Beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

Kérdés: Egy társaság iroda- és raktárberuházásához hitelintézettől beruházási hitelt vett fel 2002-ben. A beruházást 2002-2003-ban megvalósította. A 2002. és 2003. évről készített társaságiadó-bevallásban érvényesítette a Tao-tv. 22/A §-a szerinti adókedvezményt a megfizetett kamat után. 2003 decemberében a hitelt a hitelintézettől forgóeszköz finanszírozására felvett devizahitelből visszafizette. 2004 márciusában a forgóeszköz-finanszírozásra felvett devizahitel megnevezését "devizahitel-beruházások finanszírozására" változtatta a hitelintézet és a társaság. Kérdés, hogy ez utóbbi hitel kamata alapján 2004-ben jogosult-e a társaság -a beruházási hitelt kiváltó hitelre tekintettel – adókedvezmény igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz.A Tao-tv. 22/A. §-ának (1) bekezdése 2004-től tartalmazolyan előírást, amely szerint az adókedvezmény a felhasznált hitelvisszafizetésére igazoltan felvett más hitel kamata után is igénybe vehető. Eztazonban a Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kereskedelmi képviseletnél cégautóadó

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi külképviseleti irodájának (kereskedelmi képviseletének) külföldi alkalmazottai ügynöki munkájuk ellátásához személygépkocsit használnak, amelynek során a magáncélú használat sem kizárt. A külföldi rendszámú gépkocsik külföldi forgalmi engedélyében tulajdonosként a belföldi társaság, üzemben tartóként pedig a külképviseleti iroda (kereskedelmi képviselet) szerepel. Ebben az esetben keletkezik-e Magyarországon cégautóadó-fizetési kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólagos jogosult más kifizetőköteles a cégautóadót megfizetni.A kérdésben szereplő esetben üzemben tartóként akülképviseleti iroda (kereskedelmi képviselet) szerepel, aki az Art. szerintnem minősül kifizetőnek, így a magyarországi székhelyű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.
Kapcsolódó címkék:  

Arányosítási kötelezettség alóli mentesítés

Kérdés: Nem világos számunkra a 2003. évi XCI. törvény 211. § (16) bekezdésének alkalmazása. E rendelkezés alapján mely támogatások mentesülhetnek az arányosítási kötelezettség alól? Vállalkozásunk a 12/2003. (II. 7.) FVM rendelet alapján vágósertések után járó termelési támogatását 2004-ben igényelte, melynek összegét tavaly ki is utalták cégünk számlájára. E támogatás tekintetében kellett volna-e arányosítanunk vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...terhére fizetnek vagy fizettek ki – függetlenül attól, hogyazokat az APEH, a Magyar Államkincstár vagy az FVM Költségvetési Irodafolyósította, illetve folyósítja –, figyelmen kívül kell hagyni az arányosításiszabályok alkalmazásakor. Ezen arányosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházás vagy karbantartás

Kérdés: Bérelt irodánál a teraszon és a bejárat előtti területen lévő csempeburkolat cseréje bérelt ingatlanon végzett beruházásnak vagy karbantartásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja alapjánkarbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságosüzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység. A teraszon, abejárat előtti területen lévő csempeburkolat cseréje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:  

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: Az üzemi épület földszintje üzemcsarnok, emeletén irodák vannak, tetőterében pedig energiaellátó található. Ezeket külön-külön kívánjuk aktiválni. Hogyan határozzuk meg a maradványértéket? Az épületgépészeti rendszereket külön aktiváljuk?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokkal nem egyeztethető össze az, ha az épületen belül külön eszközként aktiválják az üzemcsarnokot, külön eszközként az irodákat, illetve a tetőteret. [A tetőtérben elhelyezett energiaellátó akkor része az épület értékének (nem lehet külön aktiválni),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Részleges selejtezés

