplő szállítói kötelezettséggel?

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján az éves 1200 E Ft+áfa díjat havi 100 E Ft-os számlák alapján számoltuk el, fizettük meg. 2025 májusában könyvvizsgáló-váltásra került sor. Ennek megfelelően az előző könyvvizsgáló 2025-ben 5 havi számlát bocsátott ki, amelynek a könyvelése a 2025. üzleti évre megtörtént. A könyvvizsgálóváltást követően az éves díj változatlan összegben került meghatározásra. Az új könyvvizsgáló szerződése alapján az éves könyvvizsgálati díj 2 összegben lesz esedékes, egyrészt az évközi könyvvizsgálat elvégzéséhez kapcsolódóan (még 2025-ben), majd a beszámoló elfogadását követően. Úgy gondoljuk, hogy a fentiek alapján az új könyvvizsgáló teljes éves díját (egyrészt a kiállított számla, másrészt a meglévő szerződés alapján elhatárolásban) 2025-re kell elszámolnunk. Helyes ez? A fentiek alapján 2025-re összesen 17 havi könyvvizsgálati díj kerül könyvelésre. Mi a helyes teendő?

Kérdés:

Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?

Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég kauciót vesz el a bérlőtől a szerződéskötéskor. A szerződés lejáratakor a bérlő visszaadja a bérelt eszközt, ha minden rendben, a bérlő részére a kauciót visszautalják. Az egyik eszközt a bérlő sérülten adta vissza, a megállapodás szerint a javítás összege a kaucióból visszatartásra kerül, a különbözetet utalja át a bérbeadó a bérlő részére. Hogyan jár el a bérbeadó jelen esetben?
1. Megjavíttatja az eszközt, a visszatartott kaució összegét kártalanításként elszámolja.
2. Megjavíttatja az eszközt, a javítást áfásan számlázza a bérlő felé, a számla összegét a visszatartott kaució összegével összevezeti.

Kérdés: A vállalkozás üzlethelyiséget bérel egy bevásárlóközpontban. A bérleti szerződés 5 évre szól, mely további 5 évvel egyoldalúan meghosszabbítható a bérlő kérésére, változatlan feltételekkel. Az üzlethelyiség kialakításának költségeihez a bevásárlóközpont is hozzájárul, oly módon, hogy a bérlő áfás számlát állít ki a bevásárlóközpont részére, „kialakítási hozzájárulás” jogcímen. A vállalkozás két részletben számlázza ki az összeget, az első 50%-ot az átadás-átvétel napját követő 15. napon, a második 50%-ot az üzlet megnyitását követő 15. napon. A vállalkozás a nettó összeget az értékesítés nettó árbevétele jogcímen mutatja ki a könyveiben. Az így kiszámlázott árbevételeket a vállalkozás elhatárolhatja-e, vagy a számlán szereplő teljesítési időpontokban kell árbevételként kimutatnia a teljes nettó összeget? Amennyiben elhatárolja, úgy 5 vagy 10 évre történhet az elhatárolás?

Kérdés: A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy szolgáltatást magasabb összegben vásárolunk meg, mint amennyiért azt tovább tudjuk számlázni? Konkrétan: ha a bejövő számla értéke meghaladja a továbbszámlázott összeget, akkor a hipaalap csökkentéseként csak a ténylegesen továbbszámlázott (változatlan formában továbbított) rész vehető figyelembe? Könyvelés szempontjából csak a továbbszámlázott értéknek megfelelő összeget kellene közvetített szolgáltatásként kimutatni a ráfordítások között, a maradékot pedig igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni? Van erről valamilyen hivatalos, írásos forrás (jogszabály, NAV-állásfoglalás), amely ezt a gyakorlatot egyértelműen alátámasztja?