369 cikk rendezése:
1. cikk / 369 Tartós részesedés, tartós követelés apportálása
Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?
2. cikk / 369 Kapcsolt vállalkozás bizalmi vagyonkezelésnél
Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján mind a vagyonrendelők, mind a kedvezményezettek magánszemélyek. A vagyonkezeléssel megbízott gazdasági társaság (továbbiakban Vagyonkezelő) tulajdonos/ügyvezetője egy magánszemély, aki egyben mint vagyonrendelő, és mint kedvezményezett is érintett a bizalmi vagyonkezelési szerződés konstrukciójában. A Vagyonkezelő társaság másik (önálló) ügyvezetője a tulajdonos/ügyvezető gyermeke. A Vagyonkezelő társaság kezelésében lévő vagyontömeg (továbbiakban: Vagyontömeg) egy társaságot alapít (továbbiakban Társaság). A Társaság ügyvezetője ugyanaz a gyermek, mint a Vagyonkezelő társaságban. A Társaság a tevékenység végzését a tulajdonos (Vagyontömeg) által kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönből finanszírozza.
Jól gondoljuk-e, hogy:
1. Fentiek alapján egyértelmű, hogy kölcsönösen fennáll a kapcsolt viszony (Tao-tv. 4. § 23. pontja alapján) a Vagyonkezelő, a Vagyontömeg és a Társaság között?
2. Ha az 1. pont szerinti kapcsolt viszony fennáll, akkor alkalmazható a kamatmentes tagi kölcsön vonatkozásában a Tao-tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat, amely a tagi kölcsön „piaci ár” alapján megállapított kamatösszegéről akként rendelkezik, hogy az abban meghatározott összeggel a Társaság az adóalapját csökkenti, míg a Vagyontömeg ugyanezzel az összeggel növeli?
3. A Vagyontömegnek az adóévben fenti tagi kölcsönön kívül csak egyéb értékpapírokból, banki betétekből származott bevétele, ezért a Tao-tv. 20. § (b) pontja alapján nem kell az adót megfizetnie a fenti tagi kölcsön (mint követelés) kapcsán a 2. pont szerinti nyilatkozata alapján.
Jól gondoljuk-e, hogy:
1. Fentiek alapján egyértelmű, hogy kölcsönösen fennáll a kapcsolt viszony (Tao-tv. 4. § 23. pontja alapján) a Vagyonkezelő, a Vagyontömeg és a Társaság között?
2. Ha az 1. pont szerinti kapcsolt viszony fennáll, akkor alkalmazható a kamatmentes tagi kölcsön vonatkozásában a Tao-tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat, amely a tagi kölcsön „piaci ár” alapján megállapított kamatösszegéről akként rendelkezik, hogy az abban meghatározott összeggel a Társaság az adóalapját csökkenti, míg a Vagyontömeg ugyanezzel az összeggel növeli?
3. A Vagyontömegnek az adóévben fenti tagi kölcsönön kívül csak egyéb értékpapírokból, banki betétekből származott bevétele, ezért a Tao-tv. 20. § (b) pontja alapján nem kell az adót megfizetnie a fenti tagi kölcsön (mint követelés) kapcsán a 2. pont szerinti nyilatkozata alapján.
3. cikk / 369 Mérlegfordulónap beolvadáskor (kiva)
Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) egyesülésben, konkrétan beolvadásban érintett. A társaság, amelybe beolvadnak, a kivatörvény hatálya alá tartozik. Az átalakulás könyv szerinti értéken valósul meg. A társaság kérésére a cégbíróság már bejegyezte az átalakulást, az erről szóló végzést a társaságnak megküldte. Az átalakulás napja 2024. 12. 31., az „új” társaság létrejötte 2025. 01. 01. Figyelemmel a módosított jogszabályokra: ki kell-e lépnie a társaságnak a kiva hatálya alól? Ha igen, milyen nappal: 2024. 12. 30. vagy 2024. 12. 31.? Ha 2024. 12. 30. nappal kell kilépnie, akkor erre a fordulónapra kell-e beszámolót készítenie, letétbe helyeznie és közzétennie? Ha igen, mi van a 12. 31. nappal? Kell-e az egy napra mint adóévre ismételten beszámolót készíteni, közzétenni? Ez az egy nap taós lesz-e, vagy választás esetén ez is lehet kivás? Az érintett cég átalakulási vagyonmérlegének a könyvvizsgálója vagyok, ebből a szempontból fontos számomra az egyértelmű eljárási szabály és annak alkalmazása. Sajnos nem egyformán értelmezzük az ügyvezetéssel az érintett jogszabályokat a leírt esetre vonatkozóan.
