Kártérítés továbbhárítása

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a fizetendő, fizetett kártérítés nemhatárolható el!A kft.-nek a jogerős bírósági határozattal megállapítottkártérítést 2004-ben könyvelnie kellett. [Megjegyzendő: valószínű, hogy akártérítést kiváltó ok nem 2004-ben következett be. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatások

Kérdés: Munkavállalónk üzemi baleset következtében elhunyt. Özvegyének megállapodás alapján egyszeri kifizetésként nem vagyoni kártérítést (a szomorú esemény feldolgozásához), költségtérítést (telefonköltség, ház körüli munkák stb.), dologi kártérítést (ruházat stb.), havi rendszerességű kifizetéssel az elmaradt jövedelem jogcímen fizetünk. A kifizetés elszámolása az Szt. szerint minek minősül? Személyi jellegű kifizetésnek vagy egyéb ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] ...elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett azonjuttatásokat, amelyek akár kártérítés, akár költségtérítés címén kerültekkifizetésre, az Szt. 79. §-ának (3) bekezdése alapján személyi jellegű egyébkifizetésként kell elszámolni. Személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Elmaradt haszon elszámolása

Kérdés: "A" cég elmaradt haszon címén – jogerőre emelkedett bírósági határozat alapján – köteles kártérítést fizetni "B" cégnek. Az "A" cég a neki felszámított áfát levonhatja-e, illetve visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz először tisztázni kell, hogy az "A" cégnek azelmaradt haszon címén, vagy kártérítés címén, vagy az elmaradt haszon miattikártérítés címén kell fizetnie.Az elmaradt haszon címén megítélt fizetési kötelezettségjellemzően szerződésszegéshez kapcsolódik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Visszajáró foglaló

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg – az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján – adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...nem. A Ptk. 245. §-a (2) bekezdésének alkalmazása, és az ennek megfelelő számviteli elszámolás abban az esetben jöhet szóba, ha – kártérítési igényre tekintettel – a foglaló kártérítésbe történő beszámítására kerül sor. Ilyenkor a foglaló (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Jogerős bírósági határozat könyvelése

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét. Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Adóalap-kedvezmény totálkár esetén

Kérdés: Egy vállalkozás 2001-ben egy tehergépkocsi után érvényesítette a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt az adóalapnál. A jármű 2002 elején balesetet szenvedett, totálkáros lett, és a cég roncsértéken eladta. A biztosító a kárt megtérítette. Helyes-e a következő elszámolás? I. A káresemény időpontjáig terv szerinti értékcsökkenés-elszámolás történt. II. A káresemény időpontjában terven felüli értékcsökkenésként számolták el a nettó értéknek a roncs értékével csökkentett összegét. III. A hulladék értékesítésével átsorolták a járművet a tárgyi eszközök közül a készletek közé. IV. A hulladékértékesítés ellenértékét árbevételként számolták el. V. A biztosítótól kapott kártérítést egyéb bevételként számolták el. Kell-e alkalmazni az adott esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának előírását, illetve a megrongálódott tehergépkocsi helyett 2002-ben vásárolt járműre érvényesíthető-e az adóalap-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A leírt gazdasági események számviteli elszámolása megfelel az Szt. előírásának. A Tao-tv. előírása alapján 2001-ben igénybe vett kedvezmény miatt nem kell (annak kétszeresével) növelni az adózás előtti eredményt, ha a megrongálódás elháríthatatlan külső ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Az óvadék és a kaució az áfában

Kérdés: Az óvadék és a kaució azonosan kezelendő-e az áfa-elszámolásban? Az arányosításnál áfakörön kívüliként vagy tárgyi mentesként kell figyelembe venni? Áfás számlát kell-e kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...olyan esetben adóztathatók, amikor az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek.Kivételt jelent azonban az a pénzösszeg, melyet kártérítésként adnak át.A Ptk. 270. §-ának (1) bekezdése szerint, ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Totálkáros személygépkocsi: egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó (tárgyi adómentes) házigyermekorvos májusban személygépkocsit vásárolt. Cégautóadót fizet. A tárgyévben értékcsökkenést számolt el. A következő év januárjában a személygépkocsi totálkáros lett. A biztosító kártérítést fizetett. A roncsot egy magánszemély vásárolta meg. A roncs bevétele a vállalkozás bevételét képezi-e?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó házigyermekorvos a személygépkocsi biztosítási díját költségként érvényesítette, úgy a kapott kártérítés a vállalkozás bevétele. Annak ellenére, hogy fizeti a cégautóadót, a személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Kártérítési határozat végrehajtása

Kérdés: Szövetkezetünket 2001 augusztusában bírósági végzés alapján 1995-97. évi árbevételhez kötődően kártérítésre és áfa megfizetésére kötelezte a bíróság, amit ki is fizettünk. Céltartalékot nem képeztünk. 1995-97. évet az adóhatóság átfogó vizsgálattal lezárta. Mi a helyes eljárás a fenti ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem állapítható meg, miként kapcsolódik az árbevételhez az áfafizetéssel is járó kártérítés.Ha a szövetkezet többet számlázott, amit a vevő ténylegesen kifizetett, majd vitatott és a bíróságon érvényesített, akkor helyesbítő számlát kell kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Kártérítés érvényesítése

Kérdés: A kft. szállítási, raktározási tevékenységét egy külső szállítmányozási kft. végzi. A hó végi leltár alapján az esetleges leltáreltérés mint kártérítés kerül kiszámlázásra, áfamentesen. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén kell számlát, egyszerűsített számlát kiállítani. A kártérítés nem szolgáltatásnyújtás, így annak értékéről nem kell (nem szabad) számlát kiállítani. Az Áfa-tv. 13. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
14
15
16