Négygyermekes anyák adókedvezménye

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...elhunyt 4. gyermek akkor vehető figyelembe a négygyermekes anyák kedvezménye szempontjából, ha erre a gyermekre tekintettel a családi pótlékra való jogosultságot megállapították. [Szja-tv. 29/D. § (3) bekezdés.] A Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Duális képzőhelyen folytatott szakképzési oktatás kedvezménye

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) ia) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ami a 2025-ös évben havonta 69.792 forintot jelent. Nálunk jelenleg több tanuló duális képzés folyik, és az utánuk érvényesíthető taokedvezmény kiszámításához szeretnék segítséget kérni. Ha egy tanuló szakképzési munkaszerződése 2025. 06. 16-tól 2025. 07. 17-ig tartott, akkor az utána szóló taokedvezményt hogyan kell kiszámolni? A törvényben leírtakat úgy értelmezem, hogy minden megkezdett hónap után jár a 69.792 Ft taokedvezmény, tehát ebben az esetben 139.584 Ft vehető figyelembe majd adóalap-csökkentésként? Ha nem, hogyan kell kiszámolni a tanuló után járó adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzésben párhuzamosan biztosít elméleti és gyakorlati képzést a tanulók számára egy intézményben és egy partnerszervezetnél. A kedvezményre a gyakorlati képzést végző társaságiadó-alany jogosult.A minimálbér 2025. január 1-jén 290.800 forint, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Tulajdoni rész bizalmi vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

Hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés abban az esetben, ha a vagyonrendelő magánszemély, aki „A” cég 100%-os tulajdonosa, a teljes tulajdoni részét bizalmi vagyonkezelésbe adja „B” bizalmi vagyonkezelő cégnek. „A” cég részben vásárolt anyagokból, részben a vele bérmunkaszerződéssel dolgozó vállalkozók által előállított alkatrészekből szereli össze az általa értékesített termékeket, saját munkaerő igénybevételével. Hogyan kell ebben az esetben lebonyolítani fenti folyamatokat?
– Ki köti a szerződést a vállalkozókkal?
– Ki foglalkoztatja az alkalmazottakat?
– Ki fogadja be az anyagbeszerzéssel kapcsolatos számlákat, és vezeti a készletnyilvántartást?
– Ki számláz stb.?
Szeretném a segítségüket kérni azzal kapcsolatban is, hogy hol találhatok ezzel a témával kapcsolatban jól használható szakirodalmi anyagot.

Részlet a válaszából: […] ...időszak alatt a tulajdonába került vagyont, ráruházott jogokat és követeléseket saját nevében, de a szerződésben kijelölt kedvezményezett javára kezeli. A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

NAV OSA alapján lehet-e könyvelni?

Kérdés: A NAV OSA alapján lehet-e könyvelni? Álláspontom szerint a NAV OSA – miután az Áfa-tv. szerint az kizárólag a számlakibocsátótól származó adat lehet – eleget tesz az elektronikus bizonylat fogalmának [számviteli törvény 167. § (5) bekezdés].
Részlet a válaszából: […] ...egy adott vállalkozás adószámát adták meg egy beszerzéshez (mert így akartak saját maguk számára az adott vállalkozást megillető kedvezményt elérni). Ez az ügylet nem számolható el az adott vállalkozásnál. A könyveléshez az eredeti dokumentumnak (számlának) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Részlet a válaszából: […] ...illetve költséget. [Szja-tv. 49/A § (4) bekezdés]. Ha az egyéni vállalkozó érvényesített fejlesztési tartalékot és foglalkoztatási kedvezményt, akkor azok továbbvihetők az egyszemélyes kft.-be. Vagyis nem kell ebből a szempontból megszűntnek nyilvánítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Átalakulásnál a kapott támogatás

Kérdés: Cégünk korábban ingatlan (telek, épület, parkoló) beszerzéséhez kapcsolódóan vissza nem térítendő támogatást kapott. A támogatási feltételeket teljesítettük, és a fenntartási időszak is lejárt már. A támogatás összegét elhatároltuk, és értékcsökkenés-arányosan oldjuk fel az egyéb bevétellel szemben. Társaságunk az eszközöket 2025. év folyamán kedvezményezett átalakulás keretében kiválásos beolvadással átviszi egy másik cégbe. Mi a teendő ebben az esetben a fennmaradó elhatárolással? Fel kell oldani a kiválás időpontjában a teljes fennmaradó elhatárolt támogatási összeget?
Részlet a válaszából: […] Nem kell feloldani a kérdés szerinti tárgyi eszközhöz kapcsolódó, még fel nem oldott, elhatárolt támogatás összegét.Az ingatlanhoz kapcsolódó, fel nem oldott támogatásnak a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott összegét abban a vagyonmérleg-tervezetben, végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Részlet a válaszából: […] 1. A magánszemélyek az „A” gazdasági társaságban lévő 30.000.000,-Ft összegű osztalékkövetelésüket Ptk. szerinti engedményezéssel – ami követelésértékesítést jelent egyébként – tudták vagyonkezelésbe adni. Az engedményezés következtében így az „A”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerint 2025. július 1-jétől adómentes a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj. Az adómentesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Gyermekgondozásidíj-kedvezmény mikortól alkalmazható?

Kérdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény 3. §-a szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátásokra alkalmazható. Ha a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra tb-kifizetőhelytől az ellátás, s addig ő kérte a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot tehet már június hónapra, vagy csak július hónaptól érvényesítheti a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra a tb-kifizetőhelytől a június havi ellátás, a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot június hónapra még nem tehet. 2025. július 1-től csökkenthető a csecsemőgondozási díjban (CSED)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban

Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt, sem az adóalapot), annak nyitó értékét szintén az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni (pl. kedvezményezett átalakulás esetén).A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
1
2
3
93