Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

43 találat a megadott illeték tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Üzletrészt terhelő illeték
Kérdés: A társaság az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzésével 100% tulajdoni részesedést szerzett egy belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságban. Az üzletrészt terhelő illeték értéke növeli-e a bekerülési értéket a részesedést szerző gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszból: […]illetéke.Az Szt. 47. §-a az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe tartozó tételeket ismerteti. Így azok - értelemszerűen - minden eszköz megszerzéséhez kapcsolódhatnak. Így az üzletrész megszerzéséhez is. Mivel az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint illetékfizetési kötelezettség terheli a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7878
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Vásárolt ingatlan utáni illeték elszámolása
Kérdés: A társaság a 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján a 2015-ben megállapított illetéket nem fizette meg és nem számolta el, mert fellebbezett. A fellebbezés 2018-ban zárult le, az illetéket - módosított összegben ugyan, de - meg kell fizetni. A helyes számviteli elszámolásra kér választ a társaság.
Részlet a válaszból: […]előző bekezdésben leírtak szerint járt el, önellenőrzés keretében kell az illetéket a beszerzési értékben számításba venni. Ha az ingatlan bekerülési (bruttó) értéke alapján 2015-ben vagy az azt követő években terv szerinti értékcsökkenési leírást számoltak el, az önellenőrzésnek a hibahatásra, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás korrekciójára (növelésére) is ki kell terjednie.A terv szerinti értékcsökkenési leírás módosításának hatására 2015., 2016., 2017. években csökken az adózás előtti eredmény, emiatt ezen évek társaságiadó-bevallásait is - önellenőrzés keretében - korrigálni kell.Tekintettel arra, hogy 2015-ben a vagyonszerzési illetéket a vásárolt ingatlan beszerzési értékében nem vették figyelembe, az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7704
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Gépjármű-forgalmazók illetékmentessége
Kérdés: Egy több éve működő gépjárműszerviz tevékenysége bővül, ez év szeptember 1-től új szgk. forgalmazásával is foglalkozik. 2016. évre megkérte a visszterhes vagyonátruházásiilleték-menteséget (GJFORGNYIL), indoklásképp jelezte, hogy kezdő vállalkozásként a nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Ugyanakkor szankció, ha ez a vállalása nem teljesül, akkor visszamenőleg 50%-kal növelten kell megfizetni az illetéket.
Számszaki példával szemléltetve:
Várható éves nettó árbevétel (gk.-értékesítést is tartalmazza) 380 000 E Ft, ebből gk.-eladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től) 120 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 190 000 E Ft. Nem teljesül az 50%-os szabály. Figyelembe vehető-e a gépkocsieladás árbevétele és nettó árbevétel évesítve? [Éves nettó árbevétel (380-120 = 260+360) 620 000 E Ft, éves gk.-eladás árbevétele (120 millió Ft x 3) 360 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 310 000 E Ft.] Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni. Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit?
Részlet a válaszból: […]Ugyanezen rendelkezés b) alpontja szerint a gépjármű-forgalmazást adóévben kezdő vállalkozó arról tehet nyilatkozatot, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Az Itv. hivatkozott, releváns rendelkezéseiből nem következik az, hogy a gépjármű-forgalmazást adóévben kezdő vállalkozás esetén időarányosan lehetne figyelembe venni a mentességi feltételt, azaz a kérdéses árbevételi arányt ne a teljes adóévre, hanem csak az adóév azon időszakának árbevételére kellene alkalmazni, amelyben a vállalkozás gépjármű-forgalmazást (is) folytatott. (Az Itv. említett rendelkezései nem tartalmazzák az "időarányosan", "évesítve", "évesített" kitételeket.) A kérdésből az tűnik ki, hogy a vállalkozás 2016-ban tett nyilatkozatot az adóhatóság előtt, és a mentességet igénybe vette. Ezzel összefüggésben az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének b) alpontja olyan értelmű rendelkezést is tartalmaz, miszerint ha a feltétel nem teljesül, akkor annak tényét az adózónak az adóévet követő év hatodik hónapjának 15. napjáig (jelen esetben 2017. június 15-ig) be kell jelenteni, mely alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7172
4. találat: Gépjárműszerzési illeték alóli mentesség
Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?
