Szolgáltatás számlázott összege

Kérdés: A szolgáltató egy számlában számlázza az elvégzett szolgáltatás munkadíját SZJ-számmal azonosítva, valamint a szolgáltatás során felhasznált anyagköltséget vámtarifaszámmal azonosítva. A számla teljes összege szolgáltatásként könyvelendő, vagy megbontva: a munkadíj szolgáltatásként, a felhasznált anyag anyagköltségként? Ha anyagköltséget számolunk el, az az iparűzési adóból levonható?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni ...a teljesített szolgáltatások... ellenértékét a vevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – összegben. Az Szt. 167....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:    

Nyomdai tevékenység áfája

Kérdés: Nyomdánk különböző nyomdai tevékenységeket végez. Egyes információk szerint 2004. május 1-jével megváltozott a nyomdai tevékenység áfamegítélése, más információk szerint viszont nem. Mi az igazság? Társaságunknak hogyan kell helyesen eljárnia az áfa tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A korábbi áfaszabályozással szemben a bérmunka – az építési szerződés alapján történő termékátadás kivételével – 2004. május 1-jét követően szolgáltatásnyújtásnak minősül [Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 8. §-a (1) bekezdése]. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján sajátosan kell az étkeztetéshez felhasznált saját előállítású termékek értékét meghatározni. Ha a saját előállítású terméket közvetlenül értékesítenék, akkor természetesen közvetlen önköltségen, de az eladási ár nem lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Mezei leltár könyvvitele

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a mezőgazdasági termelő bt. befejezetlen termelését az egyszeres és a kettős könyvvitelben? A következő év érdekében vásárolt anyagok (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) számláinak egy része kifizetésre került (a naplófőkönyvben anyagköltségként elszámolva), másik részénél a fizetési határidő 2004. július vége. Hogyan számoljuk el ezeket a tételeket? Hol szerepeltessük az előzetesen felszámított áfát, amely csak 2004-ben lesz levonható? Mi a teendő a mezei leltárral a kettős könyvvitelben?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mit tartalmazzon a 2003. évi, egyszeres könyvvitel mellett összeállított mezei leltár. Röviden azt lehet rá válaszolni, lényegében azt, amit a kettős könyvvitel vezetése mellett kell tartalmaznia.A mezei leltárnak a növénytermelés 2003. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címke:

Ingyenes szolgáltatás (eva)

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozónál a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján bevételnek minősül-e az, ha közeli hozzátartozójától (gyermekétől) a vállalkozáshoz használt irodahelyiséget ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül kapja használatra? Ha bevétel, akkor egyszeresen, vagy a törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján kétszeresen kell figyelembe venni? Mi a helyzet abban az esetben, ha az evás vállalkozás egy kft., és a többségi tulajdonosok (egyben ügyvezetők) közeli hozzátartozójától (gyermeküktől) kapják ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül az irodahelyiséget használatra?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. szerinti bevételi nyilvántartást vezető adóalany esetében a mástól ingyen kapott, igénybe vett szolgáltatás szokásos piaci értéke evás bevételként része az eva alapjának.Ha az egyéni vállalkozó adóalanynak a saját tulajdonában álló ingatlanában van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Társaságunk a saját munkavállalók képzési költségeit az igénybe vett szolgáltatások között, mint oktatási költséget számolja el. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható, az oktatási költségek között elszámolt tanfolyami díjakat az OKÉV engedélyezése után át kell-e könyvelni a szakképzési hozzájárulásra?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. Az Szt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint a bérjárulékok között kell kimutatni a szakképzési hozzájárulás összegét is. Az eredménykimutatásba beállítandó bérjárulék összege csak akkor fog az Szt. előírásainak megfelelő információt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Térítésmentes szolgáltatás kiemelkedően közhasznú alapítványnak

Kérdés: Közlekedési rt. támogatási szerződést kötött egy kiemelkedően közhasznú alapítvánnyal. E szerződés alapján a társaság autóbuszain az alapítvány térítésmentesen hirdetményt helyezhet el. A szolgáltatás értéke után az alapítvány adományigazolást bocsát ki a társaság nevére. Hogyan kell ezt a támogatást a támogatónál elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú alapítvány hirdetései elhelyezésével kapcsolatosan a közlekedési rt.-nél költségek merülnek fel, amelyeket gyűjteni kell. Az így összegyűjtött költségek együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kiemelkedően közhasznú alapítvány által a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 77. számában az 1588. és az 1589. kérdésre adott válaszhoz.A kérdésre adandó válasz előtt meg kell jegyezni, a hivatkozott válasz, az Szt. előírása feltételezi, hogy a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint járnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből – sajnos – kimaradt egy nagyon lényeges elem, jelesül, hogy a tárgyi eszközök, illetve a készletek beszerzésére mikor került sor, illetve a tárgyi eszközöket milyen időponttal vették rendeltetésszerűen használatba.A válasznál ezt pótoljuk azzal, hogy két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi tulajdonos által rendezett tételek elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A belföldi társaság kamionjai külföldön végeztek – feltételezhetően – szállítási tevékenységet. A kamionok üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot a felmerüléskor helytelenül nem a belföldi társaság fizette meg, hanem a külföldi tulajdonos külföldi cége. Most ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
82
83
84
95