141 talált cikk a készletérték kifejezésre

Kérdés: Használtérme-kereskedő kft. az érméket numizmatikai aukciós árverésen értékesíti. Az aukciós ház erről kiállít egy elszámolást, amelyben szerepelteti az induló és a leütési árat. A vevő kilétéről nincs tudomása a kft.-nek, a leütési árat az aukciós ház készpénzben kifizeti. Milyen bizonylatot kell kiállítania a cégnek az értékesítésről, és kinek a nevére, azaz ki a vevő?

Kérdés: Cégünk anyagot vásárolt, amelyet raklapon kaptunk. A raklapok visszaválthatók, de alacsonyabb áron veszik vissza. Milyen áron vegyük készletre a raklapokat? Az 5500 Ft/db visszaváltási áron, vagy a számlázott 6000 Ft/db áron? A különbözetet mikor és hogyan számoljuk el?

Kérdés: Mezőgazdasági gépeinkre rendszeresen vásárolunk gumiabroncsokat, amelyeket a készletek között tartunk nyilván. Felhasználáskor kerülnek költségként elszámolásra. A leszerelt abroncsokat elkülönítve tároljuk, a könyvekben nem szerepelnek. Most megvásárolnák tőlünk az összeset. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményeket? Hogyan kell meghatározni a piaci árat?

Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A 2025. évben a lucerna termése erősen veszteséges volt, amelynek fő oka a területet sújtó aszály miatti hozamcsökkenés. Az elemi kár azonban nem került bejelentésre. A lucerna, amelyet jellemzően az állattenyésztésben takarmányként hasznosítunk, önköltsége jelentősen meghaladta a piaci árat. Hogyan kell megfelelően eljárni? A növénytermesztés ráfordításaként a lucernára vonatkozóan elszámolhatunk-e értékvesztést – elemi kár bejelentése nélkül – a tárgyévben a piaci ár értékéig, és ezután állapítva meg a takarmánykénti értéket? Vagy önköltségi áron szükséges takarmányként számolnunk, amelynek eredményeként egy magasabb készletérték realizálódik a növendék állatok értékében, és majd itt vizsgálandó, hogy a növendék állatokkal kapcsolatban szükséges-e a mérlegfordulónapon az értékvesztés elszámolása? A lucerna egy része értékesítésre kerül a tárgyévben. Ebben az esetben szükséges-e értékvesztés elszámolása?

Kérdés: A kft. készletei elszámolásához, a készletmozgások nyilvántartásához jelenleg a FIFO-módszert alkalmazza, ez szerepel a számviteli politikában. A mérlegfordulónapot követő naptól szeretne áttérni az átlagáras elszámolásra (jelentős az egységárváltozás az árfolyammozgás következtében). A fordulónapi készletet át kell értékelni? Ha igen, akkor a fordulónapon már az új értékelési módszert kell alkalmazni, és a beszámolóban az átértékelt értéken szerepeltetni az árukészletet, vagy pedig a nyitás utáni rendező tételként kell kezelni az értékelési módszer változásából adódó értékkülönbözetet? Hogyan kell könyvelni az értékkülönbözetet? (A készlet főkönyvi számlához mi lesz az ellenszámla?) A társaság a számviteli politikáját a tényleges áttérés esetén módosítja.

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul. A leltárban szereplő eszközök és kötelezettségek mind a kft. tulajdonába kerülnek. Az eszközök között tárgyi eszköz, árukészlet, valamint vevői követelés van kimutatva, a kötelezettségek között jelentős összegű, árubeszerzési célú szállítói tartozás szerepel. A kérdéseim az egyéni vállalkozási tevékenység lezárásához, az adóbevallások elkészítéséhez kapcsolódnak.
1. A megszűnő EV rendezetlen vevői és szállítói számláinak áfatartalma szerepel a leltárban és a nyitó mérlegben. Az ezen számlákban szereplő áfa bevallása és pénzügyi rendezése a kft. feladata?
2. A leltárban szereplő árukészlet értékéből csak a korábban költségként elszámolt, kiegyenlített készlettel kell megnövelni a megszűnő vállalkozás bevételét, vagy a teljes készletértékkel, pénzügyi rendezettségtől függetlenül?
3. Azt gondolom, hogy az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét mint adóköteles bevételt a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. Az Szja-tv. 49/A § (4) bek. b) pontjának értelmezésében segítséget kérek: „az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni”. Mit kell érteni ez alatt?

Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!

Kérdés: Az átsorolás önállóan keletkeztet-e bármilyen adófizetési kötelezettséget (áfa, társasági adó)? Az értékesítés során milyen adókötelezettségek merülnek fel (társasági adó, áfa)? Az értékesítés milyen módon érinti a helyi iparűzési adó alapját, különösen abban az esetben, ha az eszköz korábban tárgyi eszközként szerepel a könyvekben? A forgóeszközök közé átsorolás befolyásolja-e az adóalap meghatározását bármely felsorolt adónemnél?