Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

51 találat a megadott készlet tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában
Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott - előreláthatólag nem is tudna - értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet a válaszból: […]előzetesen felszámított áfát levonásba helyezték (T 466 - K 454). Először ennek a gazdasági eseménynek a könyvelését kell helyesbíteni készletre vétellel (T 261 - K 814). Ha a szóban forgó eszközöket már több mint öt éve szerezték be, akkor feltételezhetően a még nem értékesített árukészleteknél a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan értékvesztést számoltak el (kellett volna elszámolni), amelynek összegével a készletre vételi értéket már a korábbi években csökkenteni kellett volna (T8661 - K 814). Ha nem tették meg eddig, tegyék meg - önellenőrzés keretében - most, ha az adományozásra kerülő eszközök piaci értéke kevesebb, mint a beszerzési értékük volt. (Ha helytelen összeggel csökkentik az adóalapot, jogalap nélkül jutnak adóelőnyhöz.)Az előző bekezdés szerint készletre vett értéket - az adomány átvevőjének átvételi elismerése mellett - egyéb ráfordításként kell elszámolni (T 8647 - K 261).Az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: nem minősül ellenérték fejében átadott termékértékesítésnek a közcélú adomány, azaz nem kell az áfát felszámítani. A közcélú adomány értelmező rendelkezését az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A. pontja tartalmazza. Az itt felsorolt feltételek mindegyikének teljesülnie kell, azok teljesülését indokolt az adomány átvételi dokumentációjában igazolni.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja alapján az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8403
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Készletek nyilvántartása
Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség lehet. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.Mivel gyártó vállalkozásról van szó, ezért fel kell hívni a figyelmet a számviteli törvény 14. §-a (7) bekezdésének az előírására, amely az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat készítését két - egymástól független - feltétel egyikének bekövetkezésekor írja elő kötelezően. Ezek szerint, ha:- az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot meghaladja, vagy- a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja,akkor az önköltség értékét a következő évtől kezdődően az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettség alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.Így amennyiben az előbbi feltételekből valamelyik nagyságrendi mutató teljesül, akkor a befejezetlen, a félkész és a késztermékek mérlegértékét utókalkulációs módszerrel kell megállapítani. Amennyiben utókalkulációs módszerrel kell a saját termelésű készletek mérlegértékét meghatározni, ahhoz elengedhetetlen a gyártáshoz használt alapanyagokról és a saját termelésű készletekről a folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás.Az előbb említett számviteli törvény 62. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a készletek nyilvántartása például történhet a gyártáshoz felhasznált alapanyagnál átlagáras módszerrel (azaz minden beszerzés után új súlyozott átlagárat számolnak), vagy elszámolóáras módszerrel a hozzá rendelt készletérték-különbözettel. A saját termelésű készletek nyilvántartása szintén történhet például elszámolóáras módszerrel a hozzá rendelt készletérték-különbözettel (ebben az esetben az elszámolóárat az előző évi tényleges önköltségből célszerű kialakítani), vagy a törvény adta más lehetőség. A vásárolt készletek közül, ami nem a gyártáshoz szükséges, akár dönthet úgy is a vállalkozás, hogy év közben nem vezet folyamatos mennyiségbeni és értékbeni nyilvántartást, hanem azokat a beszerzéskor anyagköltségként, eladott áruk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8395
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása
Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét - kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák - átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
