222 talált cikk az illetőség kifejezésre

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni a K+F társaságiadóalap-kedvezménye értelmezésében. A cég 3 különböző K+F-fejlesztést végez (3 különböző forrásból támogatás kapcsolódik hozzá). Az egyik fejlesztést felsőoktatási intézménnyel közösen végzi konzorciumban, a cég a konzorciumvezető, ennek a közvetlen költsége 70 millió forint, és a másik kettőnél nincs kutatóhely, ott együtt 26 millió forint a figyelembe vehető K+F-költség. A taokedvezmény mértékének meghatározásánál a felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F-fejlesztésre jutó adóalap-kedvezménynél az 50 milliós korlátot figyelembe kell venni, és a másik kettőre jutó 26 millió forint is elszámolható, így összesen 76 millió, vagy az összes K+F-fejlesztés együttes adóalap-kedvezménye nem lehet több, mint 50 millió forint?

Kérdés: Társaságunk nettó árbevétele belföldi kiskereskedelmi termékértékesítésből, oktatási szolgáltatás nyújtásából, illetve külföldi fióktelepei külföldi kiskereskedelmi tevékenységéből származik. A fent említett árbevételelemek közül melyek képeznek adóalapot a kiskereskedelmi adóban?

Kérdés: A Tao-tv. szerinti kapcsolt viszony eldöntésében szeretném az állásfoglalásukat kérni. "A" társaságnak két tulajdonosa van, "B" kft. és "C" kft., mindkettő 50-50% részesedéssel és szavazattal rendelkezik, jogaik egyformák. Az ügyvezetők nem azonosak. Esetünkben "A" és "B" társaság szerződéseket kötött egymással. Értelmezhető itt többségi befolyás?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!

Kérdés: Egy magyarországi illetőségű kft. személyautót vásárolt egy német adóalanytól, saját használatra. A németországi eladó közösségen belüli értékesítésről állított ki egy áfamentes számlát. A számla értékének a 27%-át a kft. fizetendő adóként beállította az áfabevallásába. Levonható adóként nem vette figyelembe a személyi jövedelemadóra érvényes levonási tilalom miatt. A le nem vont áfát hogyan kell könyvelni? Az Szt. szerint a bekerülési érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható adó. Az EU-s beszerzés után általunk felszámított és bevallott 27%-os forgalmi adó előzetesen felszámítottnak minősül-e? Amennyiben igen, akkor ez az áfa a bekerülési érték része, egyéb esetekben viszont egyéb ráfordítás?

Kérdés: Egy magyar társaság 2018-ban Németországban fióktelepet nyitott, német adószámmal rendelkezik. A magyar könyvelésben a német fióktelep gazdasági eseményei elkülönítetten szerepelnek. Kérem, szíveskedjenek bemutatni, hogy pontosan hogyan kell számítani a magyar társasági adót (a magyar adókedvezmények igénybevételének esetleges korlátját a német adó miatt), hogyan kell kimutatni az 1929-es társaságiadó-bevallásban (5. sor/12 sor?), illetve hogyan kell könyvelni az alábbi adatok figyelembevétele mellett. Az összesen adatok a magyar és a német adatokat mutatják, a második oszlop csak a német adatokat.
Összesen – ebből német
bevétel 1200 500
költség 700 350
adózás előtti eredmény 500 150
adóalap-korrekció - 200 0
adóalap 300 150
számított adó 9%/30% 27 45
adókedvezmény 13 0
fizetendő adó 14 45
A német könyvelő a 2019-es bevallást 2020-ban fogja benyújtani, és az adó is 2020-ban lesz befizetve. A német adó magyar rendszerben való figyelembevételét befolyásolja-e annak bevallási vagy befizetési ideje? Mi a teendő, ha az adóbevallás és a -befizetés csak 2020 júliusában következik be? (A 2018-as év bevallása 2019 novemberében lett benyújtva.)

Kérdés: A felügyelőbizottsági tagok részére megállapított havi bruttó 50.000 Ft díjazást hogyan kellene elszámolni/számfejteni a cégnek? A tagok nem munkaviszonnyal, hanem megbízással vannak kinevezve, közülük 2 fő magyar, 3 fő külföldi (német). Helyes-e, ha a díjazás 90%-a után számoljuk és vonjuk le az szja-t (10% a költséghányad)? Kell-e más egyéni járulékot is levonni, illetve milyen munkáltatói járulékot kell megfizetnie a cégnek? Milyen igazolásokat kell kiadni év végén?

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?

Kérdés: Társaságunk nagy értékű eszközök nemzetközi kereskedelmével foglalkozik. Az idei év során egy német illetőséggel bíró magánszemély aktív közreműködésével jött létre egy ügylet. A magánszemély, előzetes megállapodásunknak megfelelően, üzletszerzői jutalékra jogosult. A magánszemély német illetőségű, a tevékenységet nem Magyarországon végezte. Milyen bizonylatok szükségesek ahhoz, hogy kifizethessük számára a jutalékot? Jól gondoljuk-e, hogy a német adóhatóság illetékességigazolásának birtokában, szja levonása nélkül kifizethető a jutalék? Milyen adatszolgáltatási kötelezettség – beleértve a német magánszemélyt és a NAV-ot is – terheli a magyar kifizetőt?

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?