Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] ...a 11. számú melléklet I. része sorolja fel. E szerintköltségként elszámolható kiadás:– az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérletidíja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon,rádiótelefon, telefax, CB-rádió, telex (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Ingatlanértékesítés piaci érték alatt

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő ügylet révén a magánszemély jövedelmetszerez, ha a vételár a szokásos piaci értéknél kisebb. A piaci értékmeghatározásakor az összes körülményt figyelembe kell venni, de ha azértékhelyesbítés összegét helyesen állapította meg a cég, és ennél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy a könyvelőiroda nem az Szt.követelményeinek megfelelő számítógépes programot használ, így – az adottesetben – a könyvelőiroda főkönyvi könyvelése az Szt. tételes előírásaival semegyeztethető össze.Az Szt. 165. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Követelés fejében átvett áruk értéke

Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
Részlet a válaszából: […] A követelések kiegyenlítése általában pénzügyi rendezésseltörténik. Nincsen azonban akadálya annak, hogy az adós tartozását más eszközökátadásával "egyenlítse ki." Ez esetben a szállító (a hitelező) számára is előnyös,hasznos eszközök átadása úgy történik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...során az adóalapot csökkenti.Itt kell megjegyezni, ha a kérdező társaság nemcsakbérbeadást közvetít, de foglalkozik az épület irodakénti üzemeltetésével is, azépület üzemeltetésére külön szerződést kell kötni, hiszen a kérdező társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Vásárolt lakás értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó lakást vásárolt 2000-ben iroda céljára. 2001-ben raktárt épített hozzá. Szeretné értékesíteni, illetve saját részére kivonni a vállalkozásból. Az ingatlant adószámmal vásárolta, természetesen az ő nevén van nyilvántartva. 2000-ben a nettó értékkel csökkentette az osztalékadót. Véleményem szerint a lakás piaci értéke szja-köteles és tárgyi adómentes, a raktár áfa- és szja-köteles. Kérem, szíveskedjen erről megírni az Önök véleményét! Écs évente elszámolásra került.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a lakást kizárólag üzleti célbólhasználta, ezért az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem vállalkozóibevétel, és az arra irányadó szabályok szerint adózik a személyijövedelemadóban.A lakóingatlan értékesítése az Áfa-tv. 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Saját ingatlan bérleti díja (eva)

Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint bevétel aszámvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által (magánszemélyesetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástólmegszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] A választ az utóbbi kérdésre adandó igennel kell kezdeni,feltételezve azt, hogy a tényleges használatbavétel jogszerűen történt. Akérdésben leírt esetben azonban nem az előírásoknak megfelelően történt azépület használatbavétele, hiszen az építési hatóság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Előre fizetett bérleti díj

Kérdés: Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy először a szerződésaláírásakor kifizetett jelentősebb összeget kell minősíteni. Minek kell,illetve lehet tekinteni? Bérleti díj nem lehet, mert a bérleti díj egy eszközmeghatározott idejű használatához kapcsolódik akkor is, ha azt előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Mérlegképes könyvelő regisztrálásának időpontja

Kérdés: Ha egy könyvelő munkatárs 1999-től folyamatosan könyvelői irodában dolgozik, és 2003 októberében kapta meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, mikor kapja meg a regisztrálás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 151. §-ának (5) bekezdése alapján a regisztráltkönyvelők nyilvántartásába fel kell venni azt a könyvviteli szolgáltatásvégzésére jelentkező természetes személyt, aki a mérlegképes könyvelőiképesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
1
30
31
32
43