Számítógép adóalap-kedvezménye

Kérdés: Ha egy vállalkozás a számítógépet számlázásra, készletnyilvántartásra, bevallások elkészítésére használja – az egyéb feltételek teljesülése esetén –, érvényesítheti-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...a használatban az üzembe helyezést követően érdemi, bizonyított változás következett be.)A szolgáltatótevékenységet végző könyvelőiroda, mérnöki tevékenységet végző vállalkozás tárgyi eszközei között is lehetnek olyanok, amelyek közvetlenül szolgálják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Ügyfél-azonosítás

Kérdés: Ha a könyvelőiroda több éve folyamatosan könyvel a társaságnak, a pénzmosáshoz kapcsolódó jogszabályok szerinti azonosításhoz kell-e cégkivonatot kérnie ügyfelétől, vagy ez csak új ügyfél esetén kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet azonosítását is el kell végezni. Nem kell az azonosítást ismételten elvégezni, ha a szolgáltató (az adott esetben a könyvelőiroda) az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt egyéb ügylet kapcsán (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Egyéni ügyvéd "átalakulása"

Kérdés: Az egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakulásának milyen számviteli, adózási, adóeljárási szabályai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Ütv. az egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakulásáról nem rendelkezik. Ugyanakkor az Szja-tv. 49/A. §-a hasonló adózási feltételeket ír elő arra az esetre, ha az egyéni ügyvéd belép egy ügyvédi irodába, vagy ügyvédi irodát alapít, és ott folytatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
Részlet a válaszából: […] A kft. helyesen járt el, kivéve a nettó érték kivezetését.A nettó értéket az adott esetben, mivel magánszemélytől bérelt lakóingatlanról van szó, nem terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, hanem természetbeni juttatásként az áfa felszámításával a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A lakás piaci ár alatti értékesítése esetén a piaci ár és az eladási ár különbözete természetbeni juttatásnak minősül, és 44 százalék személyijövedelemadó-kötelezettséget ró a társaságra. Ha a vevők a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülnek (személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Irodaként használt lakás áfája

Kérdés: Társaságunk iroda céljára vásárolt lakást kíván eladni. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Amennyiben az irodának használt lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakásként szerepel, a továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy lehet-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Rezsiköltségek megosztása

Kérdés: Egy irodát két bérlő bérel, a bérleti díjat a bérbeadóval kötött szerződések alapján külön fizetik. A rezsiköltségeket (fűtési díj, áramdíj stb.) megállapodás szerint az egyik bérlő fizeti, mivel az ő nevére jön a számla, de négyzetméter-arányosan továbbszámlázza a másik bérlőre jutó részt. Milyen adómérték alkalmazása helyes a továbbszámlázásnál?
Részlet a válaszából: […] Közüzemi szolgáltatás számlázásánál tipikusan a következő lehetőségek vázolhatók fel:Amennyiben a közüzemi szolgáltatás továbbszámlázásakor külön órával mért fogyasztásról van szó, vagyis a költségáthárítás összege pontosan megfelel a mindenkori tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközök (ideértve a tartalék alkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értékét; a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt – ingatlan használati vagy bérleti jogáról való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

A kontírozás feltüntetése a bizonylaton

Kérdés: Könyvelési irodánk számítógépes könyvelési rendszert használ. Az Szt. szerint a bizonylaton a kontírozást fel kell tüntetni. Megfelel-e ennek a követelménynek az, ha a kontírozást nem a bizonylaton tüntetjük fel, hanem a könyvelési naplón, amit a teljes könyvelési anyag dokumentálásánál szintén kinyomtatnak?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a leírt gyakorlat nem felel meg az Szt. követelményeinek.Az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint: a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kelléke... a könyvelés módjára, az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
1
36
37
38
43