Találati lista:
161. cikk / 300 Közhasznú nonprofit kft. szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?
162. cikk / 300 Helyi adó alanyai – vállalkozó
Kérdés: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a törvény alkalmazásában adóalany a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A Htv. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó. A Htv. 52. §-ának 26. pontja határozza meg a vállalkozó fogalmát, de ennek a felsorolásából – értelmezésem szerint – kimaradtak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Jól értelmezem?
163. cikk / 300 Utazási bérlet nyugdíjas munkavállalónak
Kérdés: Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyugdíjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?
164. cikk / 300 Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után
Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?
165. cikk / 300 Nyilvántartás a szokásos piaci árról
Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?
166. cikk / 300 Bejelentett részesedéshez kapcsolódó veszteség
Kérdés: Társaságunk 2007-ben vásárlás útján tulajdoni részesedést szerzett egy zrt.-ben, amelynek mértéke meghaladta a 30%-ot. Ezt az adóhivatalnak bejelentettük, amely a bejelentést nyilvántartásba vette. A vásárlással egyidejűleg alaptőke-emelést is végrehajtottunk (erről bejelentés nem történt). 2011-ben a meglévő üzletrészünket teljes egészében értékesítettük, jelentős veszteséggel. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének "m" pontja szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan, a befektetés kivezetése miatt, a ráfordításként elszámolt összeg bevételt meghaladó része a társasági adó alapját növeli. A teljes ráfordítástöbblet növeli-e az adóalapot, vagy csak a bejelentett részesedésre eső összeg, az alaptőke-emelésre jutó rész viszont nem (vagyis egy ún. megosztást kell számolnunk és alkalmaznunk)?
167. cikk / 300 Iskolafenntartó által átadott pénz elszámolása
Kérdés: Iskolánk – nem állami, nem önkormányzati fenntartású – alapfokú művészetoktatási tevékenységet végez. Bevétele állami normatív támogatásból (amit a fenntartó kft. kap, majd átutal) és a tanulók által fizetendő térítési díjból áll. A bevételek nem fedezik a költségeket, a fenntartó biztosítja a működéshez szükséges összeget. A fenntartó által átadott pénzeszközöket hogyan kell könyvelni a kft.-nél és az iskolánál? Mindkét szervezet kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez. (Az iskola egyéb jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, a fenntartó közhasznú nonprofit kft.)
168. cikk / 300 Cégalapítás eladásra
Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?
169. cikk / 300 Pénzforgalmi számla fióktelepnél
Kérdés: Kötelezett-e egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására, azaz kell-e neki belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie? Az Art. 38. §-a alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.
170. cikk / 300 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalékelőleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