Részlet a válaszból: […]adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, akkor a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag az (1) bekezdés l) pontja szerinti feltételeknek megfelel. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig kell bejelenteni az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság - bejelentés híján - adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.A kérdésben foglalt tényállás szerint a 2016. adóévben az Itv. 26. §-ának (1) bekezdésének l) pontjában említett, az összes nettó árbevételhez [Itv. 102. § n) pont] képest 50%-os gépjármű-értékesítési nettó árbevétel arányra vonatkozó feltétel teljesül. Emiatt a 2017-ben kezdődő adóévben (naptári évvel azonos üzleti év esetén a 2017. év első napjaiban) van mód az Itv. 26. §-a (10) bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozat megtételére, és így a teljes 2017. adóévben a gépjárműszerzés utáni mentesség jogszerű érvényesítésére. A kérdésből az is kitűnik, hogy a gépjármű-értékesítés árbevétele[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7081
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Egyéni cég illetékfizetése
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nemrég alapított egyéni cég tulajdonába bevitt vagyontárgyak után kiszabott és megfizetett illetéket?
Részlet a válaszból: […]gépjármű, pótkocsi megszerzése esetén. Az egyéni vállalkozó által az egyéni cégbe bevitt - fenti - tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan kiszabott és megfizetett illeték az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a bekerülési érték része. Ezért az így megfizetett illeték
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6516
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Illeték ingatlancsere esetén
Kérdés: Egy ipari területnek A cég 1/3 részben, a B cég 2/3 részben tulajdonosa. A B cég nagy értékű termelőingatlant épített erre a területre. Felmerült egy ingatlancsere lehetősége, azaz a B cég egy másik területével elcserélné az A cég földrészét. Ebben az esetben mi alapján történik az illeték kiszabása? Csak a terület után kell illetéket fizetni, vagy a B cég által felépített ingatlan is része az illetéknek?
Részlet a válaszból: […]földrészlet (telek) és a földrészleten a B cég által létesített épület (termelőingatlan) külön-külön önálló ingatlanként (két különböző helyrajzi számon) szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, és az A cég 1/3-os tulajdoni illetősége csak a földrészletre vonatkozik. Amennyiben valóban ez a helyzet, akkor a telken létesített felépítmény forgalmi értékét az ügylet illetékalapjának megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, tekintve, hogy a jogügylet (és ekképp az illetékezés) tárgya az önálló ingatlannak tekintendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6125
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Belföldön bejegyzett szervezet
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?
Részlet a válaszból: […]egyik személyről a másikra), akkor illetékkötelezettségről abban az esetben beszélhetünk, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű személy (Szja-tv. 3. §-ának 2. pontja), vagy belföldön bejegyzett szervezet. Ez utóbbi fogalmát az Itv. vagy más jogszabály külön nem értelmezi, a szavak általános értelméből következően azon nem természetes személy (nem magánszemély), azaz szervezet tartozik e körbe, melynek megalakulását, a szervezet törvényben meghatározott adatait Magyarországon vezetett nyilvántartás rögzíti. Ilyen nyilvántartás tipikusan a cégnyilvántartás, vagy például az egyesületekről a bíróság által vezetett nyilvántartás.Az ajándékozási illeték tárgyi hatályát az Itv. 11. §-a rögzíti. E § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajándékozásiilleték-kötelezettség áll fenn vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül való lemondás esetén. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a követelés - ingyenes vagyonszerzés esetén - vagyoni értékű jognak minősül. Mindebből az következik, hogy fennáll az ajándékozásiilleték-kötelezettség abban az esetben, ha a követelésről ingyenesen lemondanak, azt ellenérték nélkül átengedik (engedményezik), vagy a tartozást ellenszolgáltatás nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6123
