Építéssel kapcsolatos költségek készletre vétele

Kérdés: A kft. 2024-ben kezdte meg a családi ház kivitelezését magánszemély részére. A kivitelezés 2024-ben nem fejeződött be. A magánszemély részére előlegszámlák lettek kiállítva. 2025. I. negyedévében befejeződik a kivitelezés, és végszámla készül. A 2024-ben az építéssel kapcsolatos költségeket el kell határolni a kft.-nél 2025-re?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerinti kivitelezéssel kapcsolatosan felmerült (a közvetlen önköltségbe tartozó) költségeket, mint befejezetlen termelést készletre kell venni a saját termelésű készletek között (T 231 – K 581), majd 2025. január 1-jével – a nyitó tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Forgalomból kivont jármű újbóli forgalomba helyezése

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újból forgalomba helyezik. Feltételezem, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...nem használja rendeltetésszerűen, akkor a hivatkozott előírás értelmében a gépjárművet át kell sorolni a tárgyi eszközök közül a készletek közé. Az átsorolás a gépjármű – átsoroláskori – könyv szerinti nettó értékén történik. Ha a gépjármű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Vásárolt mezei leltár könyvelése

Kérdés: A vásárolt mezei leltárt számla alapján az alábbi módon könyvelem: 1. Vásárolt mezei leltár beszerzési számla alapján (nettó): T 51. Anyagköltség – K Szállítók; 2. Vásárolt mezei leltár készletre vétele: T 2 STK – K 58. STKÁV; 3. Felhasználás: T 58. STKÁV – K 2. STK. Helyes-e az eljárásom?
Részlet a válaszából: […] ...– K 454.2. A vásárolt mezei leltár átminősítése saját befejezetlen termeléssé (mezei leltárrá): T 582 – K 271 és T 231 – K 581 (készletre vétel).3. Tovább felhasználás: T 581 – K 231.4. A mezőgazdasági termék készletre vétele: T 261 – K 581.(Kéziratzárás:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

HEM számviteli nyilvántartása

Kérdés: Amikor a magánszemély átadja (lemond a cég javára) a vagyoni értékű jogról (HEM), az hogyan, mivel szemben kerül be a könyvelésbe? Mert a cég nem fizet neki. A magánszemély részére a cég cserébe padlásszigetelést végez. A HEM (Hitelesített energiamegtakarítás) bekerülésének könyvelésére helyes-e az a megoldás, hogy a vásárolt készletek között anyagként mutatjuk ki az egyéb bevételekkel szemben az aktuális értéken? Értékesítéskor pedig az elábé és nettó árbevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: nem szerencsés a kérdésben olyan rövidítést alkalmazni, ami nem mindenki számára elfogadott, ismert. Ha pedig használ, akkor a rövidítés közérthető tartalmát is írja meg zárójelben. Ilyen a kérdésben a HEM, amelyet hol vagyoni értékű jognak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
Részlet a válaszából: […] ...valójában egy új kft.-t alapít. Egyéni vállalkozóként tevékenykedhet tovább, és így a tárgyi eszközöket, a bolthelyiséget és az árukészletet eladhatja a kft.-nek. Adókötelezettséget ezután az általános szabályok szerint kell megállapítani, figyelemmel az Szja-tv. 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Villamos energia és földgáz járulékos költségei

Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...kiegyenlítő energiát, illetve kiegyensúlyozó gázt a cég kaphatja térítés nélkül is, akkor az egyéb bevételekkel szemben „készletre kell vennie”, és értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolnia. Ha térítés nélkül adja tovább,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Ingyen kapott alkatrész könyvelése

Kérdés: Kínai partnerünktől kaptunk ingyen alkatrészt, a számlán 1 USD szerepel, de nem kellett fizetnünk érte. A terméket vámolták, az áfa befizetve, a határozat alapján. Mi ennek az eseménynek a helyes könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...érték része. A kérdés szerinti esetben tehát az ingyen kapott alkatrészt a vámként fizetett összegnek megfelelő értéken kell anyagként készletre venni: T 21-22 – K 465, a vám megfizetése: T 465 – K 384, az áfa bevallása, ha a vámhatóságnak fizették: T 466 – K 465 és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Mérlegfordulónapot követő leltározás eltéréseinek az elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi társaság több ezer árucikket forgalmaz folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás mellett, évente egyszer leltároznak. A leltározás nem a mérlegfordulónapon (december 31-én), hanem év közben történik, várhatóan 2025. február első hetében (az előző leltározás 2024 januárjában volt). A társaságnál a mérlegkészítés időpontja február utolsó napja. A leltározás során felmerült többletek, illetve hiányok melyik év eredményét érintik? El kell-e határolni 2024. évre a bevételt, illetve a ráfordítást, mivel a leltáreltérések az előző leltározás óta keletkeztek, és a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté válnak, vagy a leltár napjára, azaz 2025. évre számolják el a leltáreltéréseket?
Részlet a válaszából: […] ...az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Készletek között lévő eszközök átsorolása és a fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. § (4)–(5) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből

Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a végelszámolást lezáró számviteli beszámolónál is, a vagyonfelosztási javaslatban alapvető követelmény, hogy az eszközök együttes értéke egyezzen meg a források együttes értékével.A kérdésben megadott adatok alapján ez a követelmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.
1
4
5
6
128