1335 talált állásfoglalás a készlet kifejezésre

Kérdés: A kft.-ben három személy végez tevékenységet munkaviszonyban. A munkavégzéshez mobiltelefonra van szükségük. Az egyik személy gyakran van úton munkaügyben, emiatt két mobiltelefont használ, egyet az irodában, egyet a közlekedési eszközön. Ennek megfelelően négy telefonszámra van előfizetése a kft.-nek. A havi összes telefonköltség húszezer és harmincezer forint között mozog, melyet a kft. az előírásoknak megfelelően számol el. A technikai fejlődésnek megfelelően két-három évenként újabbra cserélik a készülékeket, de az elavultakat, amelyek már nulla nettó értéken szerepelnek, óvatosságból, biztonsági tartalékként még két-három évig megőrzik. (Ezekhez, mint fentebb írtuk, nem tartozik előfizetés.) Így például a 2025. év végi leltárban a tárgyi eszközök között hét darab mobiltelefon szerepel, melyből három darabnak még van nettó értéke, négy darabnak már nincs. A leírtak figyelembevételével megsért-e a kft. bármilyen számviteli előírást azzal, hogy az adott évi leltárban több mobiltelefon van, mint ahány munkavállaló dolgozik a társaságban?

Kérdés: A vállalkozás ingatlant bérel, az ingatlannal kapcsolatos áram- és vízszámlákat a bérbeadó átszámlázza a vállalkozás részére. Ezeket az átszámlázott rezsiköltségeket hová könyvelem, az anyagköltségbe vagy az anyagjellegű szolgáltatásba? Ez fontos az iparűzési adó számításánál is.

Kérdés:

Egy áfakörös, 2022. 09. 01. óta átalányadózás alatt működő egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét 2026 nyarán. A tárgyi eszközei között van egy tehergépkocsi és néhány 200 E Ft alatti értékű tárgyi eszköz, amelyeknek az áfafigyelési időszaka már eltelt. Lesz-e bármilyen adófizetési kötelezettség a megszűnéskor a tárgyi eszközök vonatkozásában?

Kérdés: Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?

Kérdés: Adott egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő asztalos kft. 2025-ben 2025. 11. 21-én volt az utolsó árbevétele, a következő árbevétel számlája 2026. 02. 24-i keltezésű. Mivel a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók a mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél, miként kell megállapítani a 2025. 11. 21. után vett anyagokból elkezdett befejezetlen munkák értékét, és azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A magyarországi webshop saját fejlesztésű okoseszközöket értékesít. Az eszköz belső elektronikai egységét egy magyar gyártócéggel gyártatja le a megadott specifikáció alapján, a gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket a gyártó biztosítja. A gyártó az elkészült elektronikai egységeket adja át. Az eszközök végső összeszerelése (burkolat felhelyezése, adapterek, kábelek csomagolása) már a webshopnál történik, ezt követően értékesíthető. A webshop és a gyártó között keretszerződés nincs, az együttműködés egyedi megrendelések alapján történik. A gyártó által kiállított számlák (feltüntetésre kerül a legyártott darabszám) elszámolhatók-e a webshopnál anyagköltségként, ezáltal csökkenthetik-e a helyi iparűzési adó alapját, vagy ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek?

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?

Kérdés: A kft. készletei elszámolásához, a készletmozgások nyilvántartásához jelenleg a FIFO-módszert alkalmazza, ez szerepel a számviteli politikában. A mérlegfordulónapot követő naptól szeretne áttérni az átlagáras elszámolásra (jelentős az egységárváltozás az árfolyammozgás következtében). A fordulónapi készletet át kell értékelni? Ha igen, akkor a fordulónapon már az új értékelési módszert kell alkalmazni, és a beszámolóban az átértékelt értéken szerepeltetni az árukészletet, vagy pedig a nyitás utáni rendező tételként kell kezelni az értékelési módszer változásából adódó értékkülönbözetet? Hogyan kell könyvelni az értékkülönbözetet? (A készlet főkönyvi számlához mi lesz az ellenszámla?) A társaság a számviteli politikáját a tényleges áttérés esetén módosítja.

Kérdés: Az építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el, emiatt a nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozónak ez jelentős többletköltséget eredményezett. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximumösszege. Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát, és számlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozónak. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (az összes költség 1/3-a) megtérítésére? Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megoldás lehet-e az, hogy az alvállalkozó felé számlázzák a kártérítéssel nem fedezett összeget? Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során? (Az eredeti projekt fordított áfás volt.)

Kérdés:

Cégünk határidős ügyleteket köt (CO₂-kvóta) egy bankkal következő évi fizetéssel és leszállítással. A bank számlát állít ki a szerződött áron leszállítás előtt pár nappal. Nem számol nyereséget, veszteséget sem. A bank havonta értékelést küld a kötött ügyletekről. Az adott év végén, december 31-én, szükséges a valós értéket elszámolni a származékos ügyletek értékelési különbözetével szemben? Illetve a leszállításkori piaci ár és a fizetett (szerződött) ár különbözetét el kell számolnom a pénzügyi eredményben?