378 talált cikk a kapcsolt vállalkozás kifejezésre

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?

Kérdés: X magánszemélynek 60%, Y magánszemélynek pedig 40% tulajdonrésze van A kft.-ben. X magánszemélynek 30%, Y magánszemélynek 20%, A kft.-nek pedig 50% tulajdonrésze van B kft.-ben. B kft. ügyvezetője X magánszemély. B kft.-nek 80%, Z magánszemélynek 20% tulajdonrésze van C kft.-ben. B kft.-nek 90% tulajdonrésze van D zrt.-ben. A D zrt. fennmaradó 10%-át külső társaság birtokolja. B kft.-nek 25%, D zrt.-nek pedig 56% tulajdonrésze van E kft.-ben. A fennmaradó 19% több külső társaság és magánszemély tulajdonában van. X magánszemélynek 75%, X magánszemély gyermekének pedig 25% tulajdonrésze van F kft.-ben. F kft. ügyvezetője X magánszemély. A szavazati jogok egyezőek a tulajdoni aránnyal. A Tao-tv. szerint mely társaságok minősülnek egymással kapcsolt vállalkozásnak? (Például: D zrt. és F kft., vagy A kft. és E kft. kapcsoltak egymással?)

Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?

Kérdés: Vállalkozásunk követelést vásárolt névérték (100 egység) alatt 20 egységért. Ezt a 36. számlacsoportban könyveltük, a különbözetet (80 egységet) a 0. Számlaosztályban vettük nyilvántartásba. A követelés megtérüléseként egy ingatlant vettünk át a kötelezettől 80 egységben. Az ingatlan vételárával szemben kivezettük a nyilvántartott követelést (20 egységet). Az ingatlan vételára és a nyilvántartott követelés közötti különbözetet (60 egység) a szállítóval szemben a 97. számlacsoportban könyveltük. A 0. Számlaosztályban nyilvántartott követelésünket (20 egység) elengedtük. A követeléssel tartozó vállalkozás kapcsolt vállalkozás. Helyes-e az ingatlanvásárlás kiegyenlítésének könyvelése? Az elengedett követelés (20 egység) könyvelése megjelenik-e a könyvelésben? Van-e társaságiadó-vonzata?

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 4.27. pontjának alkalmazásában kérem állásfoglalásukat. Milyen szolgáltatások tekinthetőek adómentesen kifizethetőnek? Szálláshely-szolgáltatás, útiköltség (külföldi, belföldi, reptéri transzfer), étkezés (vendéglátóhelyen elfogyasztva vagy saját elkészítésben, amikor alapanyagot vásárolnak: hús, cukor, kenyér, tea, sütemények), ajándékvásárlás (pl. könyv, érem, desszert), ezek kifizetése esetén érvényesíthető-e az adómentesség? Pályázatban részt vevő saját dolgozóink fenti költségei adómentesnek tekinthetőek-e? Ki tekinthető független félnek? Mikor minősül a szolgáltatás a magánszemély tevékenysége ellenértékének?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?

Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 51%
– H magánszemély 25%
– Más Kft. 20%
– K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 31,9%
– H magánszemély 26,9%
– N magánszemély 20,2%
– Nagy Kft. 19,2%
– H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.

Kérdés: Egy kft. nagy összegű, nem hitelintézet felé fennálló, cégcsoporton belüli kölcsöntartozással rendelkezik. A saját tőke negatív. A fennálló kölcsöntartozás után jelentős összegű kamatot fizet minden évben. A kft. rendelkezik egy kölcsönköveteléssel is, amely szintén egy kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A kölcsönkövetelés után kamatbevétele keletkezik. A kft. adótanácsadója szerint az alultőkésítés miatt csupán a kamatráfordítás és a kamatbevétel különbségével kell megnövelnünk az adóalapot. Mi ezt a törvényből nem tudjuk levezetni. Véleményünk szerint a kölcsönkövetelést csak a kötelezettségállomány számítása során vehetnénk figyelembe (ez viszont a negatív saját tőke miatt nem érinti az alultőkésítés eredményét), az alultőkésítés alapját jelentő fizetett kamat összegét pedig nem csökkenthetjük a kapott kamatok összegével. Melyik értelmezés a helyes?

Kérdés: Fennáll-e a kapcsolt viszony a 2013. évi V. tv. értelmező rendelkezések 8:2. § (3)–(4) pontjainak megfelelően, az alábbi esetben?
1. A B cég dolgozói teljes egészében A cég alkalmazottai voltak.
2. A B cég kizárólag A cég részére teljesít szolgáltatásokat.
3. A B cégben levő tagok, tulajdonosok, ügyvezetők nem tulajdonosok, tagok, illetve ügyvezetők A cégben.