4. cikk / 369 Részvények vásárlása részletfizetéssel
Kérdés: A kft. megvásárolja a zrt. 14%-os sajátrészvény-csomagját. A két cég az ügylet előtt a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a zrt.-ben is rendelkeznek nem jelentős összegű részesedéssel az adásvétel időpontjában. Az adásvételi szerződés szerint a vételárba a felek beszámítják a két cég között fennálló kölcsönök és kamatainak az adásvételi szerződés megkötése napjáig fennálló tőke- és kamatösszegét, a fennmaradó vételár megfizetésére a felek résztörlesztéseket határoznak meg 2028. december 31. napján ütemezetten, konkrét dátumokat az egyes részletfizetések időpontjaként. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó zrt. tulajdon-jogfenntartással nem él a részletfizetések miatt. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint a részvények tulajdonjoga és az azon alapuló minden más jogosultság a részvényeknek a vevő értékpapírszámláján történő jóváírásával átszáll a vevőre, míg a részvényesi jogok gyakorlásához a részvénykönyvi bejegyzés szükséges. A részvények transzferálása és a részvénykönyvi bejegyzés 2024. december hónapban megtörtént. A 2024. évi mérlegben szerepelhet-e az értékesítés teljes összegben mindkét cégnél, vagy csak a beszámított kölcsön tőke- és kamatösszegében szerepelhet a két cég mérlegében, mivel 2024-ben pénzügyileg csak ezen tételek lettek rendezve?
5. cikk / 369 Kapcsolt vállalkozások kkv-besorolása
Kérdés: Az alábbi vállalkozások kapcsoltságának témakörében szeretnék segítséget kérni a kkv-besoroláshoz. „A” belföldi gazdasági társaság és „B” más EU-s országban lévő gazdasági társaság tulajdonosa ugyanazon magánszemély, a két vállalkozás a kkv-törvény értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül (tevékenységüket egy szomszédos piacon folytatják), mindkét vállalkozás asztalosipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik más gazdasági társaságok részére. A vállalkozások külön-külön és együtt is beleférnek a kkv-vállalkozások kategóriájába a kkv-törvény alapján.
„B” vállalkozás megvásárol egy „C” vállalkozást (100%-os tulajdoni részesedés keletkezik), mely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a „C” vállalkozás létszáma eléri a 250 főt, így ezen vállalkozás már nem minősül kkv-nak önmagában sem.
„C” vállalkozás tevékenysége szomszédos piacnak minősül?
„A”, „B”, „C” vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a kkv-törvény értelmében, illetőleg „A” vállalkozás elveszíti-e kkv-minősítését azáltal, hogy a „B” vállalkozás felvásárolja „C” vállalkozást? Illetőleg, amennyiben esetleg „A” vállalkozás elveszíti a felvásárlás miatt a kkv-minősítését, akkor mely dátumtól veszíti el (kétéves szabály, hogy érvényes a besorolás megállapításánál), mely évtől nem minősül kkv-vállalkozásnak?
„B” vállalkozás megvásárol egy „C” vállalkozást (100%-os tulajdoni részesedés keletkezik), mely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a „C” vállalkozás létszáma eléri a 250 főt, így ezen vállalkozás már nem minősül kkv-nak önmagában sem.
„C” vállalkozás tevékenysége szomszédos piacnak minősül?
„A”, „B”, „C” vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a kkv-törvény értelmében, illetőleg „A” vállalkozás elveszíti-e kkv-minősítését azáltal, hogy a „B” vállalkozás felvásárolja „C” vállalkozást? Illetőleg, amennyiben esetleg „A” vállalkozás elveszíti a felvásárlás miatt a kkv-minősítését, akkor mely dátumtól veszíti el (kétéves szabály, hogy érvényes a besorolás megállapításánál), mely évtől nem minősül kkv-vállalkozásnak?
6. cikk / 369 Kivás kisvállalkozásnál többségitulajdonos-váltás
Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.
7. cikk / 369 Behajthatatlan követelés vagy értékvesztés visszaírása
Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?
8. cikk / 369 Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések
Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
9. cikk / 369 Transzferár-dokumentáció készítése
Kérdés: Ha van egy kft., mely elkészítteti a saját és más cégek (akikkel kapcsolt vállalkozásban állnak – ugyanaz a tulajdonosi és ügyvezetői kör, sok-sok ügyletet számláznak egymás között) transzferár-dokumentációit (ezzel a készítővel folyamatosan lesz üzleti kapcsolata, hiszen minden évben kötelezett ő is, és a többi cég is a transzferár-nyilvántartásra), akkor a kft. – aki egyben a megrendelő is – esetében, amikor továbbszámlázza a készítő cég szolgáltatásának nem kis összegű díját a többi cége felé, akkor ugyebár közvetített szolgáltatás valósul meg, de mivel rendszeresen lesz ez az ügylet, dokumentálás, továbbszámlázás, akkor fel kell vennie a TEÁOR-számot? Szerintem igen, mert nem egyszeri, egyedi szolgáltatásról van szó, hanem rendszeres „igény” kielégítéséről, szolgáltatásnyújtásról, hiszen folyamatosan dolgozik a ténylegesen készítő cég, számlázza is a díjait a kft. felé, aki pedig ezeket továbbszámlázza. Úgy gondolom, hogy rendszeres bevétele lesz belőle, kell TEÁOR-szám, ráadásul szerződések is kellenek (külön-külön) a kapcsolt cégek között (megbízták a kft.-t, hogy ezt a nyilvántartási kötelezettséget ő intézze el), már csak az IPA miatt is, hogy a közv. szolg. megállja a helyét. Véleményem szerint a készítő cég nem akar 10 kft. felé számlázni, szerződni, ezért is kényszerül a fő megrendelő kft. többfelé számlázni és szerződni, azaz átterhelte az „adminisztrációt”.
10. cikk / 369 Ingatlan értékesítése a munkavállalónak
Kérdés:
Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?
