Utazási bérlet nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyug­díjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?
Részlet a válaszából: […]  Véleményünk szerint a második megoldás tekinthető jogszerűnek.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §(1a) bekezdésének b) pontjában foglalt régi-új szabály szerint a kifizetőtterhelő adó mellett adható juttatásnak minősül– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után

Kérdés:

A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?

Részlet a válaszából: […]   A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (hatályos 2011. 12. 31-ig) 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű, az Szja-tv.-ben meghatározott egyéni vállalkozó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának b) alpontja szerint kapcsoltvállalkozás áll fenn az adózó és azon személy között, amely az adózóban – aPtk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával (Ptk. 685/B. §) – közvetlenülvagy közvetve többségi befolyással rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Bejelentett részesedéshez kapcsolódó veszteség

Kérdés: Társaságunk 2007-ben vásárlás útján tulajdoni részesedést szerzett egy zrt.-ben, amelynek mértéke meghaladta a 30%-ot. Ezt az adóhivatalnak bejelentettük, amely a bejelentést nyilvántartásba vette. A vásárlással egyidejűleg alaptőke-emelést is végrehajtottunk (erről bejelentés nem történt). 2011-ben a meglévő üzletrészünket teljes egészében értékesítettük, jelentős veszteséggel. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének "m" pontja szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan, a befektetés kivezetése miatt, a ráfordításként elszámolt összeg bevételt meghaladó része a társasági adó alapját növeli. A teljes ráfordítástöbblet növeli-e az adóalapot, vagy csak a bejelentett részesedésre eső összeg, az alaptőke-emelésre jutó rész viszont nem (vagyis egy ún. megosztást kell számolnunk és alkalmaznunk)?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének m/b) pontja szerint abejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámoltértékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történőkivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Iskolafenntartó által átadott pénz elszámolása

Kérdés: Iskolánk – nem állami, nem önkormányzati fenntartású – alapfokú művészetoktatási tevékenységet végez. Bevétele állami normatív támogatásból (amit a fenntartó kft. kap, majd átutal) és a tanulók által fizetendő térítési díjból áll. A bevételek nem fedezik a költségeket, a fenntartó biztosítja a működéshez szükséges összeget. A fenntartó által átadott pénzeszközöket hogyan kell könyvelni a kft.-nél és az iskolánál? Mindkét szervezet kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez. (Az iskola egyéb jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, a fenntartó közhasznú nonprofit kft.)
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kezdjük, hogy a gazdasági eseményeket valóstartalmuknak megfelelően kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.Ha az állami normatív támogatást a fenntartó kft. kapja,akkor azt támogatásként a kft.-nél kell egyéb bevételként elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Cégalapítás eladásra

Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a cégalapítás és azalapított cég üzletrészének az eladása függetlenek egymástól, valójában kétgazdasági eseményről van szó.A cégalapítással kapcsolatosan felmerült költségek áfájánaklevonhatóságánál azt kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Pénzforgalmi számla fióktelepnél

Kérdés: Kötelezett-e egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására, azaz kell-e neki belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie? Az Art. 38. §-a alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen!A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországifióktelepeiről az 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezik. A fióktörvény alapjána fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező,gazdálkodási önállósággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […]  Az adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséhez nemszükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A taggyűlés a számviteli törvényszerinti beszámoló elfogadásakor dönthet az adózott eredménynek azosztalékkénti kifizetéséről, ha egyébként az Szt. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Alapítási költség ügyvédi irodánál

Kérdés: Elszámolhatja-e a kezdő ügyvédi iroda alapító okiratának dátuma és az adószámának megállapítása közötti időszakban felmerült költségeit, ráfordításait? Ha igen, akkor a taggal szembeni személyi jellegű ráfordításként adómentesen, vagy anyag jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt nézzük a jogszabályihátteret!Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 67-68. §-aialapján az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda alapítható. Az irodajogi személy. Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] Transzferár-nyilvántartást az egymással kapcsoltvállalkozási viszonyban (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja) lévőtársaságiadó-alanynak kell készíteni, akkor, ha a kapcsolt vállalkozásával(kivéve ha az magánszemély) fennálló szerződés, megállapodás alapján azadóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
1
15
16
17
29