1341 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: A helyes jogalkalmazás érdekében szeretném a véleményüket kérni az alábbi témában:
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?

Kérdés: A kft. ingatlant vásárolt, sokkal a piaci ár alatt történt a vásárlás. Az adóhatóság felülvizsgálta az ügyletet, és a vagyonszerzési illeték mértékét a vételi ár duplája után vetette ki. Milyen értéken kell szerepeltetnünk a könyvekben ezt az ingatlant?

Kérdés: Alanyi adómentes egyházi általános iskola hogyan számolja el (beruházás vagy felújítás?) a fenntartó által rendelkezésre bocsátott, az iskola által használt területen:
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.

Kérdés: Egy ingatlan-bérbeadási tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó választhatja-e az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem magánszemélyként történő leadózását év közben? Lehet-e váltani az adóév közben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adózási módján?

Kérdés: Alapítványi iskola külföldön szeretné táboroztatni a gyerekeket. Felmerült, hogy megvásárolnának külföldön egy területet erre a célra. A külföldön vásárolt telket hogyan kell a könyvekben kimutatni, és az adásvételi szerződés elegendő lesz-e ilyen esetben a könyveléshez?

Kérdés: Átvettük egy jogutódként, kiválással létrejött társaság könyvelését. Az átalakulás során a jogelőd kft.-ből kivált egy ingatlan, és ennek megfelelő sajáttőke-elemek kerültek átadásra a jogutódként létrejött kft.-nek. A jogelőd kft.-nél az ingatlanra vonatkozóan értékhelyesbítés került elszámolásra, melynek forrásoldala az értékelési tartalék. A vagyonleltár/vagyonmérlegekben ez az értékhelyesbítés a jogelőd mérlegéből rendezés során kikerült, a jogutód kft.-nél a tőketartalék értékét növelve („rendezés” oszlopban mint tőkeelemek átrendezése). Helyes-e a tőketartalék ily módon történő növekedése, az Szt. mely pontja ír erről a növekedési jogcímről? Mik lehetnek a jogutód kft.-nél a tőketartalék megszűnésének esetei a fentieket figyelembe véve?

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?

Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)

Kérdés: Kiindulási alap: természetes személy földtulajdonos építményi jogot alapítana cég javára (Ptk. 5:159/A–F. §), napelemes beruházás céljára. Az építményi jog 30 éves időtartamra jönne létre akként, hogy ennek ellentételezéseként a beruházó évi rendszerességgel fizetne a földtulajdonosnak díjat (építménybért). Az Szja-tv. 3. § 31. pontja alapján az építményi jog vagyoni értékű jognak minősül, amelynek visszterhes alapításából származó jövedelmet – az Szja-tv. 59. §-a alapján – akkor kellene megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Kérem szíves szakvéleményüket arra vonatkozóan, hogy a teljes 30 éves időszakra eső (összesített) építménybér után számítandó szja-t a szerződés földhivatali benyújtásának évében kellene megfizetnie a magánszemély tulajdonosnak, vagy pedig minden évi építménybér után abban az évben, amikor az befolyt? Amennyiben az előbbi értelmezés a helyes, akkor mi volna a teendő akkor, ha időközben megszűnik az építményi jog, illetve, ha annak évenkénti összegét a felek inflációkövető módon határozzák meg (vagyis a 30 éven keresztül a magánszemély tulajdonoshoz befolyó jövedelem pontos összege előre nem volna meghatározható)?

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.