Kapcsolt vállalkozás, közeli hozzátartozók

Kérdés: Az alábbi esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának c) alpontja szerint kapcsolt vállalkozás: az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kereskedelmi képviselet reprezentációs költségei

Kérdés: Társaságunk többek között kereskedelmi képviseleti tevékenységet lát el külföldi kapcsolt vállalkozások részére. Ezen résztevékenység összes költségét havonta számlázzuk a partnercégek felé. A képviseleti tevékenységhez kapcsolódóan jelentős összegű reprezentációs költség merül fel. Ha ezen reprezentációs költségeket jól alátámaszthatóan számlázzuk a külföldi fél részére, akkor cégünk mentesülhet-e a reprezentációt terhelő közterhek megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem mentesülhet.A válasz indokolása előtt a kérdésben leírtakat pontosítani kell. A vonatkozó 1997. évi CXXXII. törvény 26. §-a alapján a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Kapcsolt vállalkozás (tulajdonos és ügyvezető)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha egy egyéni vállalkozó 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának b) alpontja alapján válaszolható meg. E szerint kapcsolt vállalkozás áll fenn egy személy és az adózó között, ha a személy az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elolvasásakor nem igazán lehetett értelmezni a kérdést, mivel a válaszadó nem gondolta, hogy mind a Gt., mind az Szt. előírásai – alapvető kérdésekben – ennyire megsérthetők, mint ami magából a kérdésből következik.A Gt. 316. §-a alapján az egyesülés jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Munkavállalói részvények jutalomként

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdés arra irányul, hogy elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében akarják a jutalmat adni, akkor a juttatáshoz meg kell felelni az Szja-tv. 77/C. §-ában foglalt feltételeknek.Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Vízitársulat megszűnése

Kérdés: Korábban alapított víziközmű-társulatot szeretnénk megszüntetni, mivel nem tudta a szennyvízcsatornázáshoz az anyagi forrást önerőből, illetve pályázati úton megszerezni. Kérem tájékoztatásukat az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli feladatokról, illetve az egyéb szükséges adminisztrációs teendőkről!
Részlet a válaszából: […] A vízitársulatokról a 2009. évi CXLIV. törvény rendelkezik. A törvény szerint a vízitársulat jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetté minősíthető gazdálkodó szervezet, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, sajátos beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Határon átnyúló egyesülés

Kérdés: Határon átnyúló egyesüléskor (a beolvadó cég magyar, az átvevő luxemburgi) hogyan alakul a számviteli, adózási és munkaügyi iratok őrzésének szabálya?
Részlet a válaszából: […] A beolvadással a magyar cég megszűnik. A megszűnés időpontjáig keletkezett iratait a magyar előírások szerint kell őriznie.Az Szt. 169. §-ának (4) bekezdése alapján a megőrzési időn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja a bizonylatok megőrzésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Bejelentett részesedés

Kérdés: Vállalkozásunk alapított egy belföldi székhelyű társaságot, 100 százalékos tulajdonrésszel. Az alapítás szerzett részesedésnek számít-e? Ha a céget 14 hónap után eladja, vonatkozik-e rá a Tao-tv. 7. §-a szerinti adózás előtti eredményt csökkentő jogcím, bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 5. pontja szerint: bejelentett részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Kapcsolt (kapcsolódó) vállalkozás magánszemélyek között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az alábbi két kft., melynek ugyanazon három-három magánszemély a tulajdonosa? A Kft.-ben a három magánszemély tulajdonosi aránya egyenlő. B Kft.-ben 1 fő 57%, 1 fő 28%, 1 fő 15%. Rokoni kapcsolat nincs a magánszemélyek között!
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint – többek között – kapcsolt vállalkozás áll fenn az adózó és más személy között, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés: Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó a Tbj-tv. 5. §-a alapján biztosítottnak minősül.A Tbj-tv. 31. §-ának (1) bekezdése alapján több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egy­idejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
1
14
15
16
30