Keresés eredménye

7 találat a megadott jogdíj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Jogdíj vagy felhasználási díj
Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
Részlet a válaszból: […]forgalmazási bevétele arányában határozzák meg. Az összemérés számviteli alapelv követelménye alapján tárgyévi költségként kell elszámolni a kapcsolódóan fizetendő összegeket (így a felhasználási díjat) is. Tekintettel arra, hogy a felhasználási díjat a mérlegkészítés időpontját megelőzően (a mérlegzárás előtt) megállapítják, azt az előállítóval szembeni kötelezettségként kell a tárgyév költségei között elszámolni. (Az előállítónak tárgyévi bevételként kell számláznia, akkor is, ha a számlázás a mérlegfordulónap után történik!) A tárgyévre történő elszámolást mind az előállítónál,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7392
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál
Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)-(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének c), e) vagy s) pontja - vagyis a 2016. június 30-ig hatályos jogdíjfogalom - alapján csökkentette az adózás előtti eredményét a bevallás benyújtásáig hozott döntése alapján, vagy a 2016. január 1-je és 2016. június 30-a közötti időszakban jogosult lett volna az adózás előtti eredményét csökkenteni.A Tao-tv. 29/A. §-ának (30) bekezdése e kedvezmény alkalmazhatóságát a 2016. június 30-ig szerzett, előállított, 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágokra, valamint a 2016. június 30-ig bejelentett immateriális jószágokra korlátozza, kiegészítve azon jószágok körével, amelyekkel kapcsolatban az adózónak 2016. június 30-át követően költsége, ráfordítása merül fel.Mivel a Htv. mindkét rendelkezést felhívja, a két szabály összevetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7344
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja
Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
Részlet a válaszból: […]megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a jelmez, a díszlet és azok terve. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6958
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére
Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver - mivel a saját tulajdonuk - értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Részlet a válaszból: […]tartalmaznia kell, hogy a szoftver másolati példányának eladási árából, értékéből milyen összeget képvisel a jogdíj értéke és az egyéb címen elszámolandó bevétel. A társaságiadó-alap megállapítása során az adózás előtti eredményt a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-ával, legfeljebb [a Tao-tv. 7. §-ának (14) bekezdésében felsorolt jogcímeken érvényesített kedvezményekkel együtt] az adózás előtti nyereség 50%-ával lehet csökkenteni. Más feltétele a levonásnak nincs. A szoftverfejlesztő részére elszámolt bérköltség - amelynek része az év végi jutalom és a személyesen közreműködő tag részére e közreműködésére tekintettel elszámolt összeg is - alapján a bérköltség 10%-a egynegyedének megfelelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3980
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Jogdíj az adóalapnál
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján a tárgyévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. Az előírás hatálybalépése óta a témában több állásfoglalás is megjelent. Minden forrásanyag egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adóalap-csökkentési lehetőség legfontosabb feltétele, hogy a szerzői mű (esetünkben szoftver) értékesítésekor kapott ellenértékből egyértelműen meg kell határozni a jogdíj összegét. A cégünk által könyvvizsgált szoftver-előállító kft. a megrendelőkkel kötött ún. szerzői jogi projektszerződésekben határozta meg, hogy a számlázott ellenérték hány százaléka a szoftver-előállítás díja, ill. hány százalékot képvisel az árban a vagyoni jogok teljes körű átruházása miatti szerzői jogdíj. A kibocsátott értékesítési számlán viszont "egyedi szoftverfejlesztés és jogok átadása" ellenértékeként már egyösszegű díj szerepel. Élhet-e az adóalap-csökkentési lehetőséggel az az adózó, aki a szerzői mű ellenértékét csak a szerzői jogi projektszerződésekben bontotta meg munkadíjra és jogdíjra?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3281
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás
Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3045
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Jogdíj mértéke
Kérdés: Egyik megbízónk számítógépes grafikai tervezéssel foglalkozik. Kibocsátott számláin 74.87.13. SZJ-számmal szerepelteti az elvégzett munkát, amely részben a grafikai tervezés munkadíját, részben pedig az alkotásra vonatkozó szerzői jogdíjat foglalja magában. Könyvvizsgálónk szerint ha a számlában nincs külön megbontva, akkor a számlázott összeg 30 százaléka munkadíj és 70 százaléka szerzői díj. Mivel a szerzői jogdíjra a Tao-tv. kedvezményt állapít meg, nagyon fontos lenne, hogy helyesen könyveljük a jogdíj mértékét.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2263
Kapcsolódó tárgyszavak: