Erdőtelepítés vállalkozásban

Kérdés: A társaság erdőtelepítést végez. A szerződés alapján a telepítésre meghatározott összeget számlázhat, 7 év múlva kell átadni a telepített erdőt. Adott, hogy egyes részfeladatok elvégzéséért a teljes összeg hány százalékát jogosult számlázni. 7 év alatt bármi történik, az a társaság saját kockázata. A munkálatokat részben alvállalkozóval végzi. Mi a helyes számviteli elszámolás? Az erdő jövőbeni tulajdonosa felé előlegszámlát vagy normál számlát kell kiállítani? Időbelileg elhatároljuk a bevételt? Hogyan kezeljük az alvállalkozói számlákat és a saját tevékenység ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a következőkből kell kiindulni.Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyi eszközök között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, így az erdőt is. Ebből következően az erdőtelepítéssel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] A cégtörvény szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a bt. is) és az egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a társaság, az egyéni cég a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.
Részlet a válaszából: […] A választ az illetéktörvény vonatkozó előírásaival kezdjük. Az Itv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az öröklésiilleték-kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. A 7. § szerint az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Kapcsolt vállalkozás, közeli hozzátartozók

Kérdés: Az alábbi esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának c) alpontja szerint kapcsolt vállalkozás: az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kereskedelmi képviselet reprezentációs költségei

Kérdés: Társaságunk többek között kereskedelmi képviseleti tevékenységet lát el külföldi kapcsolt vállalkozások részére. Ezen résztevékenység összes költségét havonta számlázzuk a partnercégek felé. A képviseleti tevékenységhez kapcsolódóan jelentős összegű reprezentációs költség merül fel. Ha ezen reprezentációs költségeket jól alátámaszthatóan számlázzuk a külföldi fél részére, akkor cégünk mentesülhet-e a reprezentációt terhelő közterhek megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem mentesülhet.A válasz indokolása előtt a kérdésben leírtakat pontosítani kell. A vonatkozó 1997. évi CXXXII. törvény 26. §-a alapján a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Kapcsolt vállalkozás (tulajdonos és ügyvezető)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha egy egyéni vállalkozó 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának b) alpontja alapján válaszolható meg. E szerint kapcsolt vállalkozás áll fenn egy személy és az adózó között, ha a személy az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elolvasásakor nem igazán lehetett értelmezni a kérdést, mivel a válaszadó nem gondolta, hogy mind a Gt., mind az Szt. előírásai – alapvető kérdésekben – ennyire megsérthetők, mint ami magából a kérdésből következik.A Gt. 316. §-a alapján az egyesülés jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Munkavállalói részvények jutalomként

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdés arra irányul, hogy elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében akarják a jutalmat adni, akkor a juttatáshoz meg kell felelni az Szja-tv. 77/C. §-ában foglalt feltételeknek.Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Vízitársulat megszűnése

Kérdés: Korábban alapított víziközmű-társulatot szeretnénk megszüntetni, mivel nem tudta a szennyvízcsatornázáshoz az anyagi forrást önerőből, illetve pályázati úton megszerezni. Kérem tájékoztatásukat az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli feladatokról, illetve az egyéb szükséges adminisztrációs teendőkről!
Részlet a válaszából: […] A vízitársulatokról a 2009. évi CXLIV. törvény rendelkezik. A törvény szerint a vízitársulat jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetté minősíthető gazdálkodó szervezet, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, sajátos beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Határon átnyúló egyesülés

Kérdés: Határon átnyúló egyesüléskor (a beolvadó cég magyar, az átvevő luxemburgi) hogyan alakul a számviteli, adózási és munkaügyi iratok őrzésének szabálya?
Részlet a válaszából: […] A beolvadással a magyar cég megszűnik. A megszűnés időpontjáig keletkezett iratait a magyar előírások szerint kell őriznie.Az Szt. 169. §-ának (4) bekezdése alapján a megőrzési időn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja a bizonylatok megőrzésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
1
13
14
15
29