383 talált cikk a kapcsolt vállalkozás kifejezésre

Kérdés: A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy szolgáltatást magasabb összegben vásárolunk meg, mint amennyiért azt tovább tudjuk számlázni? Konkrétan: ha a bejövő számla értéke meghaladja a továbbszámlázott összeget, akkor a hipaalap csökkentéseként csak a ténylegesen továbbszámlázott (változatlan formában továbbított) rész vehető figyelembe? Könyvelés szempontjából csak a továbbszámlázott értéknek megfelelő összeget kellene közvetített szolgáltatásként kimutatni a ráfordítások között, a maradékot pedig igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni? Van erről valamilyen hivatalos, írásos forrás (jogszabály, NAV-állásfoglalás), amely ezt a gyakorlatot egyértelműen alátámasztja?

Kérdés: A Számviteli Levelek 523. számában (2025. 04. 10.) a 9874. sorszám alatt megjelent kérdésre adott válaszban leírt lehetőségek közül, ha a „B” cég kiegyenlíti „A” cég kötelezettségeit a válaszban leírt módon, a Tao-tv. szerint növelő és csökkentő korrekciókon kívül más teendő nincs? A válaszban utaltak arra, hogy a tartozásátvállalás következményei a végleges pénzeszközátadással megegyeznek. Ez mit jelent pontosan ebben az esetben?

Kérdés: Kft.-nk („A” cég) tulajdonosa egy másik kft.-nek („B” cég). A „B” cégnél rendelkezésre álló közel 40 millió forintot fel lehet adómentesen használni „A” cégben? Pl. szállítói kötelezettségek vagy adókötelezettség kiegyenlítésére? „B” cég nem szeretne kölcsönt nyújtani. Milyen egyéb lehetőségei vannak adómentesen a pénz kihelyezésére, és „B” cégnek a gazdasági tevékenysége során való felhasználására? Ha ez nem lehetséges, milyen adókötelezettség terheli „A” és „B” céget a fenti kötelezettségek kifizetésekor?

Kérdés: Cégünk 100%-os leányvállalat. Abban az esetben, ha az ügyvezető megbízással látja el az ügyvezetői teendőket, és díjazást nem kap, transzferár szempontjából van ezzel teendőnk? Munkaviszonya az anyavállalatnál van. 2025. februárig munkaviszony keretében, munkabérrel volt betöltve ez a pozíció.

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján mind a vagyonrendelők, mind a kedvezményezettek magánszemélyek. A vagyonkezeléssel megbízott gazdasági társaság (továbbiakban Vagyonkezelő) tulajdonos/ügyvezetője egy magánszemély, aki egyben mint vagyonrendelő, és mint kedvezményezett is érintett a bizalmi vagyonkezelési szerződés konstrukciójában. A Vagyonkezelő társaság másik (önálló) ügyvezetője a tulajdonos/ügyvezető gyermeke. A Vagyonkezelő társaság kezelésében lévő vagyontömeg (továbbiakban: Vagyontömeg) egy társaságot alapít (továbbiakban Társaság). A Társaság ügyvezetője ugyanaz a gyermek, mint a Vagyonkezelő társaságban. A Társaság a tevékenység végzését a tulajdonos (Vagyontömeg) által kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönből finanszírozza.
Jól gondoljuk-e, hogy:
1. Fentiek alapján egyértelmű, hogy kölcsönösen fennáll a kapcsolt viszony (Tao-tv. 4. § 23. pontja alapján) a Vagyonkezelő, a Vagyontömeg és a Társaság között?
2. Ha az 1. pont szerinti kapcsolt viszony fennáll, akkor alkalmazható a kamatmentes tagi kölcsön vonatkozásában a Tao-tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat, amely a tagi kölcsön „piaci ár” alapján megállapított kamatösszegéről akként rendelkezik, hogy az abban meghatározott összeggel a Társaság az adóalapját csökkenti, míg a Vagyontömeg ugyanezzel az összeggel növeli?
3. A Vagyontömegnek az adóévben fenti tagi kölcsönön kívül csak egyéb értékpapírokból, banki betétekből származott bevétele, ezért a Tao-tv. 20. § (b) pontja alapján nem kell az adót megfizetnie a fenti tagi kölcsön (mint követelés) kapcsán a 2. pont szerinti nyilatkozata alapján.

Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) egyesülésben, konkrétan beolvadásban érintett. A társaság, amelybe beolvadnak, a kivatörvény hatálya alá tartozik. Az átalakulás könyv szerinti értéken valósul meg. A társaság kérésére a cégbíróság már bejegyezte az átalakulást, az erről szóló végzést a társaságnak megküldte. Az átalakulás napja 2024. 12. 31., az „új” társaság létrejötte 2025. 01. 01. Figyelemmel a módosított jogszabályokra: ki kell-e lépnie a társaságnak a kiva hatálya alól? Ha igen, milyen nappal: 2024. 12. 30. vagy 2024. 12. 31.? Ha 2024. 12. 30. nappal kell kilépnie, akkor erre a fordulónapra kell-e beszámolót készítenie, letétbe helyeznie és közzétennie? Ha igen, mi van a 12. 31. nappal? Kell-e az egy napra mint adóévre ismételten beszámolót készíteni, közzétenni? Ez az egy nap taós lesz-e, vagy választás esetén ez is lehet kivás? Az érintett cég átalakulási vagyonmérlegének a könyvvizsgálója vagyok, ebből a szempontból fontos számomra az egyértelmű eljárási szabály és annak alkalmazása. Sajnos nem egyformán értelmezzük az ügyvezetéssel az érintett jogszabályokat a leírt esetre vonatkozóan.

Kérdés: A kft. megvásárolja a zrt. 14%-os sajátrészvény-csomagját. A két cég az ügylet előtt a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a zrt.-ben is rendelkeznek nem jelentős összegű részesedéssel az adásvétel időpontjában. Az adásvételi szerződés szerint a vételárba a felek beszámítják a két cég között fennálló kölcsönök és kamatainak az adásvételi szerződés megkötése napjáig fennálló tőke- és kamatösszegét, a fennmaradó vételár megfizetésére a felek résztörlesztéseket határoznak meg 2028. december 31. napján ütemezetten, konkrét dátumokat az egyes részletfizetések időpontjaként. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó zrt. tulajdon-jogfenntartással nem él a részletfizetések miatt. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint a részvények tulajdonjoga és az azon alapuló minden más jogosultság a részvényeknek a vevő értékpapírszámláján történő jóváírásával átszáll a vevőre, míg a részvényesi jogok gyakorlásához a részvénykönyvi bejegyzés szükséges. A részvények transzferálása és a részvénykönyvi bejegyzés 2024. december hónapban megtörtént. A 2024. évi mérlegben szerepelhet-e az értékesítés teljes összegben mindkét cégnél, vagy csak a beszámított kölcsön tőke- és kamatösszegében szerepelhet a két cég mérlegében, mivel 2024-ben pénzügyileg csak ezen tételek lettek rendezve?

Kérdés: Az alábbi vállalkozások kapcsoltságának témakörében szeretnék segítséget kérni a kkv-besoroláshoz. „A” belföldi gazdasági társaság és „B” más EU-s országban lévő gazdasági társaság tulajdonosa ugyanazon magánszemély, a két vállalkozás a kkv-törvény értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül (tevékenységüket egy szomszédos piacon folytatják), mindkét vállalkozás asztalosipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik más gazdasági társaságok részére. A vállalkozások külön-külön és együtt is beleférnek a kkv-vállalkozások kategóriájába a kkv-törvény alapján.
„B” vállalkozás megvásárol egy „C” vállalkozást (100%-os tulajdoni részesedés keletkezik), mely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a „C” vállalkozás létszáma eléri a 250 főt, így ezen vállalkozás már nem minősül kkv-nak önmagában sem.
„C” vállalkozás tevékenysége szomszédos piacnak minősül?
„A”, „B”, „C” vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a kkv-törvény értelmében, illetőleg „A” vállalkozás elveszíti-e kkv-minősítését azáltal, hogy a „B” vállalkozás felvásárolja „C” vállalkozást? Illetőleg, amennyiben esetleg „A” vállalkozás elveszíti a felvásárlás miatt a kkv-minősítését, akkor mely dátumtól veszíti el (kétéves szabály, hogy érvényes a besorolás megállapításánál), mely évtől nem minősül kkv-vállalkozásnak?

Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.