Részlet a válaszból: […]átvezetett minden eszközre megkötötte a bérleti szerződést (a szerződésben tételesen szerepelnek az eszközök), a bérleti szerződés alapján ezen eszközöket ténylegesen használatba is veszi (azokban sertéseket helyez el), akkor tekinthetők ezen eszközök olyannak, amelyek rendeltetése megváltozott, amelyeket a hivatkozott előírás alapján a készletek közül át kell sorolni a tárgyi eszközök közé.Az átsorolásnak az eszközök könyv szerinti értékén kell megtörténnie úgy, hogy először ezen az értéken át kell vezetni a beruházási számlára (T 161 - K 21-22), majd ezt az értéket növelni kell a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő munkák költségeivel (T 161 - K 1, 2, 3, 4,) majd ezt követően kell azokat az 1. Számlaosztály megfelelő számláin aktiválni (T 12, 13 - K 161). A bérleti időszak alatt természetesen terv szerinti értékcsökkenési leírást is el kell számolni.A bérleti időszak végén, az adásvételi szerződés alapján történhet meg a sertéstelep eszközeinek az értékesítése. Az értékesítésről készült számlának tételesen kell tartalmaznia az eladott eszközöket. És ha azok ténylegesen tárgyi eszköznek minősültek az eladónál (mert azokat jogszerűen vezette át a készletek közül), akkor az eladási ár áfa nélküli összegét az egyéb bevételek között kell kimutatni. Ha a készletek közüli átsorolás nem volt teljes körű (mert pl. a bérleti szerződés nem minden eszközre terjedt ki),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8244
4. találat: Visszavásárlás
Kérdés: Ügyfelem saját termelésű készleteket értékesít nyersanyag-beszállítóinak, a számlák kiegyenlítése kompenzálással történik. Független felek között a visszavásárlási ár megállapodás kérdése, mivel szinte minden esetben sor kerül a visszavásárlásra, de általában nem a tárgyévben, hanem a következő beszámolási évben. A visszavásárláskor a számla pénzügyi teljesítése rövid fizetési határidővel vagy azonnal megtörténik, és azt rögtön követi az értékesítés a gyártó részéről az eredeti megrendelő felé. Emiatt a gyártónál kétszer lesz árbevétel ugyanaz a termék, a gyártás évében és a visszavásárlás évében. Mi a helyes számviteli elszámolás az értékesítésre, a visszavásárlásra?
Részlet a válaszból: […]azt jelenti, hogy a különbözet összegében az egyik társaság eredményt ad át a másik társaságnak, ami jogszabályellenes.A kérdésben foglaltak minősítése alapján a konkrét kérdésre a válasz:A számviteli törvény részletesen ismerteti a számviteli alapelveket. A számviteli alapelveknek, a megbízható és valós összképet bemutató beszámoló követelményének az felel meg, ha a gazdasági eseményt valós tartalmának megfelelően bizonylatolják és számolják el.A kérdés szerinti visszavásárlás valójában nem más, mint a korábbi értékesítéssel történt eladás visszavétele, beszerzése. Ha nevén nevezzük a gazdasági eseményt, akkor a valós tartalom alapján nem visszavásárlásról van szó, hanem visszáruról, amelyet helyesbítő számlával (számlával egy tekintet alá eső okirattal) kell az eladónak bizonylatolnia. Ezáltal az ügyfélnél elkerülhető az ismételt eladáskor jelentkező árbevétel-halmozódás, a saját termelésű készletből sem lesz vásárolt áru, az első értékesítés eredménye sem lesz a társasági adó alapja, a helyi adónál sem kell kétszeres árbevétellel számolni. Csak szabályosan kell eljárni!A kérdés összeolvasása alapján:- első értékesítés a nyersanyag-beszállítók felé, amelynek számlái kompenzálással kerülnek kiegyenlítésre;- nem világos, hogy kitől történik a visszavásárlás, a nyersanyag-beszállítóktól vagy harmadik személyektől,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8242
5. találat: Tüzelőanyag beszáradás miatti hiánya
Kérdés: Társaságunk biomassza-tüzelésű kazán telepítését tervezi. A kazán tüzelőanyaga faapríték vagy fásszárú növényi nyesedék lenne. Ezt a beszállító egy sávban meghatározott nedvességtartalommal fogja szállítani, az egységár is a nedvességtartalom függvényében meghatározott. Hosszabb ideig tárolni fogjuk a tüzelőanyagot a felhasználásig. Ezalatt nedvességtartalma, tehát súlya és térfogata változni fog. Mi a szokásos eljárás ilyenkor? Egyszerűen csak az eredeti mennyiséget adjuk fel felhasználásba, vagy a készletezés alatti veszteséget másként kell elszámolni? (Bár a szárazabb tüzelőanyag értékesebb tüzelőanyag.) A nedvességtartalom növekedését nem feltételezem.
