1335 talált állásfoglalás a készlet kifejezésre

Kérdés: Termelőüzem anyag-, illetve árukészletét (százalék vagy összeg megjelölésével) milyen mértékben selejtezheti saját hatáskörben?

Kérdés: Milyen számviteli elszámolása és adóvonzatai vannak a társaság által gyártott és nagykereskedőhöz kihelyezett – amelynek felhasználása már nem lehetséges – mintaterméknek?

Kérdés: A használaton kívüli tárgyi eszközt készletre vesszük. Eladáskor készletet adunk el vagy tárgyi eszközt?

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépett – csak az egyszeres könyvvitelt érintő – legfontosabb számviteli változások?

Kérdés: Segítséget kérünk abban, hogy a bankszámla vezetése során helyes árfolyamot tudjunk alkalmazni. Problémát jelent különösen az, hogy némelyik társaság állandóan mozgatja devizakészletét: leköt bizonyos összeget, majd felszabadítja, és több részletben, több időszakra újra leköti azonos vagy csökkentett mértékben, miközben egy részét fel is használja kötelezettségei teljesítésére.

Kérdés: Társaságunk minőségbiztosítási rendszer (ISO 9001) bevezetését tervezi. A bevezetéssel megbízott társaság díján kívül aktiválható-e annak az alkalmazottunknak a bére + járulékos költsége, aki egy bizonyos ideig ezzel fog foglalkozni? Aktiválhatók-e a bevezetéshez kapcsolódó, külön megvásárolt szabványok?

Kérdés: Egyes külföldi cégek havonta kérnek mérleget és eredménykimutatást. Ebben az esetben havonta el kell végeznünk a mérlegfordulónapra előírt értékelést?

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?

Kérdés: Vásárlóink között tárgynyeremény-sorsolást rendezünk. A kisorsolandó tárgyat már megvásároltuk és készletre vettük. Hogyan kell könyvelni az átadást, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?