Találati lista:
1. cikk / 1930 Elektronikus számla-e a papíralapon kapott számla?
Kérdés: Elektronikus számlázással kapcsolatban találtam a NAV egyik tájékoztatóját, amit 2020.04.16-án tett közzé: https://nav.gov.hu/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416. Ebben az áll: „elektronikus számlának minősül az eredetileg papíralapon előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött PDF-számla is.” Ez azt sugallja, hogy pl. nem kell elektronikus hitelesítő aláírás sem a számlára. Mi az a minimumfeltétel, ami egy számlát elektronikus számlává tesz? Olyan elektronikus számlává, amelyre igazak a számlabefogadói oldalon az elektronikus tárolásra vonatkozó követelmények. A NAV adatbázisából letölthető információk szerint egy számla lehet papíralapú/elektronikus/ismeretlen. A NAV adatbázisában elektronikus számlaként nyilvántartott számlákon felül kötelezettségünk van-e más számlát is elektronikus számlaként tekinteni? Ha a NAV adatbázisában elektronikusan nyilvántartott számla hozzánk – mint számlát befogadókhoz – papíralapon jut el, akkor van-e teendőnk? Kell-e minden számlát így ellenőrizni?
2. cikk / 1930 Zárolt számlán lévő pénz mikor írható le?
Kérdés: A kft. bankszámlájáról 2023. 05. 30-án elloptak 3800 ezer forintot. Ezt mint bűncselekményből származó követelést tartjuk nyilván. Hamar észrevették a lopást, ezért a pénz meglett, zárolták, ott van az MBH bankszámláján. A nyomozást még nem zárták le, az ügyvéd számtalanszor írt a rendőrségnek és más hivatalos szerveknek, hogy utalják vissza a pénzt. Semmi előrehaladás nem történt eddig az ügyben, nem is válaszoltak, nem kaptunk semmiféle tájékoztatást. Már nincs remény arra, hogy az MBH visszautalja a pénzt, pedig ott van a számláján. A kft. ki szeretné vezetni a könyvelésből ezt az összeget. Meddig kell várni, hogy ki lehessen vezetni? A társaságiadó-alapot meg kell vele növelni?
3. cikk / 1930 Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése
Kérdés: A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?
4. cikk / 1930 Tárgyi eszköz áfája alanyi adómentesség választásakor
Kérdés: 2020. évtől áfakörös egyéni vállalkozó 2025. december 31-én ki szeretne lépni az áfakörből, 2026-tól alanyi adómentességet szeretne választani, jövedelmét az Szja-tv. rendelkezései szerint állapítja meg. A vállalkozó általános áfakörösként indult, a tárgyieszköz-beszerzéséhez kapcsolódó áfát levonta. Az alanyi mentesség választása a meglévő tárgyi eszköz használatában okozhat-e olyan változást, hogy alkalmazni kell az áfatörvény 135. §-a alapján a 60 hónapos utólagos figyelési időszakot? „Csak” az adózási mód változása megalapozza a tárgyi eszközök áfaarányosítási kötelezettségét akkor is, ha a rendeltetésszerű használatban nem következett be változás?
5. cikk / 1930 Nonprofit társaságnak végleges jelleggel a tulajdonos pénzt ad át
Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.
6. cikk / 1930 Megbízási díjak kifizetéskori adózása
Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?
7. cikk / 1930 Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése
Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
8. cikk / 1930 Osztalék kezelése az első konszolidációnál
Kérdés: Konszolidált beszámoló készítéséhez kapcsolódóan a következő kérdésre szeretnék választ kapni. Hogyan kell kezelni az első és a következő konszolidációs beszámoló elkészítésekor a tárgyévben megállapított osztalékot a tőkekonszolidációs különbözet megállapításakor? Helyes-e az, hogy az első konszolidációs beszámoló elkészítésénél a tőkekonszolidációs különbözet megállapításához az adott évben (az előző évre vonatkozóan) megállapított osztalék összegét visszavezetjük a leányvállalatok eredménytartalékaiba, majd a következő évben a leányvállalati saját tőke összegében korrigáljuk? (Viszont akkor a leányvállalati saját tőke értéke nem az előző évi adózott eredményt mutatná.) Kérem, szíveskedjenek levezetni ezt a folyamatot a kezdő és a következő év(ek)ben is!
9. cikk / 1930 Beruházásra szánt keret elhatárolása
Kérdés: Cégünknél az adott évi beruházásra szánt keretből, az úgynevezett CAPEX-keretből a 2025. évre fennmaradt egy bizonyos összeg. Ezt az összeget szeretnénk átvinni 2026-ra, és ennek könyveléséhez szeretnék szakmai segítséget kérni. Elhatárolni nem tudom, mivel ez nem költség, hanem majd beruházás lesz, és céltartalékot sem tudok rá képezni, azt beruházásra nem lehet. Milyen egyéb lehetőségem van arra, hogy ezt az összeget jövőre át tudjam vinni?
10. cikk / 1930 Osztalékfizetés kötelezettségének átsorolása tagi kölcsönné
Kérdés: Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?
