363 cikk rendezése:
101. cikk / 363 Haszonélvezeti jog ingatlanon
Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
102. cikk / 363 Kapcsolt vállalkozás (adózás, számvitel)
Kérdés: Vállalkozásunk szeretné felülvizsgálni a könyveiben és a NAV-nál bejelentett kapcsolt vállalkozásait, valamint a jelenleg hatályos számviteli törvénynek megfelelően a részesedések besorolását. A mellékelt társaságcsoporti felépítés alapján szeretném a segítségüket kérni az "A" cég kapcsolt vállalkozási viszonyainak meghatározásában. A táblázat alapján mely vállalkozások minősülnek az "A" cég kapcsolt vállalkozásainak az Szt. és melyek a Tao-tv. előírásai szerint? Az "A" cég, valamint a többi cég is Magyarországon bejegyzett. "A" cég leányvállalata a "B" cégnek. Az "A" cégnek minden társasággal van gazdasági kapcsolata. A szavazati jogok az "F" és az "N" cég esetében térnek el a részesedések mértékétől. XX és YY magánszemélyek testvérek, ZZ magánszemély pedig az édesanyjuk. A "D" cég esetében a XX magánszemély családja (feleség, fia, lánya) is tulajdonos. Kérem, szíveskedjenek rövid szöveges indoklással (esetleg számítással is), alátámasztani az "A" cég kapcsolati viszonyát a többi céggel, hogy a jövőben a kapcsolati viszonyokat ez alapján be tudjuk sorolni!
103. cikk / 363 Konzorciumban részt vevők közötti elszámolás
Kérdés: Két magyarországi székhelyű építőipari társaság konzorciumot hozott létre, amely konzorcium vállalkozási szerződést kötött egy harmadik féllel, mint megrendelővel önálló vízellátó rendszer generálkivitelezői munkáinak elvégzésére. A konzorciumi tagok a kivitelezői szerződés szerint vállalt szolgáltatás ellenértékét külön-külön számlázzák. A konzorciumi megállapodás alapján a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan a konzorcium tagjai úgy állapodtak meg, hogy a szolgáltatásból eredő költségeket is a megrendelő felé történő kiszámlázás arányában viselik. A konzorciumi tagok között történő elszámolás során (eredménymegosztás) egymás számára ellenszolgáltatást nem nyújtanak. Hogyan kell ezt az ügyletet elszámolni? Milyen bizonylatot kell kiállítani? Milyen áfát kell felszámítani?
104. cikk / 363 Arab számmal jelzett tételek összevonása
Kérdés: Az Szt. 22. §-ának (3) bekezdése szerint a mérleg arab számmal jelzett tételei összevonhatók, ha az összevonás nem sérti a feltételeket. Ebben az értelmezésben összevonható-e a Szállítók és a Fizetendő adó/Rövid lejáratú kötelezettség sor a mérlegben Szállítók címen?
105. cikk / 363 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
106. cikk / 363 Kölcsön szokásos piaci kamata
Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
107. cikk / 363 Szokásos piaci ár
Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
108. cikk / 363 Kapcsolt vállalkozás (férj-feleség és gyerekek)
Kérdés: Kapcsolt vállalkozási státusz megítéléséhez kérem segítségüket. "P" társaságban 70-30%-ban tulajdonos egy házaspár, "R" társaságban 15%-ban tulajdonos "P" társaság és 85%-ban tulajdonos "K" társaság. "K" társaságban 100%-ban ugyanazon család a tulajdonos, mint "P"-ben (férj-feleség és két gyerek). "P" és "R" között rendszeres, üzletszerű kapcsolat áll fenn. "V" társaságban 50%-os tulajdonos "P" társaság. "K" és "V" üzleti kapcsolatban áll.
109. cikk / 363 Közszolgáltatás ingyenesen
Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?
110. cikk / 363 Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt
Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