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Elengedett osztalék illetéke
Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszból: […]amely a társaság számára (és nem a tulajdonosok számára) illetékfizetési kötelezettséggel jár. Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékmentesség továbbra is csak a gazdálkodó szervezetek közötti követeléselengedéshez kapcsolódik.Az osztalékfizetési korlátot az osztalékfizetésről történő döntéskor (jelen esetben a 2011. évi számviteli beszámoló 2012. évi elfogadásakor) kellett figyelembe venni. Ha akkor teljesültek az osztalékfizetés társaságjogi és számviteli feltételei, akkor jogszerűen írták elő az osztalékfizetést a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként, az adózott eredményt csökkentő tételként. Kapcsolódóan megjegyzendő: mivel a taggyűlés az osztalékfizetésről az ügyvezető javaslatára dönt, felmerülhet az ügyvezető felelőssége az osztalékfizetés elmaradása miatt.A leírtakból következik, hogy a társaságnak 25 millió forint összegű a tulajdonosokkal szembeni kötelezettsége a jóváhagyott osztalék miatt. Ezen nem változtat az a tény, hogy önellenőrzés eredményeként lényegesen lecsökken a 2011. évi adózott eredmény.A tulajdonosok lemondhatnak követelésük egy részéről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5712
9. találat: Társaságból kivont ingatlan illetéke
Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.
Részlet a válaszból: […]társaságból kivont vagyont testesít meg (amelyet a kft.-nél a számviteli előírások szerint értékesítésként kell elszámolni!), amely vagyonkivonás az üzletrész ellenében történik, de változik az ingatlan tulajdonosa is, amely változást az ingatlan-nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség eseteit az Itv. 26. §-a hosszan részletezi. Ezek között nincs olyan, amely szerint nem kell illetéket fizetni, ha az ingatlan visszakerül az alapítókhoz. Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján ingatlannak a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozások (ilyen lehet a magánszemély tulajdonosokkal való kapcsolat is) közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Ezen illetékmentesség azonban csak akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző (az adott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5417
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Üzletrész-értékesítés illetéke
Kérdés: A kft.-nek három tulajdonosa van, 6-8-8 M Ft törzstőkével. A 8-8 M Ft a férj és a feleség tulajdona, a 6 M Ft független magánszemélyé. A feleség eladja üzletrészét a férjnek 8 M Ft-ért. A kft.-nek van ingatlana. Van-e valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége valakinek az ügyletben, illetve be kell-e jelenteni a NAV-nak az adásvételt? Mi a helyzet akkor, ha 1 M Ft-ért történik az eladás? A feleség üzletrészének a bekerülési értéke 8 M Ft.
Részlet a válaszból: […]75%-át. A kérdés szerint a kft. ingatlannal rendelkezik. A férj a feleség üzletrészének megvásárlásával 72,7%-os vagyoni betéttel rendelkezik, tehát nem éri el a 75%-ot. Így vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettség nem terheli, még akkor sem, ha ingatlanépítéssel és -forgalmazással üzletszerűen foglalkozik a kft. [Ha azonban a független magánszemélytől is megvásárolna 1 M Ft értékű üzletrészt, a tulajdonába kerülő vagyoni betétek összege meghaladná az összes vagyoni betét 75%-át, és így vagyonszerzési illetéket kellene fizetnie.] A kérdésből nem derül ki, hogy mennyi az ingatlan forgalmi értéke. Ez azért lényeges, mert ha vagyonszerzési illetéket kell fizetni, akkor az illeték alapja a kft. tulajdonában lévő ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értéke. A vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettség független attól, hogy a vagyonszerző a 8 M Ft névértékű üzletrészt 8 M Ft-ért, illetve 1 M Ft-ért vásárolta meg. A kérdésben leírtak alapján tehát a vagyonszerzőnek nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie. Ajándékozási illetéket sem? Az ajándékozási illeték tárgya lehet az üzletrész is, alapja pedig az üzletrész forgalmi értéke, ami a saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett üzletrészre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5383
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 43 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést