1777 cikk rendezése:
1. cikk / 1777 EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás
Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
2. cikk / 1777 Felszámoló nem adott behajthatatlansági nyilatkozatot
Kérdés: A társaság 2025. 02. hóban kiállított egy számlát programhasználatról egy régebbi vevőjének (aki eddig fizetett), majd a vevő 2025. 05. hóban felszámolás alá került. A követelés friss, így értékvesztés nem került eddig elszámolásra. A társaság behajthatatlansági nyilatkozatot kér a felszámolótól, mivel a követelés kis összeg, és ezért nem éri meg a min. 20 E Ft nyilvántartásba vételi díjat megfizetni. A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés miként számolható el a társasági adó, illetve a kiva rendszerében?
3. cikk / 1777 Borravaló könyvelése
Kérdés: A bankkártyán keresztül vendéglátóegységnél kapott borravalót miként kell könyvelni, a borravaló beérkezését és kifizetését milyen módon kell a könyvekben rögzíteni? Lehetséges megoldások közül melyik a helyes?
1. A beérkező borravalót a K 479-en rögzíteni és kifizetéskor T 479-et csökkenteni, bizonylata a kapott borravalónak POS-terminálon külön gyűjtőben történő rögzítésekor, a borravaló kifizetésekor elég pénztárbizonylaton kiadni a dolgozónak vagy banki kivonaton utalás esetén, vagy
2. a beérkező borravalót K 96-ban kell rögzíteni a POS-terminálon beütött gyűjtő alapján, és a dolgozónak történő kifizetéskor T 55. személyi jellegű kifizetésként át kell futtatni a 471-en keresztül, és a bérjegyzéken is meg kell jeleníteni?
1. A beérkező borravalót a K 479-en rögzíteni és kifizetéskor T 479-et csökkenteni, bizonylata a kapott borravalónak POS-terminálon külön gyűjtőben történő rögzítésekor, a borravaló kifizetésekor elég pénztárbizonylaton kiadni a dolgozónak vagy banki kivonaton utalás esetén, vagy
2. a beérkező borravalót K 96-ban kell rögzíteni a POS-terminálon beütött gyűjtő alapján, és a dolgozónak történő kifizetéskor T 55. személyi jellegű kifizetésként át kell futtatni a 471-en keresztül, és a bérjegyzéken is meg kell jeleníteni?
4. cikk / 1777 Pótbefizetés tagi kölcsönből
Kérdés: Adott egy cég, amelynek a tulajdonosa tagi határozatában 2025. 04. 15-én pótbefizetést rendel el a veszteségek fedezetére. A pótbefizetést egy korábban adott tagi kölcsönből kívánja teljesíteni. A tagikölcsön-befizetés 1000 euróban történt. A tagi kölcsön nyilvántartásba vételi árfolyama 409,84 forint volt. A pótbefizetés könyvviteli elszámolásának mi a szabályos menete, kontírozása?
5. cikk / 1777 Leltárkülönbözet rendezése
Kérdés: Év végén kiderült, hogy tápgyártás alkalmával alapanyagcsere miatt leltárkülönbözet (mind hiány, mind többlet) alakult ki egyes alapanyagokat illetően. A pontos alapanyagcserékről nincs tudomásunk, csak sejtésünk van arról. Hogyan kell ezt év végén korrigálni, hogy a tényleges mennyiség és a nyilvántartás szerinti mennyiség egyezzen?
6. cikk / 1777 Folyósított támogatás visszafizetése
Kérdés: Adott egy kft., amely GINOP támogatást vett igénybe. Az igényelt összeget folyósították, a beruházás meg is valósult. Nem sokkal később egy pályázati ellenőrzés során szabálysértést állapítottak meg, amely miatt elképzelhető (nem teljesen biztos), hogy a folyósított támogatást vissza kell fizetni. Ez az információ a mérlegkészítés időpontja előtt már kiderült. Ebben az esetben a támogatást nyilvántartásba kell venni halasztott bevételként, és el kell kezdeni az értékcsökkenés elszámolásával arányos feloldást? Vagy mivel nem tudunk megbizonyosodni arról, hogy ez valóban vissza nem térítendő támogatás, így a kötelezettségek között kell nyilvántartani bevétel elszámolása nélkül?
7. cikk / 1777 Egyéni vállalkozó beszerzése támogatásból
Kérdés: Egyéni vállalkozó elektromos autó beszerzését tervezi. Erre HEE RRF-REP-10.10.1-24 pályázaton 4.000.000 Ft támogatást kapott.
− Hogyan kell egyéni vállalkozónál elszámolni ezt a támogatást?
− A korábbi években képzett fejlesztési tartalékot felhasználhatja-e ezen elektromos személyautó beszerzésére?
− Egyéni vállalkozó hogyan számolja el az amortizációt erre az eszközre?
− Hogyan kell egyéni vállalkozónál elszámolni ezt a támogatást?
− A korábbi években képzett fejlesztési tartalékot felhasználhatja-e ezen elektromos személyautó beszerzésére?
− Egyéni vállalkozó hogyan számolja el az amortizációt erre az eszközre?
8. cikk / 1777 Többes munkaviszony létesítése
Kérdés: A betéti társaság beltagja a bt.-ben munkaviszonyban látja el a feladatait napi 8 órában. A továbbiakban más cégnél szeretne elhelyezkedni 8 órás munkaviszonyban. A bt.-ben hogyan alakul a munkaviszonya, kell-e neki munkabért megállapítani, vagy díjazás nélkül látja el a teendőit?
9. cikk / 1777 Átalakulás, vagyonmérleg-tervezet, könyvvizsgálat
Kérdés: Két társaság összeolvadását tervezi. Az átértékelés lehetőségével nem szeretnének élni. Egyik sem kötelezett jogszabály szerint könyvvizsgálatra. Egyikük önként, tulajdonosi döntés alapján mégis választott könyvvizsgálót, mely a cégjegyzékbe is bejegyzésre került. A 2024. évi beszámoló közzététele késedelmes, június 30-ig sem fog megtörténni, főleg a könyvvizsgálat csúszása miatt. A társaságok azonban szeretnének 2025. 06. 30-ig átalakulási tervet készíteni, amelyhez 2024. 12. 31-i dátumú vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet készülne. Nem a 2024. évi végleges, auditált beszámolót vennék ehhez alapul, hanem a még nem auditált, aktuális 2024. 12. 31-i adatokat. Kötelező-e a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket is könyvvizsgálni, abban az esetben is, ha a társaság nem jogszabályi kötelezettség miatt, de választott könyvvizsgálót? Vagy ez esetben a tervezeteket nem szükséges könyvvizsgálóval ellenőriztetni?
A kérdéshez kapcsolódóan hivatkozik az átalakulási törvény 4. §-ának (6) bekezdésére: akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló, jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Készíthet-e 2024. 12. 31-i aktuális adatok alapján az átalakuláshoz vagyonmérleg-tervezetet a társaság, ha az még nincs könyvvizsgálóval ellenőrizve, és ez alapján benyújthatja 2025. 06. 30-ig az átalakulási tervet?
Az átalakulási törvény 4. §-ának (3) bekezdése csak lehetőségként említi, hogy vagyonmérleg-tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható. De ezenkívül más évközi zárás alapján sem tilos az átalakulást megindítani. Az átalakulási törvényben a főszabály az, hogy 3 hónapnál nem régebbi fordulónapi tervezet fogadható el [idézi a 6. § (1) bekezdését és a kivételt jelentő 4. § (3) bekezdését]. A kivételnek nem felel meg a társaság, mivel 2025. 06. 30-ig nem lesz közzétett beszámolója.
Idézi az átalakulási törvény 8. §-ának (1) bekezdését is: a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet szerepelhet. Ez alapján elfogadható a nem auditált 2024. 12. 31-i beszámoló is a tervezet alapjaként?
A kérdéshez kapcsolódóan hivatkozik az átalakulási törvény 4. §-ának (6) bekezdésére: akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló, jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Készíthet-e 2024. 12. 31-i aktuális adatok alapján az átalakuláshoz vagyonmérleg-tervezetet a társaság, ha az még nincs könyvvizsgálóval ellenőrizve, és ez alapján benyújthatja 2025. 06. 30-ig az átalakulási tervet?
Az átalakulási törvény 4. §-ának (3) bekezdése csak lehetőségként említi, hogy vagyonmérleg-tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható. De ezenkívül más évközi zárás alapján sem tilos az átalakulást megindítani. Az átalakulási törvényben a főszabály az, hogy 3 hónapnál nem régebbi fordulónapi tervezet fogadható el [idézi a 6. § (1) bekezdését és a kivételt jelentő 4. § (3) bekezdését]. A kivételnek nem felel meg a társaság, mivel 2025. 06. 30-ig nem lesz közzétett beszámolója.
Idézi az átalakulási törvény 8. §-ának (1) bekezdését is: a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet szerepelhet. Ez alapján elfogadható a nem auditált 2024. 12. 31-i beszámoló is a tervezet alapjaként?
10. cikk / 1777 Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények
Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.
