Saját raktár és szerelőbázis építésének elszámolása

Kérdés: Az építési-szerelési tevékenységet végző kft. saját telken saját raktárt és szerelőbázist építtetett irodákkal. Az építés több évet érintett. Az építést külső kivitelező végezte. Esetenként az építéshez szükséges anyagot a kft. vásárolta meg és adta át a kivitelezőnek, amelyet közvetlenül számolt el beruházásként a szállítóval szemben. A telephely elkészült, a kft. beköltözött, a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, így aktiválás még nem történt. Mihez kötődik az aktiválás? Amennyiben a használatbavételi engedély még nincs meg, hogyan kell elszámolni az üzemeltetési költségeket és az esetleges bevételeket?
Részlet a válaszából: […] ...megléte (ezek közé tartozik ahasználatbavételi engedély is), ami viszont az adott esetben hiányzik. Tehát araktár és szerelőbázis irodákkal nem helyezhető üzembe, nem aktiválhatómindaddig, amíg a használatbavétel jogi, engedélyezési feltételei nemteljesülnek. Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszából: […] ...az utólagos ellenőrzéshez szükséges adatokatmagyarul is fel kell tüntetni. (A magyarra fordítás helyességét nem feltétlenülkell fordítóirodával hitelesíttetni, a hitelesség követelményeit aszámlarendben kell rögzíteni.)Az Áfa-tv. előírásait a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Jogdíj mértéke

Kérdés: Egyik megbízónk számítógépes grafikai tervezéssel foglalkozik. Kibocsátott számláin 74.87.13. SZJ-számmal szerepelteti az elvégzett munkát, amely részben a grafikai tervezés munkadíját, részben pedig az alkotásra vonatkozó szerzői jogdíjat foglalja magában. Könyvvizsgálónk szerint ha a számlában nincs külön megbontva, akkor a számlázott összeg 30 százaléka munkadíj és 70 százaléka szerzői díj. Mivel a szerzői jogdíjra a Tao-tv. kedvezményt állapít meg, nagyon fontos lenne, hogy helyesen könyveljük a jogdíj mértékét.
Részlet a válaszából: […] ...Szj-tv. a jogdíj mértékét nem határozza meg. Szakirodalomszerint a díj mértéke a felhasználással elért bevétel százalékában határozhatómeg. A szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás esetében a szerzőt megilletővagyoni jog az említett törvény szerint írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján azadózás előtti eredményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnakminősülő adózó– a korábban még használatba nem vett, a műszakiberendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyébüzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai,igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések,felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Hitellel vásárolt személygépkocsi értékesítése

Kérdés: A kft. 2003-ban vásárolt egy személygépkocsit 5300 ezer forint értékben. A vásárláshoz 1800 ezer forint hitelt vett fel 4 éves futamidővel. A kft. a személygépkocsit 2004-ben értékesítette az ügyvezetőnek 2800 ezer forint + 700 ezer forint áfa összegben azzal, hogy az ügyvezető a hitelt átvállalta. A hitelszerződés megszűnéséről a bank nem küldött értesítést, csak egy számlát a hitelszerződés rendkívüli zárlati díjáról. Az okmányirodának címzett meghatalmazásmásolatot kaptunk, amelyben engedélyezik a forgalmi engedély átírását az új tulajdonos nevére. Milyen bizonylat alapján, milyen számlával szemben kell kivezetni a hosszú lejáratú hiteltartozást? Az időarányosan visszaigényelhető előzetesen felszámított áfát hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy helytelenül határoztákmeg a személygépkocsi árát. Az adott esetben a személygépkocsi eladási áránakaz ügyvezető által átvállalt hiteltartozás értékét is magában kell foglalnia,azaz nem 2800 ezer forint + 700 ezer forint = 3500 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Könyvelőirodával végzett könyvviteli szolgáltatás

Kérdés: Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e különengedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízók ugyanis a könyvelőirodákkal vannak szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőirodák tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát. A könyvelőiroda – mint társaság – nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése?
Részlet a válaszából: […] ...többségére gyakorlatilag igena válasz a következő kiegészítések figyelembevételével.Amikor a társaságként működő könyvelőiroda (a továbbiakban:könyvelőiroda) megköti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok [azSzt. 150. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás eszközeinek (így a cégautónak is) a javítási költségeit(függetlenül attól, hogy a javítás kiváltó oka mi volt) a költségnemek közöttkell elszámolni. Ha a javítást külső szervezet végezte el, akkor az általaszámlázott összeget igénybe vett szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Magánszemély beruházása áfájának visszaigénylése

Kérdés: Magánszemély üzemcsarnokot és azzal egybeépített irodát létesítene bérbeadási céllal. Bejelentkezésekor választhatja-e az áfakörbe tartozást? Viszszakérheti-e az építési számlák áfáját, vagy a következő időszakokra viheti tovább, és a bérleti díjak áfájából írhatja jóvá 5 év alatt? A bérbeadási tevékenységet és adóhatósági bejelentkezést az építés megkezdésekor kezdené. (Egyéni vállalkozó nem akar lenni, mert heti 36 órás biztosítotti jogviszonya van.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek több buktatója is van, egyrészt a bérbeadásitevékenység adókötelessé tételének lehetősége, másrészt a visszaigénylésérvényesíthetősége, harmadrészt az, megfelel-e a magánszemély (ha nem egyénivállalkozó) nyilvántartása az áfalevonási jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

De minimis támogatás

Kérdés: Az iroda új autóbusz beszerzését tervezi. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja, valamint a 22/A §-a szerinti kedvezmények nem érvényesíthetők a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszköz alapján. Mivel tudja igazolni az iroda, hogy az autóbuszt nem használta nemzetközi szállítási tevékenységhez? Mi a teendő, ha évek múlva mégis használja nemzetközi szállítási tevékenységhez is az autóbuszt az iroda?
Részlet a válaszából: […] 2004-ben a kedvezmények igénybevételénél némiképp eltérő azeljárás, ha a kedvezményt a vállalkozás 2004. április 30-áig (azaz MagyarországEU-csatlakozását megelőzően) nyilvántartásba vett eszközökre, illetve ha ezenidőpontot követően nyilvántartásba vett eszközre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
1
31
32
33
43