Részlet a válaszból: […]ajánlott a készletre vétele) és felhasználásának kezdő időpontja előtt viszonylag hosszabb időtartam (3-4 hét vagy annál több) telik el, és az időjárás is kedvezően hat a nedvességtartalom csökkenésére, akkor indokolt a felhasználás kezdő időpontjával leltározni, a leltározás során a mennyiségi csökkenést megállapítani. Az így kimutatásra kerülő hiányt minősíteni kell! És ha az állapítható meg, hogy a mennyiségi csökkenés a beszáradás következménye, akkor az "elszámolási különbözetre" visszavezethető hiányt egy tételben kell - a mennyiségi csökkenés és az egységár szorzataként - anyagköltségként könyvelni (T 511 - K 21-22). (Természetesen megállapítható valódi leltári hiány is, amelyet viszont az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: T 8693 - K 21-22.)A leltár utáni felhasználást a felhasznált mennyiség és az eredeti egységár szorzataként anyagköltségként elszámolni. Felhasznált mennyiségként csak az üzleti év utolsó napjáig ténylegesen is felhasznált mennyiség vehető számításba. Ebből az következik, hogy az üzleti év utolsó napjával leltározni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8098
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Elszámolóáras nyilvántartás és értékvesztés
Kérdés: A társaság saját termelésű készleteit elszámolóáron tartja nyilván. Az évek során felhalmozott készletekre értékvesztést is elszámolt. Például a 251. Késztermék elszámolóáron: 2000 egység, ebből tárgyévi 400 egység, a 258. KÉK Tartozik 200 egység és a 259. Értékvesztés Követel 1000 egység. A társaság eddig a KÉK értékét a teljes készletre osztotta fel, és így minden egyes készleten lévő késztermék elszámolóára módosult. Ha a tárgyévi KÉK csak a tárgyévi termelésből készleten maradt késztermékek elszámolóárát korrigálja, akkor ugyanannak a termékfajtának évente eltérő elszámolóára lenne. Lehetséges ilyen megoldás? (A nyilvántartás technikailag kivitelezhető lenne, de a készletről történő értékesítés elszámolása hogyan biztosítható?) A jelentős, 50%-os értékvesztést össze lehet-e vezetni az elszámolóárral? És így értékvesztéssel csökkentett elszámolóár lenne? (Vállalkozás szintjén a készlet mérlegértéke nem változik.)
Részlet a válaszból: […]adott időszakban készletre vett termékekre jutó készletérték-különbözetet lehet az abból készleten maradó termékek és a felhasznált, értékesített termékek között megosztani. Így az előző évben készletre vett saját termelésű készletekből a tárgyidőszak végén még készleten lévő, illetve a tárgyidőszakban értékesítettekre nem. Tehát a követett gyakorlatuk nem tekinthető jogszerűnek.A kérdés szerinti készletérték-különbözet nagysága arra utal, hogy az elszámolási egységár kialakítása nem megfelelő!A számviteli követelményeknek megfelelő elszámolási egységár valójában az előző időszak tényadatai és a jövőbeni tervezett adatok alapján kialakított ár, amely a közvetlen önköltséget kell, hogy közelítse. Annak érdekében, hogy a készletérték-különbözet alkalmazása megfeleljen az egyedi értékelés elvének, azt termékenként (esetleg termékcsoportonként) kell kimutatni. A készletérték-különbözet minimalizálása érdekében az alkalmazott elszámolási egységárakat folyamatosan össze kell hasonlítani a tényleges közvetlen önköltséggel, és jelentős eltérése esetén azokat módosítani kell. Az elszámolási egységár növelése: T 251 - K 258, illetve csökkenése: T 258 - K 251, könyvelése a mérlegfordulónapi értékelések keretében történhet, a készletérték nem változik.Nincsen akadálya annak, hogy ugyanazon terméknek évenként eltérő elszámolási egységára és készletérték-különbözete legyen, természetesen a készletek értékbeni és mennyiségi nyilvántartásának ilyen elkülönítése mellett. Ez azonban problémát jelenthet az értékesítés elszámolása során (melyik évi készletből történt az értékesítés, döntés kérdése lehet az, hogy mindig a legrégebbiből), az eredménykimutatás reálisabban mutatná viszont az eredményességet.Célszerű megoldás lehet a már említett elszámolási egységár folyamatos karbantartása legalább a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan, minden évben. Mivel az elszámolási egységár módosításának nincs (nem lehet) eredményt módosító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8055