Kérdés: Vállalkozásunk átépít egy épületet, amelynek egy részét irodának használjuk, a többit bérbe adjuk. A külső térelhatároló falak maradnak, a többi fal lebontásra kerül. Az épület 60 százaléka lebontásra kerül. Ilyen esetben lehet-e részleges selejtezést elszámolni? Az átépítés során a telefonközpontot konténerbe kihelyezik. A kihelyezés költségeivel növelni kell-e az átépítés költségeit? Az átépítés alatt fel kell-e függeszteni az épület amortizációjának az elszámolását?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a külső térelhatároló falak nem kerülnek lebontásra, nem beszélhetünk részleges selejtezésről. Az épületet részlegesen akkor kell selejtezni (a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés arányos részének kivezetésével), ha az épület legalább egy szintje a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címke:

Vevőnek adott ajándék

Kérdés: Az autókereskedő társaság elvégzi a vevő helyett az új autó üzembe helyezését, amiért külön díjat nem számít fel. Az okmányiroda és a közlekedési felügyelet ragaszkodik ahhoz, hogy a befizető a tulajdonos legyen, így az eredeti befizetési bizonylat, a feladóvevény a vevő nevére szól. A kereskedőcég nem rendelkezik a saját nevére szóló számlával, ezért a befizetett összegeket követelésként mutatja ki. Ezen követelések azonban nem kerülnek kiegyenlítésre, mert az üzembe helyezés a szalon ajándéka. Hogyan történjen a rendezés számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...Abban az esetben, ha a vevő gazdálkodó szervezet, illetve egyéni vállalkozó, az üzembe helyezéssel kapcsolatos költségekkel – az okmányiroda és a közlekedési felügyelet bizonylatai alapján – növelnie kell az új autó bekerülési értékét a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címke:

Könyvelői felelősség

Kérdés: Társaságunk könyvelőirodaként több cég könyvelését, bérszámfejtését, tb-ügyintézését végzi. Minden céggel vállalkozási szerződésünk van, amely szerződés részletesen tartalmazza a megbízó és a vállalkozó/könyvelő kötelezettségeit. A számviteli munkák hibás teljesítéséért a vállalkozó/könyvelő felel, ezért felelősségbiztosítással rendelkezünk. A szerződés szerint a rendelkezésünkre bocsátott bizonylatok alapján történik a könyvelés. Az el nem hozott bizonylatok hiányában bekövetkezett eredményt módosító tényért terheli-e felelősség a könyvelőirodát?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben azt is rögzíteni kell, hogy a megbízó köteles a társaság gazdasági eseményeivel kapcsolatos összes bizonylatot a könyvelőiroda rendelkezésére bocsátani, meghatározva azt is, hogy milyen gyakorisággal és milyen határidővel. Különösen fontos ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
Kapcsolódó címke:

Védőital, természetbeni juttatás, reprezentáció

Kérdés: Rendszeresen vásárolunk ásványvizet, amely a szállítótól bérelt edényzetben az iroda folyosóján van elhelyezve, bárki – külső fél – részére korlátlanul rendelkezésre áll. Védőitalnak, természetbeni juttatásnak, reprezentációnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek.Az Mvt. 61. §-ának c) pontja szerint a munkavállaló jogosult megkövetelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
Kapcsolódó címke:

Végrehajtást kérő által adott előleg

Kérdés: A végrehajtást kérő a kettős könyvvitelt vezető végrehajtó irodának munkadíjra és készkiadásra előleget fizet. Hogyan kell az így kapott összeget könyvelni és elszámolni, amikor a díjjegyzék elkészült?
Részlet a válaszából: […] ...kettős könyvvitelt vezető végrehajtó irodának is a végrehajtást kérő által – bármilyen jogcímen – fizetett előleget a 453. Vevőktől kapott előlegek számlán kell könyvelnie (könyvelési tétel: T 381, 384 – K 453), és mindaddig ezen a számlán kell kimutatnia, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
35
36
37
46