Találati lista:
71. cikk / 161 Selejtezett termék költségei
Kérdés: Német beszállító partnerünktől kértük, hogy a megrendelt anyagokat – termékváltás miatt – ne szállítsa le részünkre, hanem selejtezze, és a selejtezés költségeit számlázza le. A német partner német áfával növelt számlát küldött az anyagokról (mintha értékesítés lenne), de az anyagot nem szállítja ide. Hogyan könyveljük ezt a számlát? Mi lenne a helyes eljárás, illetve a dokumentum az ilyen jellegű események kezelésére? Lehetne esetleg kártérítésként kezelni?
72. cikk / 161 Gondozási díj elszámolása
Kérdés: A közhasznú tevékenységet folytató nonprofit kft. az alaptevékenysége folytatásához a normatív állami támogatás mellett a bentlakó gondozottaktól – számla kibocsátása mellett – gondozási díjat kér. A könyvelő a gondozási díjat árbevételként számolja el. Helyes ez így? A költségek fedezésére beszedett díjat inkább egyéb bevételként kellene nyilvántartani. A társasági adó elszámolásánál miként kell a gondozási díjat számításba venni?
73. cikk / 161 Megsemmisült eszköz támogatásának elszámolása
Kérdés: Társaságunk pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz jutott gépbeszerzéshez kapcsolódóan. A gépeket beüzemelték, a termelés folyt, a számviteli elszámolás az előírások szerint megtörtént. A beruházás befejezését követő harmadik évben a berendezés és az épület is tűzkár miatt teljesen megsemmisült. Biztosítása volt a cégnek. Az eszközöket pótoljuk, az épületet újra felépítjük. Hogyan kell elszámolni az időbelileg elhatárolt támogatás azon részét, ami még a passzív időbeli elhatárolások között van? A biztosító várhatóan a mérlegkészítés időpontja után állapítja meg a végleges kártérítés összegét. Hogyan biztosítható a számviteli elvek teljesülése? Az eszközök megsemmisülés miatti kivezetése veszteséget okoz 2013-ban, a kártérítés pedig csak jövőre jelent bevételt.
74. cikk / 161 Kötbér, pótdíj értelmezése
Kérdés: Távhőszolgáltatással, illetve villamosenergia-termeléssel foglalkozó társaság esetében kötbérnek értelmezhető-e az a bevétel, amit a tőlünk energiát átvevő cég azért fizet, mert nem tudta átvenni a szerződött mennyiséget? Mikor kell bevételként elszámolni? A kötbér kiszámításának alapja az elmaradt mennyiség szorozva egy fix szerződött árral, amely ár lényegesen alacsonyabb az energia áránál. Áfaköteles? Kérdés az is, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény 49. §-a alapján számlázott pótdíjat árbevételként vagy egyfajta büntetésként kell elszámolni? (Szerződésszegéssel vagy szerződés nélkül vételezett meleg víz esetén kell a becsült mennyiséget az érvényes ár kétszeresével kiszámlázni a fogyasztónak.)
75. cikk / 161 Követelés a végelszámolás végén
Kérdés: Az "A" kft. végelszámolás alatt áll. Tulajdonosa "B" zrt. A kft.-nek magánszeméllyel szemben fennálló követelése van, kártérítési igényből, amelyet a magánszemély nyugdíjából a nyugdíjbiztosító minden hónapban utal a kft.-nek. A végelszámolás záróbevallásának elkészítése előtt "A" kft. a "B" zrt.-re, mint tulajdonosára engedményezheti-e ezt a követelést? Ha igen, van-e illetékfizetési kötelezettsége? Vagy elég csak értesíteni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot, hogy a vagyonfelosztás alapján az "A" kft. követelése egyedi tulajdonosának, a "B" zrt.-nek a tulajdona lett? Ekkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség?
76. cikk / 161 Kisajátítási kártalanítás továbbhárítása
Kérdés: A cég tulajdonában álló ingatlanon őstermelő magánszemély által végzett tevékenység tekintetében kisajátítási kártalanításra került sor. A kisajátítási határozatban a kártalanítást nem az őstermelőnek, hanem a cégnek rendelte kifizetni a hivatal, holott a határozat szerint az őstermelő tevékenysége tekintetében is tartalmazott kártételt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítést nem a jogosult kapta. A határozat jogerős. Ez esetben helyes-e az, ha a cég számla alapján megtéríti az őstermelő kárát, és azt az egyéb ráfordítások között számolja el? Áfaköteles? Az őstermelőnél ilyen esetben lehet-e alkalmazni a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szja-mentességet?
77. cikk / 161 Egy éven belül elhasználódó eszközök selejtezése
Kérdés: Anyagköltségként könyveljük az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközöket. Ha egy kézi fúrógépet vagy kőművesszerszámot ilyennek minősítünk, akkor annak az elhasználódásakor van selejtezéssel és könyveléssel kapcsolatos teendőnk? (Analitikában nem tartjuk nyilván azokat.)
78. cikk / 161 Cégautó helyreállítási költségei
Kérdés: A társaság cascóval rendelkező cégautójában baleset következtében kár keletkezett. A javítást végző cég a helyreállítás teljes költségéről számlát állított ki társaságunk részére. A számla bruttó összegének 10%-át fizettük ki (bevételi pénztárbizonylat alapján) a javítást végző cégnek, mint önrészt. Helyes-e, ha az igénybe vett szolgáltatások költségei között csak a 10 százalékot könyveljük?
79. cikk / 161 Év végi vevőszámla könyvelése
Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
80. cikk / 161 Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval
Kérdés: Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?