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
7. találat: Készletdifferenciák könyvelése
Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszból: […]adminisztrációs, elszámolási hibából adódó eltéréseket a megfelelő bizonylat kiállításával kell megszüntetni. Vásárolt anyag esetében például: T 211 - K 454 vagy T 454 - K 211, T 211 - K 4549, T 511 - K 211, T 211 - K 511 stb.Az adminisztrációs, elszámolási hibából adódó eltérés keletkezhet pontatlan mérésből, számításból is.A könyv szerinti és a tényleges adatok összehasonlítására általában leltározás során kerül sor. A leltárkülönbözetekből a nem adminisztrációs, elszámolási hibából adódó eltéréseket tekintjük leltárhiánynak, illetve leltártöbbletnek, amelyet az egyéb ráfordítások (T 8693 - K 211), illetve az egyéb bevételek (T 211 - K 9647) között mutatunk ki.Amennyiben a társaság például az anyagkészletet elszámolóáron tartja nyilván, és módosítja az elszámolóárat, alapvető követelmény, hogy az elszámolóár-módosítás eredményeként a készletérték ne változzon. Így az elszámolóár módosítását az anyagok árkülönbözete számlával szemben kell könyvelni: elszámolóár növelése esetén: T 211 - K 228, elszámolóár csökkenése esetén: T 228 - K 211.A kiskereskedelemben jellemző az eladási áron történő nyilvántartás, amikor a társaság év közben csak értékben vezeti az árukészlet változását. Az eladási árat a vállalkozó állapítja meg. A vállalkozó dönti el, hogy az eladási ár magában foglalja az áfát is, vagy az alkalmazott eladási ár az áfa nélküli eladási ár.Eladási áras nyilvántartás alkalmazása esetén indokolt vezetni a 264. Áruk eladási áron számlát és az azt kiegészítő, a 265. Áruk árrése számlát. Az árrés attól függően, hogy az eladási ár hogyan került kialakításra, tartalmazza, illetve nem tartalmazza az áfa összegét.Néhány könyvelési tétel:- a beszerzett áruk számla szerinti értékének (vételárának) könyvelése a szállító számlája alapján: T 265, 466 - K 454, 384;- az áru készletre vétele eladási áron: T 264 - K 265;- a beszerzett áru értékét növelő, az adott áruhoz kapcsolódó tételek könyvelése: T 265, 466 - K 454, 384; nem számlázott szállítások: T 265 - K 4549;- a beszerzett áru értékét növelő tételek függvényében az eladási áron számított készletérték növelése: T 264 - K 265;- az eladott áruk árbevételének és a fizetendő áfának az elszámolása: T 311, 381 - K 91-92, 467;- az eladott áruk beszerzési értékének kivezetése eladási áron: T 814 - K 264; az értékesítésre jutó árrés összegének elszámolása: T 265 - K 814.Az értékesítésre jutó árrés összegének elszámolásához a társaság által az értékelési szabályzatban (a számviteli politikában) előírtak szerint kell az átlaghaszonkulcsot meghatározni. Többféle módszer lehetséges.Ha az árbevétel cikkcsoportonkénti bontásának lehetősége (bizonylatolása) adott, az értékesített áruk árbevétele haszonkulcsonként csoportosítható, a haszonkulcsokkal (az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7869
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Készletek nyilvántartása értékvesztéssel csökkentve
Kérdés: Készleteink értékvesztését az alábbi módon szeretnénk nyilvántartani: 2016. 12. 31-i dátummal az eredeti beszerzési árral rendelkező cikkről átvezetjük a készletet egy másik cikkszámra, ahol már az értékcsökkentett értéken tartjuk nyilván. A 261. főkönyvről a különbözetet a 86. főkönyvre összesítve könyvelnénk. A következő évben ezen cikkek értékesítésekor az elábéra már az értékcsökkentett árat vezetnénk át. Számvitelileg helyes ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszból: […]lehetősége is, a bemutatott módszer mellett analitikusan is eltűnik a már elszámolt értékvesztés összege, és ezzel kizárásra került a visszaírás lehetősége is.További probléma, hogy az eredeti beszerzési árra vonatkozó információ is megszűnik, az értékvesztéssel csökkentett beszerzési ár eredeti beszerzési árként jelenik meg.Az elábéra elszámolandó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7281
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Elszámolóáron tartott készlet átárazása
Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?
