Arab számmal jelzett tételek összevonása

Kérdés: Az Szt. 22. §-ának (3) bekezdése szerint a mérleg arab számmal jelzett tételei összevonhatók, ha az összevonás nem sérti a feltételeket. Ebben az értelmezésben összevonható-e a Szállítók és a Fizetendő adó/Rövid lejáratú kötelezettség sor a mérlegben Szállítók címen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az összevonással kapcsolatos alapvető követelmény, hogy az segítse elő a világosság elvének az érvényesülését. A kérdésben rögzített értelmezés azonban nem tenné áttekinthetőbbé a mérleget. Ha a társaságnak nincs kapcsolt vállalkozással szemben rövid lejáratú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós irányelvek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Kölcsön szokásos piaci kamata

Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem helyes a szokásos kamat meghatározása. Egyrészt nem betéti kamatot, hanem a kölcsön kamatát kell meghatározni, másrészt az bizton állítható, hogy független félnek pénzügyi intézmény nem nyújt a jegybanki alapkamaton kölcsönt. A szokásos piaci ár meghatározásának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szokásos piaci ár

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bérleti díjban a kapcsolt felek is szabadon állapodnak meg. Ha a bérleten kívül más szolgáltatást is nyújt a bérbeadó (például az anyagmozgatáshoz munkaerőt), akkor e szolgáltatás díjában is meg kell állapodniuk. Az külön kérdés, hogy a megállapodás szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás (férj-feleség és gyerekek)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási státusz megítéléséhez kérem segítségüket. "P" társaságban 70-30%-ban tulajdonos egy házaspár, "R" társaságban 15%-ban tulajdonos "P" társaság és 85%-ban tulajdonos "K" társaság. "K" társaságban 100%-ban ugyanazon család a tulajdonos, mint "P"-ben (férj-feleség és két gyerek). "P" és "R" között rendszeres, üzletszerű kapcsolat áll fenn. "V" társaságban 50%-os tulajdonos "P" társaság. "K" és "V" üzleti kapcsolatban áll.
Részlet az állásfoglalásából: […] "P" és "R" társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mivel a társaságban a házaspár közvetlenül, "R" társaságban pedig közvetve többségi befolyással rendelkezik."K" és "V" társaság nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, feltéve hogy a részesedésekkel azonos a szavazati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Közszolgáltatás ingyenesen

Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező – sajnálatos módon – nem nevesítette, hogy a kérdésben milyen közszolgáltatásról van szó. A közszolgáltatás jellemzően – a kérdéshez kapcsolódóan – a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat foglalja magában, és az önkormányzat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdés szerinti szerződés nehezen értelmezhető: piaci ár alatt értékesíteni az ingatlant azért, hogy a vevő az ingatlan kétévi hasznát az eladónak átengedje. Ha a vevők kapnák az egyébként őket megillető bérleti díjat, akkor az így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás magánszemély tulajdonosa

Kérdés: Egy magánszemély 100%-os tulajdonosa A Kft.-nek. A Kft. 30%-os hányaddal rendelkezik B Kft.-ben. B Kft. másik tulajdonosa 70%-os tulajdoni hányaddal a magánszemély testvére. A és B Kft. kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy igen, ugyanis mind a két kft.-ben többségi befolyással rendelkezik a magánszemély tulajdonos, és A Kft. magánszemély tulajdonosa és B Kft. magánszemély tulajdonosa a Ptk. szerint közeli hozzátartozók [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 28.

Kapcsolt vagy társult vállalkozás

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet, amelynek árbevétele 300 millió forint alatt van évente, 94%-ban tulajdonosa egy kft.-nek, amelynek éves árbevétele 5 millió forint alatt van. A kft. a szövetkezetnek gépet ad bérbe. A szövetkezet készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, és az új számviteli elő­írások szerint kapcsolt vagy társult vállalkozásnak minősül-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a kapcsolt vagy társult vállalkozássá minősítés független attól, hogy milyen összegű éves árbevétele van.A kérdésben szereplő adatok alapján a mezőgazdasági szövetkezet anyavállalatnak, a kft. pedig leányvállalatnak minősül, a 94%-os...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás egyéni vállalkozóval?

Kérdés: A kft.-ben három ügyvezető van, akik önállóan jegyzik a céget. Közülük az egyiknek egyéni vállalkozása is van, aki szerződéses és számlázási kapcsolatban áll a kft.-vel. Tulajdoni hányada a cégben 16%. Az ő egyéni vállalkozása a kft.-vel kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, és a kft.-nél a kiva 500 milliós bevételi határánál kell-e számolni az ő egyéni vállalkozási bevételével?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. előírása szerint – többek között – kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Az egyéni vállalkozó üzletszerű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
13
14
15
…
39