1222 cikk rendezése:
1. cikk / 1222 Céges visszaváltási kupon elszámolása
Kérdés: A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozza a DRS-rendszer működését, mellyel kapcsolatban kérdésként merült fel nálunk, mint élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál, hogy céges vásárlás esetén, ahol átutalásos számlát kér a vevő, és emellett be szeretné váltani a visszaváltó automata által a cégnél gyűjtött visszaváltási díjas termékekre járó kupont, hogyan kell ügyviteli szempontból eljárni? A bolti pénztárban jelenleg készpénz ellentételezéssel beváltjuk a kupont, emellett kiállítjuk a vásárlás teljes összegéről az átutalásos számlát. A pénztárgép által nyomtatott kiadási bizonylatnak mi legyen a sorsa? A partner részére át kell adni annak érdekében, hogy el tudjon számolni a visszaváltási díjjal, vagy ezt a bizonylatot meg kell őriznünk az egyeztetésekhez?
2. cikk / 1222 Előfizetési díj továbbszámlázása
Kérdés: Vállalkozásunk jelpontosság előfizetés-szolgáltatást vásárol, melyet továbbértékesít vevői részére. Minden előfizetéshez tartozik egy SIM-kártya is. A szállító számlája két tételből áll: 1 db SIM-kártya (termék) és 1 db előfizetési díj, mindkettő külön értékkel. Előfordul, hogy külön számlán történik a számlázás, de minden előfizetésidíj-számlához van kártya értékesítéséről szóló számla is. Vevőink felé mi is szintén külön tételben számlázzuk a SIM-kártyát és az előfizetési díjat. A SIM-kártya gyakorlatilag része egy szolgáltatásnak, önmagában nem funkcionál. A SIM-kártya-beszerzés elszámolható-e igénybe vett szolgáltatásként? Amennyiben nem, akkor anyagköltség vagy elábé? Kizárólag abban az esetben áll-e fenn a közvetített szolgáltatásként történő elszámolás, amennyiben, minden egyes előfizetés esetében van egyedi szerződés a szállítóval és a vevővel is? Azaz, nem elegendő a szállítóval kötött megállapodás, melyben rendelkezik az eladó a közvetíthetőség tényéről, és a vevőkkel van csak egyedi szerződés? Amennyiben a közvetített szolgáltatásként történő elszámolás feltételei fennállnak, abban az esetben a SIM-kártya beszerzése is közvetített szolgáltatás lesz?
3. cikk / 1222 Energiamegtakarítás számviteli kezelése
Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
4. cikk / 1222 Energiamegtakarítást eredményező tetőszigetelés számlázása
Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?
5. cikk / 1222 Élőállat-kereskedelem költségei
Kérdés: Adott egy éves beszámolót készítő kft., amely élőállat-kereskedelemmel foglalkozik. Év közben a beszerzést ELÁBÉ-ra könyvelik. Van úgy, hogy az állatokat már a beszerzést követő 1-2 napon belül értékesítik, de van úgy, hogy több hétig is a társaság telephelyén vannak. Ez idő alatt természetesen etetik és gondozzák őket, jellemzően gyarapszik a súlyuk. A jelenlegi gyakorlat szerint az év végén készleten lévő állományt az év végén érvényes piaci áron értékelik, ez kerül a mérlegbe. Véleményem szerint ez nincs összhangban a számviteli törvény rendelkezéseivel. Jobb megoldásnak tekinteném a FIFO-módszerrel történő értékelést. Az év végén leltárban szereplő állatok azonban nem azonosíthatók be, nem lehet tudni, hogy melyik beszerzésből származnak. Felvásárláskor a bejövő számlán súlykategóriánként szerepel a mennyiség, az élősúly és a súlykategóriához tartozó egységár. Helyes megoldás az, ha év végén az állatokat mérés alapján súlykategóriába sorolja a társaság, és súlykategóriánként keresi vissza a bejövő számlákból a FIFO-elven az egységárakat? A tartási költségek tárgyévi költségek?
6. cikk / 1222 Göngyöleg visszaszállításakor a jóváíró számla dátuma
Kérdés: Társaságunk anyagokat vásárol, amelyek csomagolásaként hordót, raklapot is számláz a szállító. Megállapodásunk szerint ezeket a „göngyölegeket” visszaszállításkor jóváírja. A problémát az okozza, hogy bár a szállító hivatkozik az eredeti számla sorszámára, de a helyesbítő számla teljesítési dátumának nem az eredeti számla teljesítési dátumát adja, hanem a visszaszállítás napját. Indoklása szerint ezek a tételek nem betétdíjas tételek, hanem áruk. Véleményem szerint, ha megállapodás szerint visszaváltja a göngyölegeket, akkor a helyesbítés teljesítési dátumának az eredeti számla teljesítési dátumának kell lennie; ha nincs megállapodás, „áruként” kezeli, de mégis visszaveszi, akkor inkább nekünk kellene számlázni felé a göngyöleget?
7. cikk / 1222 Telek és épített raktárbázis értékesítése
Kérdés: Adott egy „X” cég, amely 2022. év elején 200 M Ft-os ingatlannal (telekkel) rendelkezett, amit a 12. számlacsoportban mutatott ki. 2022. év folyamán megrendelést kapott „Y” cégtől ezen telken történő raktárbázis létrehozására és annak „Y” cég részére történő értékesítésére. A projekt végét 2023. 11. 30-ban határozták meg. Mindezek alapján „X” cég a 2022. évi beszámolójában a telek és az eddig végzett munkák értékét a 2. számlaosztályban, a készletek között mutatta ki. 2023. év közepén „Y” cégben, a megrendelőben felvetődött, hogy a háborús helyzet és a többletköltségek miatt mégsem veszi meg az ingatlant. Ezen információk alapján 2023. év közben az ingatlan értékét és a projekt költségeit a 16. számlacsoportba vezette. 2023. év végén azonban az ingatlan (tehát a telek és a teljes elkészült projekt) eladásra került az „Y” cég részére, amit azonban az „X” cég tárgyieszköz-eladásként könyvelt, egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érintve. „X” cég eljárása számvitelileg helyes volt-e?
8. cikk / 1222 Göngyöleg visszaváltásakor helyesbítő számla helyett utalvány
Kérdés: Az általam könyvelt étterem italokat vásárolt, a számlán szerepelt göngyöleg. Most tapasztaltuk, hogy a göngyöleg visszaváltásakor az étterem utalványt kap, amivel a fizetendő összeget csökkentik. A göngyölegről nem kap mínuszos számlát, a göngyöleg számlája nincs fent a NAV adatszolgáltatásában. Van egy kimutatás, amelyen látszik a göngyöleg száma és értéke áfásan. A bankkivonaton látható, hogy csak a számla egy része van kiegyenlítve. Ezt hogyan lehet szabályosan kezelni könyveléstechnikailag?
9. cikk / 1222 Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök
Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
10. cikk / 1222 Saját termelésű termény értékvesztése
Kérdés: A 2023. évben hozamolt és a 2023. év végén készleten maradó saját termelésű termény értékvesztésének elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Ha a mérlegkészítés időpontjáig nem áll rendelkezésre a terményre vonatkozó adásvételi szerződés, szükséges vizsgálni az értékvesztés elszámolását? A mérlegkészítéskor ismert piaci árra (KSH stb.) lehet alapozni? Utóbbi ár az eladás napjára változhat, a tartós követelmény teljesülése kétséges.
