Találati lista:
1. cikk / 3 Banki tranzakciós illeték könyvelése
Kérdés: A banki tranzakciós illeték könyvelése minek minősül a számvitelben? Része a bankköltségnek, csak külön soron szerepel a banki kivonaton? Vagy az Önök korábbi véleménye alapján egyéb ráfordítás? Esetleg véglegesen átadott pénzeszköz? Véleményem szerint a bankköltség része, ahogyan a kivonaton szereplő „könyvelési díj” sem igénybe vett szolgáltatás. Véglegesen átadott pénzeszközről az átadó (is) döntene, de ebben az esetben nincs döntési jogunk, hiszen szükségünk van banki szolgáltatásra, és a bankok áthárítják ezeket a költségeket. Ha véglegesen átadott pénzeszköz lenne, akkor az adózás előtti eredményt is meg kellene növelni vele? Hiszen nincs az átadás mögött jogszabályi kötelezettség, ami mentesítene az adóalap növelése alól.
2. cikk / 3 Áthárított tranzakciós illeték
Kérdés: A kérdező a 6740. számú kérdésre adott válasszal nem ért egyet. Véleménye szerint a banknak kell az egyéb ráfordítások között könyvelnie az illetéket, mert ő az adóalany. Van olyan bank, amelyik áthárítja, és külön nevesíti, de a legtöbb bank egyszerűen csak beépítette a számlavezetési díjba, a forgalmi jutalékba. Ha a válasz szerint könyveljük, akkor nem lesz összehasonlító adat, mert egyik helyen egyéb ráfordítás, a másik helyen költség. Akkor kellene az adót az egyéb ráfordítások között könyvelni, ha mi lennénk az adó alanya, de mivel nem vagyunk, nálunk ez költségnem. Mi lehet a következménye annak, ha mégis az 532. számlára könyveljük?
3. cikk / 3 Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása
Kérdés: Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében – elektronikus úton – saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
