1326 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: Társaságunk leállította gyártási tevékenységét, üzemi működését 2025-ben. Az üzemben termelő gépek működése leállt. Elszámolható-e ezen tárgyi eszközökre értékcsökkenés, és át kell-e sorolni őket a készletek közé, ha a társaság nem tervezi az üzem közeljövőben történő eladását?

Kérdés: A társaság egyik tárgyi eszköze totálkáros lett 2025-ben, az eszközre terven felüli értékcsökkenést számolt el a baleset napjával, és a roncsértéken, terv szerinti értékcsökkenés utáni könyv szerinti értéken (800.000 Ft) készletre vette, melyen később értékesítette. Az eszköz tao szerinti nyilvántartás szerinti értéke 3.000.000 Ft. Hogyan alakul a taokorrekció ezen eszköz készletrevétele miatt?
– Adóalap-növelő tétel a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli), de a roncsértéken történő átvezetés (800.000 Ft) már nem?
– Csökkentő tétel az adótörvény szerinti értékcsökkenés, és a készletre történő átvezetésnél a számított nyilvántartás szerinti érték–roncsérték (3000 E Ft–800 E Ft = 2200 E Ft)?
Jól értelmezem?

Kérdés: Fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó cég betegeinek fogszabályzókat és implantátumokat ültet be. Vannak egyedileg a beteg „méretei” alapján készült, a beteg nevének feltüntetésével számlázott fogszabályzók, de vásárolnak standardizált fogszabályzókat is. Mindkét típusú fogszabályzó esetében kérdés, hogy anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni? A fogtechnikusok mindig egyedi „terméket” állítanak elő. A fogorvos mintát vesz a páciensről, a fogtechnikus ez alapján készít fogsort, fogpótlást. Helyes-e a fogtechnikus számláján feltüntetett tétel igénybe vett szolgáltatásként történő elszámolása?

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: Építőipari generálkivitelező cég bizonyos esetekben pályázatok útján megnyert munkákat végez a megrendelő felé. A pályázat benyújtásával kapcsolatban merülnek fel költségek, pl. bérköltség, szakértői vélemények stb. Ezek megfelelő 5. számlára kerülnek könyvelésre. Szükséges-e ezeket a költségeket elhatárolni, készletre venni stb. abban az esetben, ha ezek 2025. évben merültek fel, és a pályázat sikerességéről történő értesülés és a megrendelővel történő szerződéskötés a mérlegkészítés időszakában történik (2026-ban)?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amelynek során bizonyos tételek aktiválásra kerültek. Utólag azonban megállapításra került, hogy egyes eszközök ténylegesen nem kerültek beépítésre, és ezek értékesítésére kerül sor. Hogyan történik helyesen az ilyen módon egy összegben aktivált bérelt ingatlanon végzett beruházás részbeni kivezetése, amennyiben utólag derül ki, hogy bizonyos tételek nem kerültek beépítésre? A kivezetés során szükséges-e az érintett tételek elkülönítése és például készletre vétele, vagy más számviteli megoldás alkalmazandó?

Kérdés: Generálkivitelező lakás kivitelezésére generálkivitelezési szerződést köt az építtető megrendelővel. A szerződés alapján a szerződés végén a teljesítéskor végszámlát állíthat ki, közben előlegeket vehet fel. A tárgyévben elkezdett munka kivitelezési határideje 2026. 08. hó. Ez a kivitelező szempontjából a Számviteli tv. 3. § (4) bekezdés 11. pontja alapján szerződés elszámolási egysége elszámolásaként kezelendő-e a 2025. év végén a beszámoló készítésénél, vagyis a teljesítési fok alapján megállapított elvégzett teljesítményérték aktív időbeli elhatárolásként és árbevételként mutatandó ki?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?