Ingatlanrész bérbeadása

Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitel sajátossága, hogy az igénybe vett szolgáltatások (irodabérlet) tárgyévben kifizetett díját a pénzügyi rendezés időszakában a költségek között, eredményt csökkentő tételként el kell számolni. (Az egyszeres könyvvitelnél időbeli elhatárolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Kivételek az arányosítás szabályai alól

Kérdés: Vannak-e kivételek az arányosítási szabályok alól? Meddig érvényesülnek azok?
Részlet a válaszából: […] A folyamatban lévő, államháztartási támogatással megvalósuló beruházások esetében átmeneti rendelkezés biztosítja az eredeti feltételek érvényesülését. Az az adózó, akinek (amelynek) támogatásáról 2003. december 31. napját megelőzően adólevonási jogának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A szoftverhasználati díj elszámolható igénybe vett szolgáltatásként. E díjra az 1976. évi 2. tvr.-tv alkalmazni kell. Az 1976. évi 2. tvr. 11. cikk (2) bekezdése szerint ugyanis a "licencdíj" kifejezés azt a bármilyen jellegű térítést jelenti, amelyet irodalmi, művészeti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Vezetői tanácsadás

Kérdés: A külföldi anyavállalatok minden év végén számlát bocsátanak ki a magyar leányvállalatok részére management-fee címen az év közben nyújtott vezetői tanácsadás ellenértékeként. Kell-e e szolgáltatás ellenértékével növelni a társasági adó alapját? Kell-e, s ha igen, hogyan e munkák teljesítését, megvalósulását igazolni?
Részlet a válaszából: […] A vezetői tanácsadás címen számlázott szolgáltatásra is alkalmazni kell a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat, amelyek szerint növeli az adózás előtti eredményt az a költség, ráfordítás, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Képzési költség megtérítése

Kérdés: A Tao-tv. 2004-től hatályos előírása szerint [3. számú melléklet B) fejezet 3. pont] a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra. A kivételek között a törvény nem sorolja fel a melléklet 14. pontját, amely a képzési költségek vállalkozási tevékenység érdekében történő elismerésének a feltételeit határozza meg. Kérdés, ha a társaság a vele munkaviszonyban álló személy iskolai rendszerű képzésének költségét megtéríti a magánszemélynek, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a törvény szerint vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt az a költség, ráfordítás, illetve az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi háttér a következő: a 2001 nyarán hatályba lépő 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet gyakorlatilag minden devizakorlátozást eltörölt. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Utólag el nem ismert számla könyvelése

Kérdés: A kft. által gyártott gépeket 2002 novemberében alvállalkozó festette le. A számla 2002-ben nem lett kiegyenlítve. 2003 februárjában a vevők – a festés miatt – minőségi kifogást nyújtottak be. Emiatt a számlát mint kötelezettséget a kft. nem ismeri el. A számlát a 2002. évi mérlegben nem szerepeltettük. A számlát tehát visszakönyveltük, de az áfa elszámolásával kapcsolatosan nem találunk megoldást. (A számla áfája 2002 novemberében le lett vonva!) Az el nem ismert számlának az áfáját önrevíziózni kell? 2002 novemberében, 2003 februárjában, vagy amikor az ügy a bíróságra került? Mi van, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a számlát ki kell fizetnünk? Hogyan lesz ez szabályos adózási és számviteli szempontból?
Részlet a válaszából: […] Ha a választ a végén kezdjük, szabályos akkor lesz a kérdésben szereplő ügy adózási és számviteli szempontból, ha a vonatkozó törvényi előírások szerint járnak el. A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy ezeket a szabályokat sorozatosan nem tartották be.A kft. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Étkezési hozzájárulás elszámolása a saját konyhánál

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha az egyházi intézménynek saját konyhája van?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján a természetbeni juttatások közül adómentes a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 4000 forint. Ha az egyházi intézménynek saját konyhája van, akkor először meg kell állapítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

A dolgozót terhelő utazási költség megtérítése

Kérdés: Cégünk a vidékről bejáró munkavállalóinknak megveszi a munkába járáshoz szükséges bérleteket, majd a bérletek árának 20 százalékát megtérítteti. A bérletről szóló számla áfája levonható-e? A dolgozók által megtérített 20 százalékról összevontan lehet-e számlát kiállítani? Mi a fizetendő áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] A helyes eljárás az, hogy a munkáltató a cég nevére szóló számla alapján az utazási bérlet teljes árát elszámolja az igénybe vett szolgáltatások költségei között, az áfát pedig, amennyiben az a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel, levonja. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Közbeszerzési díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk, mint a közbeszerzési eljárások "minősített szállítója", rendszeresen szállít eszközöket a közbeszerzési eljárás alá tartozó intézményeknek. A számlában az eladási ár mellett minden tételnél feltüntetünk egy bizonyos "közbeszerzési díjat", amelyet árbevételként számolunk el. Ezt az összeget azonban tovább kell utalnunk a MeH-nek, mely ezekről a díjakról számlát küld. Hogyan számoljuk el a MeH számlájában lévő közbeszerzési díj összegét?
Részlet a válaszából: […] A MeH számlájában szereplő közbeszerzési díj lehet közvetített szolgáltatás, ha teljesülnek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában megfogalmazott követelmények: a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
1
83
84
85
94