Részlet a válaszból: […]mutatja), továbbá ha az elszámolóár-különbözeti számla egyenlegét a számviteli politikában meghatározott időszakonként (legalább negyedévenként) felosztják a felhasználásra, értékesítésre, egyéb csökkenésre, valamint a készletre jutó összegekre és a felhasználásra, értékesítésre, egyéb csökkenésre jutó résszel az adott időszakban felhasznált, értékesített, egyéb módon csökkentett vásárolt készlet költségként, ráfordításként elszámolt értékét módosítják. (Az elszámolóár-különbözeti számlán csak a készletre jutó érték marad.)Így kell eljárni az üzleti év utolsó negyedévének a végén is!A vásárolt anyagok év végi leltárkészletéhez kapcsolódik az elszámolóár-különbözeti számla elszámolóár-különbözet felosztása utáni egyenlege. Ezt követően történhet meg a leltárkészletnek a FIFO-módszer szerinti tényleges beszerzési árra való beárazása, a cikkelemes nyilvántartás szerinti elszámolóár helyett a tényleges beszerzési árra - mint új elszámolóárra - való átállás. Az elszámolóár és a beszerzési ár különbözete a készletértéket és az elszámolóár-különbözetet módosítja.Ha év közben helyesen alkalmazták az elszámolóár használatára vonatkozó elvárásokat (jelentősebb eltérés esetén elszámolóárat módosítottak), akkor az elszámolóár-különbözeti számla egyenlege a nullához közelít. Amennyiben marad az elszámolóár-különbözeti számlán egyenleg, akkor azt teljes összegében a vásárolt készletek felhasználásként,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7275
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Vásárolt személygépkocsi készleten
Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
Részlet a válaszból: […]törvény az egyértelmű besorolás érdekében ezen eszközöket a készletek közé, áruként rendeli elszámolni, függetlenül attól, hogy ezen eszközök beszerzése, előállítása és értékesítése között megvalósul azok használata.A törvény módosításának az indokaként felsorolt eszközök közé a kérdés szerinti személygépjárművek - véleményünk szerint - egyértelműen nem sorolhatók be. Elsősorban azért, mert azokat nem a beszerző cég használja, hasznosítja a továbbértékesítés előtt, mivel másoknak bérbe adja, de azért sem, mert ezen eszközöket - az indokolásban szereplő eszközöktől eltérően - nem továbbértékesítik, hanem visszavásárolják, a visszavásárlás pedig a vétel sztornírozását, az adott esetben a vételár helyesbítését jelenti [az eredeti eladónál, a gépjármű-kereskedőnél az árbevétel csökkentését kell az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint végrehajtani].Sántít a kérdésben az Szt. 24. §-ának (1) bekezdésére való hivatkozás is, mely szerint a gépjárművek a visszavásárlási konstrukció alapján egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeik közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A törvényi előírás szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad bemutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A törvényi előírásban nincs szó arról, hogy ugyanazon gazdálkodónál kell az egy évnek meglennie. A személygépkocsi rendeltetése az, hogy a tevékenységet, a működést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7129
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést