443 cikk rendezése:
321. cikk / 443 Saját ingatlan bérleti díja (eva)
Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
322. cikk / 443 Épületek aktiválásának időpontja
Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
323. cikk / 443 Előre fizetett bérleti díj
Kérdés: Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?
324. cikk / 443 Mérlegképes könyvelő regisztrálásának időpontja
Kérdés: Ha egy könyvelő munkatárs 1999-től folyamatosan könyvelői irodában dolgozik, és 2003 októberében kapta meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, mikor kapja meg a regisztrálás lehetőségét?
325. cikk / 443 Saját raktár és szerelőbázis építésének elszámolása
Kérdés: Az építési-szerelési tevékenységet végző kft. saját telken saját raktárt és szerelőbázist építtetett irodákkal. Az építés több évet érintett. Az építést külső kivitelező végezte. Esetenként az építéshez szükséges anyagot a kft. vásárolta meg és adta át a kivitelezőnek, amelyet közvetlenül számolt el beruházásként a szállítóval szemben. A telephely elkészült, a kft. beköltözött, a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, így aktiválás még nem történt. Mihez kötődik az aktiválás? Amennyiben a használatbavételi engedély még nincs meg, hogyan kell elszámolni az üzemeltetési költségeket és az esetleges bevételeket?
326. cikk / 443 Német fióktelep könyvelése, adózása
Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
327. cikk / 443 Jogdíj mértéke
Kérdés: Egyik megbízónk számítógépes grafikai tervezéssel foglalkozik. Kibocsátott számláin 74.87.13. SZJ-számmal szerepelteti az elvégzett munkát, amely részben a grafikai tervezés munkadíját, részben pedig az alkotásra vonatkozó szerzői jogdíjat foglalja magában. Könyvvizsgálónk szerint ha a számlában nincs külön megbontva, akkor a számlázott összeg 30 százaléka munkadíj és 70 százaléka szerzői díj. Mivel a szerzői jogdíjra a Tao-tv. kedvezményt állapít meg, nagyon fontos lenne, hogy helyesen könyveljük a jogdíj mértékét.
328. cikk / 443 Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye
Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
329. cikk / 443 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?
330. cikk / 443 Hitellel vásárolt személygépkocsi értékesítése
Kérdés: A kft. 2003-ban vásárolt egy személygépkocsit 5300 ezer forint értékben. A vásárláshoz 1800 ezer forint hitelt vett fel 4 éves futamidővel. A kft. a személygépkocsit 2004-ben értékesítette az ügyvezetőnek 2800 ezer forint + 700 ezer forint áfa összegben azzal, hogy az ügyvezető a hitelt átvállalta. A hitelszerződés megszűnéséről a bank nem küldött értesítést, csak egy számlát a hitelszerződés rendkívüli zárlati díjáról. Az okmányirodának címzett meghatalmazásmásolatot kaptunk, amelyben engedélyezik a forgalmi engedély átírását az új tulajdonos nevére. Milyen bizonylat alapján, milyen számlával szemben kell kivezetni a hosszú lejáratú hiteltartozást? Az időarányosan visszaigényelhető előzetesen felszámított áfát hova kell könyvelni?