Számviteli bizonylat nélküli könyvelés

Kérdés:

Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?

Részlet a válaszából: […] A számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166–169. §-ai tartalmazzák. A számviteli törvény 166. § (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Utólag adott engedmény termékben

Kérdés: Cégünk év végén partnereinek, szerződés szerint, nem számlázott, utólag adott engedményt ad. A bónusz értékét termékben kapják a partnerek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és ha nem, a szállításhoz elegendő-e a számviteli bizonylat, mivel a termék Ekáer-köteles?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 71. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Bérmunkában végzett munkák költségkénti minősítése

Kérdés:

Fémmegmunkáló cég vagyunk, bérmunkában is készítettünk anyagokat. Az alábbi esetben részünkre számlázott bérmunka díját anyagköltségként vagy szolgáltatásként könyveljük? Az iparűzési adónál csökkenthetjük-e az adóalapunkat, amennyiben anyagköltségként könyvelhető a díj?
1. Alapanyagot vásárolunk (nekünk számláz az eladó cég), de az nem jön be hozzánk, hanem a megmunkáló céghez szállítják. Ők ezt megmunkálják, és utána küldik cégünkhöz. Van olyan anyag, amit csak raklapra teszünk, és eladjuk, egy másik részét – ezt követően – mi is megmunkáljuk.
2. Saját (hozzánk beszállított) anyagot küldünk ki a bérmegmunkáló céghez úgy, hogy nálunk még nem történt azon semmiféle művelet. Csak azután "dolgozunk" vele, ha onnan visszaérkezett.

Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 48. §-a (3) bekezdésének előírásából indulunk ki: "Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Közbeszerzési díj hozzárendelése a beszerzéshez

Kérdés: Szállítói számláinkban érték- vagy mértékegység-arányosan felszámított eszköz/termék/szolgáltatás értékéhez közvetlenül hozzárendelhető a közbeszerzési díj összege. Így az Szt. 47. §-a alapján az eszköz/termék/szolgáltatás bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi. Helyesen értelmezzük? Hogyan könyvelendő a közbeszerzési díj abban az esetben, ha a számlatételhez közvetlenül nem rendelhető, illetve külön számlában szerepel? Hogyan különíthető el a két könyvelési módszer?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy rosszul értelmezik.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a szállító az általa fizetett közbeszerzési díjat – az általa kitalált módon – áthárítja a kérdező cégre, hivatkozva az Szt. 47. §-ára. A szállító – mint a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Bérleti díj beszámítása ingatlan vásárlásakor

Kérdés:

Jogi személy társaságunk magánszeméllyel kötött szerződésében úgy állapodik meg, hogy a szerződéskötéskor (02. 28.) kifizetünk részére 10 millió forint kauciót, amelyből felújítja azt az ingatlant, amelyet bérlünk tőle 07. 01-től, havi bruttó 500 ezer Ft-ért, 12 hónapra. A 12 hónap letelte után a szerződés átfordul adásvételi szerződésbe, amelyben rögzítve van, hogy az ingatlan 70 milliós vételárába beleszámítja az eladó magánszemély az 5 millió Ft kauciót és a 12 havi bérleti díjat (nettó 432.500 Ft, mert 10% költségnyilatkozatával az szja-t levonjuk), így akkor már csak a különbözet (vételár-kaució-nettó bérleti díj) kerül részére kifizetésre. Hogyan kell kezelni a cégünknél a 12 havi bérleti díjat? Havonta az 52-re könyveljük az általános szabályok szerint addig, amíg az adásvételi szerződés aláírásra kerül? És utána? Az ingatlan bekerülési értéke az adásvételi szerződés szerint 70 millió Ft lesz, és ekkor hogyan kell kezelnem a 12 havi kifizetett és az 52-esre könyvelt bérleti díjat? Egyéb bevételként kell elszámolni az eladóval szemben?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy probléma (ellentmondás) van a számokkal. Ha a magánszemélynek adott kaució 10 millió forint, akkor miért csak 5 milliót számítanak be a vételárba? A másik 5 millió forint a magánszemélyt illeti meg? Ha megilleti, akkor a teljes összeg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Beruházáshoz biztosított anyag

Kérdés: Cégünk az épületberuházás elvégzésével egy kivitelező vállalatot bízott meg. Korábbi elképzelése szerint a kivitelezést a cég végezte volna el, ezért különböző anyagokat szerzett be, jelentős mennyiségben. Ezen anyagokat most a kivitelező rendelkezésére bocsátotta. Hogyan kell az anyagok bekerülési értékét az épületberuházás bekerülési értékében számításba venni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdés szerinti vásárolt anyag is része lesz a megvalósuló épületnek, a vásárolt anyag bekerülési értékét – beépítés után – a beruházás megvalósításával kapcsolatos tételek között el kell számolni. Kérdés az lehet, hogy a cégnél vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés:

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Részlet a válaszából: […] A használtan vásárolt ingatlant (nyilvánvalóban épületet és telket) a társaság értékesítés céljából vásárolta, ezért azt nem a tárgyi eszközök között kell állományba venni, hanem a vásárolt készletek (áruk) között külön-külön meghatározva az épület, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Elmaradt haszon a lízingbe vevőnél

Kérdés: Egy ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi lízingügylet más hitelintézet általi kiváltásakor a lízingszerződésben rögzítetteknek megfelelően elmaradt haszon jogcímen a lízingcég 80 millió Ft összegű követelést állapított meg társaságunkkal szemben. A szerződésben elmaradt haszonként került rögzítésre, a számlázása kezelési költségként, tárgyi adómentes tételként történt meg áfa felszámítása nélkül, a lízingcég számlája alapján. Társaságunk hogyan könyveli helyesen ezt a tételt: az egyéb ráfordítások között egyfajta kártérítésként, a pénzügyi műveletek ráfordításai közt, mivel a lízingügylethez kapcsolódik, vagy bankköltségként (a számla kezelési költségként történt kiállítása miatt)?
Részlet a válaszából: […] Abból célszerű kiindulni, hogy az elmaradt hasznot számlázni kell, és olyan bevételként kimutatni, amely bevételben az elmaradt haszon valójában megtestesült volna, ha a tevékenység nem szűnik meg.A terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozónál az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés:

Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.

Részlet a válaszából: […] Az adandó választ befolyásolja az, hogy a kérdésből nem derül ki, hogy az erdőt mint tárgyi eszközt (és nem készletet) miért nem tartják értékben nyilván? Így a kérdésben leírtak alapján azt feltételezzük, azért nem, mert az erdőt nem a társaság telepítette, az erdőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Épületen belüli helyiség kialakítása

Kérdés: A kft. a tulajdonában lévő épületben kialakított egy helyiséget a dolgozók tulajdonában lévő elektromos rollerek töltésére, konnektorokat szereltek fel. A helyiség kialakítását beruházásként kell kezelni? Keletkezik-e a kft.-nek bármilyen adófizetési kötelezettsége azáltal, hogy a dolgozók ingyen használhatják a cég elektromos hálózatát?
Részlet a válaszából: […] A beruházás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja tartalmazza. E szerint: beruházás a meglévő tárgyi eszköz (jelen esetben: épület) bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
1
4
5
6
91